A diszbiotikus bélflóra elősegíti a visszatérő hólyagfertőzések kialakulását
Megterhelő, amikor a hólyag „indiszkrétté“ válik. Folyamatosan érezhető lesz, állandóan – annak ellenére, hogy alig van tele – vizelési ingert jelez, csíp és nyom, valamint a vizelés is fájdalmassá válik. Igazán terhes ez az állapot akkor lesz, amikor a cystitis újra és újra visszatér. Míg a férfiak ritkán kapják el ezt a betegséget, egyes nők évente több mint hatszor is áldozatául eshetnek. Minden negyedik betegnek kell számolnia azzal, hogy hat hónapon belül újabb fájdalmas fertőzésben lesz része.
Mivel nem ismert annak oka, hogy egyes nők esetében miért ennyire gyakori az említett fertőzés előfordulása, az orvosok ezidáig még nem tudtak hatékony megelőzési módszert kínálni. A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói most közelebb kerültek a magyarázathoz (Plos Pathogens, online). Egérkísérletek segítségével kimutatták, hogy látszólag kétféle baktérium típus járul hozzá az ismételt fellángolásokhoz.
A húgyúti fertőzések fő oka az Escherichia coli baktérium, amely a belekből jut a húgyutakba. A fertőzés után a mikrobák egy része befészkelheti magát a hólyag falába, és kivárhat ezen az antibiotikumok és az immunrendszer egyéb fegyverei számára hozzáférhetetlen rejtekhelyen. Amenyiben emellett még a Gardnerella vaginalis hüvelyi csíra is bejut a hólyagba, akkor – az orvosok magyarázata szerint – ez aktiválhatja az alvó Coli baktériumokat.
A nők sokkal gyakrabban szenvednek húgyúti fertőzésekben, mint a férfiak
Gardnerella ebben a szcenárióban csak az „ajtónyitó“. Az említett baktérium nem telepedik le tartósan a húgyutakban, és nem okoz tüneteket ott. Rövid jelenléte azonban elegendő a hólyagfal sejtjeinek károsodásához és a Coli-baktériumok felébresztéséhez, melyek így már ismételten képesek lesznek gyulladást előidézni.
A fenti megállapításokra a kutatók akkor jutottak, amikor az egereket először Coli-, majd négy héttel később Gardnerella-baktériumokkal fertőzték meg. Az állatok több mint felében ekkor ismételten cystitis jelei mutatkoztak. A két kontrollcsoport, akiknek a Coli fertőzés után egy másik hüvelyi csírát, vagy steril sóoldatot adtak, ötször ritkábban mutatták a gyulladás jeleit.
Még nem bizonyított, hogy a fertőzés az emberek esetében is ugyanígy működik. Emellett szól azonban az a tény is, hogy az orvosok magasabb Gardnerella-csíra számot találtak a gyakorta húgyúti fertőzésekben szenvedő betegeknél. Amennyiben a fertőzés mechanizmus az emberek esetében is alátámasztásra kerül, akkor az ezen alapuló új terápiás megközelítések is „könnyen elképzelhetőkké válnak” – mondja André Gessner, a Regensburgi Egyetemi Kórház Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetének igazgatója. A nők több mint felénél életükben legalább egyszer kialakul cystitis. Esetükben a tárgyalt betegség gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, mivel a Coli baktériumoknak – a nők anatómiai felépítése miatt – rövidebb utat kell megtenniük, hogy elérjenek a belekből a hólyagba.
Szintén érdekes az amerikai orvosok munkájában, az az alapvető felfedezés, hogy a fertőzéseket más, olyan kórokozók is kiválthatják, amelyeknek a betegség kitörésekor már nem is szükséges a szervezetben jelen lenniük, éppen ezért könnyű őket figyelmen kívül hagyni. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az tárgyalt mechanizmus más fertőző betegségekben is szerepet játszhat.
FORRÁS: http://www.sueddeutsche.de/wissen/medizin-immer-wieder-schmerzen-1.3444973