A koleszterin az egyik olyan vérérték, amelyről jártunkban-keltünkben gyakran hallunk. A legtöbb ember tudja, hogy van „jó” és „rossz” koleszterin, de ezzel sajnos véget is érnek a különböző anyagcsere-folyamatok e nélkülözhetetlen építőkövével kapcsolatos ismeretek. Prof. Dr. Michaela Döll, táplálkozástudományi szakértő és szerző, tisztázza a legfontosabb kérdéseket ezzel kapcsolatban, és értékes tippeket oszt meg olvasóival, hogyan tudják természetes módon kordában tartani koleszterinszintjüket.
A Bauchgefühl című szaklap munkatársa Michaela Döll szakorvossal, több könyv szerzőjével készített interjúban feltárja az igazságot a koleszterinszintről, és értékes tippeket kap arra vonatkozóan, hogyan lehet természetes módon kordában tartani a koleszterinszintet.
Interjú Michaela Döll professzorral
Koleszterin: Vessünk egy pillantás egy kevéssé kedvelt, mégis fontos anyagra!
Bauchgefühl: Prof. Dr. Döll, Ön több mint 20 éve tevékenykedik a táplálkozástudomány területén, és számos tanulmányt publikált a holisztikus orvoslás és egészségmegőrzés témakörében.
Intenzíven foglalkozik a koleszterinnel, amelyről sokat és túlnyomórészt negatívan beszélnek, holott ez az anyag nagyon fontos az anyagcsere-folyamatokban. Elmondaná olvasóinknak, hogy mi is valójában a koleszterin, és miért van rá szüksége a szervezetünknek?
Prof. Dr. Michaela Döll: A koleszterin eredendően nem kártékony, hanem egy nagyon fontos természetes anyag. A koleszterint általában zsírnak tekintik – de tisztán kémiai szempontból ez az anyag szerkezetét tekintve az alkoholok közé tartozik.
Elsősorban a májban termelődik, és ez az öntermelés nélkülözhetetlen, mivel a koleszterin számos fontos élettani funkciót tölt be a szervezetben.
Például sejtmembránjaink alapvető alkotóeleme. Ezek viszont számos feladatot látnak el, például a (tápanyagok) szállítását egyik sejtből a másikba vagy a sejtek közötti információcseréért felelősek.
Továbbá a szervezetben másodpercenként körülbelül 50 millió sejt újul meg. Ehhez építőanyagként koleszterinre van szükség. A koleszterin az agy és az idegek működéséhez is nélkülözhetetlen. Többek között szerepet játszik az új szinapszisok kialakulásában (megjegyzés: két idegsejt közötti kapcsolódási pontok), és hataz agy anyagcsere-folyamatokra. Összefoglalva azt mondhatjuk: a koleszterin biztosítja a jó áramlást az agyban.
Ezenkívül számos hormon létfontosságú alapanyaga. A szervezet nem tud nemi hormonokat előállítani anélkül, hogy koleszterin mint prekurzor ne állna rendelkezésre. A nemi hormonok közé tartozik az ösztrogén és a progeszteron a nőknél, valamint az androgének a férfiaknál.
A koleszterin felelős a stresszhormonok, például a kortizol előállításáért is, és a D-vitamin kiindulási anyagaként funkcionál. Ez a napvitamin a bőr felső rétegeiben képződik az UV-fény segítségével, és többek között a csontoknak, az izmoknak és az immunrendszernek is szüksége van rá. A koleszterin szintén létfontosságú az emésztés működéséhez, mivel a májban epesavakká alakul át, ezek pedig elengedhetetlenek a zsírok emésztéséhez. A koleszterin tehát egy igazi „mindenes”, és sokkal fontosabb a szervezet számára, mint azt a hírneve sugallja.
Magas koleszterinszint
Bauchgefühl: Bár a koleszterin nagy jelentőséggel bír szervezetünk számára, szinte mindenki ismer valakit a környezetében, aki koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket szed. Lehet szó sztatinokról vagy növényi gyógyszerekről.
Miért van az, hogy a koleszterinszint oly sokaknál kisiklani látszik? Valamint gyakran felmerül a kérdés: vajon a magas koleszterinszint automatikusan veszélyes?
Prof. Dr. Michaela Döll: Először is, nem szabad elfelejteni, hogy a koleszterin cél- vagy határértékeit az elmúlt évtizedekben folyamatosan lefelé szabályozták, mind a „rossz” koleszterin, mind az összkoleszterin tekintetében. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az orvostudomány szemszögéből egyre többeknek van emelkedett koleszterinszintje, és egyre több embernek írnak fel ennek megfelelő gyógyszert.
Fontos, hogy a koleszterinszintet soha ne önmagában, hanem mindig más szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel összefüggésben vizsgáljuk.
Magas a vérnyomás? Túlsúlyos? Dohányzik? Emelkedett-e a homocisztein szintje (megjegyzés: ha ennek az aminosavnak az előfordulása emelkedett, megnő az érelmeszesedés kockázata)? Mindezeket a kockázati tényezőket együttesen kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy szükség van-e koleszterin-terápiára. A különböző szív- és érrendszeri kockázati tényezők egyre gyakoribb kombinációja az úgynevezett metabolikus szindróma. A lakosság mintegy 20%-a túlsúlyos, gyakran magas vérnyomással, zavart cukor-anyagcserével vagy emelkedett koleszterinszinttel kombinálva.
A koleszterin szabályozása természetesen módon?
Bauchgefühl nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a táplálkozástudomány segítségével a lehető legtöbbet segítse betegeit, és a Cholesterol natürlich im Griff (A koleszterin szabályozása természetesen módon) című könyvében különböző ételeket említ, amelyek segíthetnek a koleszterinszint kordában tartásában. Mely élelmiszereket ajánlja, és miért gondolja, hogy ezek olyan értékesek?
Prof. Dr. Michaela Döll: Különösen értékes étel az erjesztett vörös rizs. Ez magyarázatra szorul: az erjesztett vörös rizsnek semmi köze a bioboltokban kapható vörös színű rizsszemekhez. Inkább bizonyos mikroorganizmusokat adnak a rizshez, amelyek erjesztik azt.
Ez a folyamat többek között a vörös pigmentet és – ami még fontosabb – egy monakolin K nevű anyagot termel, amely bizonyítottan gátolja a koleszterinszintézist a májban, ugyanazon a helyen, ahol a sztatinok is. Ezt a természetes anyagot azonban jobban tolerálhatónak tartják, mint a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket.
A vitálgombákról is vannak rendkívül érdekes tanulmányok. Az említett gombák képesek pozitívan hatni a zsíranyagcserére, és enyhe cukorbetegség kialakulása elleni hatást fejthetnek ki, ami természetesen nagyon érdekes a metabolikus szindróma szempontjából. Többek között a shiitake gombát (Lentinula edodes), a pillangós sárgaságot (Coriolus versicolor) és a kínai hernyógombát (Cordyceps sinensis) használják.
Az ízletes shiitake gomba az ázsiai konyhából is ismert, de sok más életfontosságú gomba nem alkalmas fogyasztásra, ezért csak por vagy kapszula formájában fogyasztható. Az integratív gyógyászatban azonban általában nem egyetlen gombára vagy annak hatóanyagaira támaszkodnak, hanem több kiegészítő gyógyászati mechanizmust alkalmaznak, amelyek összességében előnyt jelentenek a beteg számára.
Bauchgefühl: Az articsókát sokáig „májnövényként” is ismerték, és köztudott, hogy a kesernyés ízű növények segítik az emésztést. Pontosan mitől olyan különlegesek ezek a növények?
Prof. Dr. Michaela Döll: Már az ókori görögök és rómaiak is nagyra értékelték az articsókát emésztési problémákra. Bizonyos másodlagos növényi anyagokat tartalmaz, amelyek jótékonyan hatnak a zsíremésztésre. Segít a májnak a koleszterin epesavakká történő átalakításában. Ez a „rossz” LDL és az összkoleszterinszint csökkenéséhez vezet. A növénynek általában májregeneráló hatást tulajdonítanak. A keserű anyagokat tartalmazó és ezért keserű ízű ételek alapvetően jótékony hatással vannak a zsíremésztésre. Ezek közé tartoznak a keserű saláták, mint a cikória, a gyermekláncfű vagy a radicchio.
A Q10 koenzim hatása
Bauchgefühl: A súlyosan emelkedett koleszterinszint esetén a koleszterinszint csökkentésére szolgáló sztatinok alkalmazása nem kerülhető el, gyakran javasolt a Q10 koenzim kiegészítő szedése. Mi ennek az oka?
Prof. Dr. Michaela Döll: A Q10 koenzim egy vitaminszerű anyag, amely nélkülözhetetlen a sejtek energiatermeléséhez. Másként fogalmazva, a Q10 koenzim a sejtjeinkben lévő erőművek üzemanyagaként működik.
Különösen az energiát igénylő szerveknek, például az agynak és a szívnek, vagy általában az izmoknak van szükségük sok Q10 koenzimre.
A sztatinok alkalmazása problémát okozhat a szervezet saját Q10 koenzimjeinek termelésében: mind a koleszterin, mind a Q10 koenzim egy közös prekurzorból (megjegyzés: mevalonsavból) termelődik a szervezetben. A sztatinok beavatkoznak ebbe az anyagcsere-folyamatba, és blokkolják a koleszterin képződését, de ugyanakkor a Q10 koenzim termelését is.
Ez a Q10 koenzim hiányához vezethet a vérben és az izomszövetben egyaránt, ami viszont magyarázatot ad a sztatinok néhány gyakori mellékhatására: Fokozott izomfájdalom vagy izomgyengeség, koncentrációs zavarok, depresszív hangulat, fáradtság és kedvetlenség is terhelheti a betegeket. A sztatinokat ezért csak az előny-kockázat profil egyértelmű tisztázása után szabad alkalmazni.
Kapcsolat a bélflóra és a koleszterinszint között
Bauchgefühl: A bélflóra egy másik módja a koleszterinszint szabályozásának. Mivel magyarázza a bélflóra és a koleszterinszint közötti kapcsolatot? Hogyan veszi rá a bélbaktériumokat, hogy a saját egészségük érdekében tevékenykedjenek?
Prof. Dr. Michaela Döll: Régóta köztudott, hogy a bélflóra jelentős szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek egyik legnagyobb kockázati tényezőjében, az elhízásban. Az úgynevezett „hizlaló” csírák biztosítják, hogy még a táplálékrostok is, amelyek normális esetben egészben haladnak át a beleken, lebomlanak és hasznosulnak.
Ez nagyban hozzájárul a testsúly növekedéséhez. Ez évente akár egy-két kiló is lehet, ami a rosszul kolonizált bélrendszer miatt „a csípőre megy”. Célzott táplálkozással és speciális élelmi rostokkal azonban a bélbaktériumokat újra „karcsúsításra” lehet programozni.
A vizsgálatok azt is mutatják, hogy a speciálisan kiválasztott baktériumkombinációt tartalmazó probiotikumok jótékony hatással lehetnek a különböző szív- és érrendszeri paraméterekre, ami különösen fontos a több kockázati tényezővel rendelkező betegek esetében.
Így a vércukorérték is egy bizonyos alkalmazási időszak után egyértelműen javul. Hasonlóképpen a vérzsírértékek is eltolhatók a „jó” HDL-koleszterin irányába.
Más értékek, például a trigliceridek, a haskörfogat és a testsúly szintén pozitívan szabályozhatók. Láthatjuk, milyen fontosak a bélbaktériumaink. Ugyanakkor ezek az eredmények azt is mutatják, hogy az ilyen betegségek ellen már előre védekezhetünk, és csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ha odafigyelünk a „bélbarát” táplálkozásra és ezáltal a bélflórára.
Egészséges táplálkozás
Bauchgefühl: Milyen konkrét tippje van a bélbarát étrendhez? Mely ételeket ajánlja a jóbb emésztés érdekében és miért?
Prof. Dr. Michaela Döll: Vannak bizonyos zöldségek, amelyek inulinban gazdagok. Ez nagyszerű táplálék a „jó” bélbaktériumok számára, amelyek hasznosítják ezt a rostot, és így jól tudnak növekedni és szaporodni. Különösen a kelkáposzta, a csicsóka, a spárga, a cikória, a pitypang és az articsóka kiváló inulinforrás. Ezenkívül a pektinek a jó baktériumok tápanyagaként is fontosak. Ezeket különböző gyümölcsökben találjuk, például az almában (almapektin), különösen annak héjában.
Összefoglalásként szeretném hangsúlyozni, hogy bizonyos élelmiszerek, tápanyagok és növényi anyagok, valamint a probiotikus baktériumok óriási potenciállal rendelkeznek. Mindenesetre célszerű beszélni orvosával a természetes anyagok használatáról, hogy a koleszterinszintet természetes módon kontroll alatt tartsa.
Bauchgefühl: Köszönöm szépen az izgalmas beszélgetést és az értékes betekintést a táplálkozástudományokba!
