A bélflóra összetétele
Amit a tudósok az ókorban gyanítottak az ma már egyre népszerűbb a modern orvostudományban. Nevezetesen, hogy a bélbaktériumok mennyire sokoldalúan hatnak egészségünkre. Döntenek arról, hogy mely étel összetevőit szívja fel a szervezet, és hogy a felesleget hogyan bontsa le. Beavatkoznak az immunrendszer működésébe, valamint a testtömeg szabályozásába is. Baktériumok százai gyarmatosítják bélrendszerünket: a bélflóra kiegyensúlyozatlan összetétele – vagyis a “rossz” baktériumok növekvő aránya a “jókkal” szemben – káros hatással lehet az egészségre. Krónikus gyulladásos bélbetegségek, ételintoleranciák, allergiák, valamint pszichés károsodások és neurológiai betegségek is, egészségügyi következményei lehetnek az említett kiegyensúlyozatlan bélflórának. A mikrobiom hatalmas potenciálja egészségünkre nézve máig nincs kellően feltérképezve, ugyanakkor számos tanulmány kimutatta, hogy a bélbaktériumok szervezetünk minden területére hatással lehetnek – ideértve a hormonháztartásunkat is.
A bél mint hormonközpont?
A belek és az agy idegcsatornákon, többek között bélbaktériumok és hormonok anyagcseretermékein keresztül szoros kapcsolatban állnak (enterális idegrendszer). Például a bél meg tudja mondani az agynak, hogy milyen tápanyagok hiányoznak a szervezetből. Hormonjaink egész sora (“hírvivő anyagok”) – bélflóránk összetételétől függően – termelődik még a bélben is. Ide tartoznak a boldogsághormonok, a dopamin és a szerotonin, valamint a melatonin alvási hormon magas koncentrációja is megtalálható a bélben. A hormonok minden élethelyzetben befolyásolnak minket. A hormonális fejlődés különösen a születéskor, a gyermeki fejlődési szakaszban, a pubertáskorban, valamint a meno- vagy az andropauza idején (megjegyzés: változókor nőknél és férfiaknál) figyelhetők meg.
A belső elválasztású mirigyek, vagyis a váladékukat a véráramba kibocsátó hormonális mirigyek mellett a mikrobiom most biokémiai hírvivő anyagok termelőjeként – és ezzel a szervezetben bekövetkező központi változások fontos tényezőjeként is – felkelti a figyelmet. A bélbaktériumok kölcsönhatása tehát nemcsak jelentős hatással van az anyagcsere-betegségekre, például a 2 -es típusú cukorbetegségre vagy az elhízásra. A kiegyensúlyozatlan bélflóra gyulladásos és autoimmun betegségeket, valamint daganatképződést is elősegíthet, illetve endokrinológiai (hormonális) betegségek fő befolyásoló tényezője úgyszintén lehet.
Az ösztrogén szintjének felborulása
Egy új kutatás azt sugallja, hogy a bélmikrobiom központi szerepet játszik a szervezet ösztrogénszintjének szabályozásában, és ezáltal befolyásolja bizonyos hormonokkal kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Ha a bélflóra egészséges, a szervezet – főleg a petefészkekben – megfelelő mennyiségű ß -glükoronidáz enzimet termel, mely felelős az ösztrogénszint szabályozásáért. A mikroorganizmusok háztartási zavara viszont károsíthatja ezen enzim aktivitását, mely változás a szabad ösztrogén alul- vagy túlkínálatához vezethet. Az ebből eredő betegségek közé tartozik az endometriózis, az emlő- és prosztatarák, valamint a policisztás ovárium szindróma (PCOS).
Egyes hormonok a bélben, bélflóránk összetételétől függően termelődnek.
A fogamzóképes korú nők körében a PCOS a leggyakoribb hormonális rendellenesség, Európában 4-12%-uk szenved tőle – de férfi hozzátartozóiknál is kialakulhat. Nőknél a PCOS ultrahangon keresztül mutatható ki, ilyenkor sok kis ciszta látható a petefészekben. Tipikus tünetek a menstruáció elmaradása, a beteljesületlen gyermekvágy, az elhízás, valamint olyan kozmetikai problémák, mint a hajhullás, a testszőr megnövekedett mértéke vagy a bőrproblémák. A PCOS gyakran társul inzulinrezisztenciával, amely hosszú távon magában hordozza a 2 -es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A szív- és érrendszeri betegségek valószínűsége is nő. A PCOS-t a férfi hormonok (androgének) ösztrogénhez (női hormon) viszonyított túlzott mennyisége okozza. Ennek a hormonális egyensúlyhiánynak a lehetséges okai közé tartozik a genetikai hajlam (még akkor is, ha nincs specifikus gén a PCOS-ra) és a terhesség alatt (vagy a mikrobiomban bekövetkezett) megnövekedett tesztoszteronszint az anyánál.
Mikrobiom és PCOS?
Tanulmányok többek között kimutatták, hogy a mikrobiom hozzájárulhat a PCOS-hez kapcsolódó tünetekhez azáltal, hogy befolyásolja az energia-anyagcserét, a testsúlyt és az inzulinérzékenységet. Az is ismert és egyértelműen bizonyított, hogy a bélflóra szorosan – esetleg ok -okozati – összefüggésben áll a krónikus gyulladással és a bél fokozott áteresztő lépességével. A specifikus baktériumok öröklődése szintén befolyásolhatja a PCOS kialakulását, mely genetikailag egyértelműen nem megmagyarázható.
A közelmúltban számos osztrák kutatás részeként megvizsgálták a PCOS-es betegek mikrobiom jellegével való összefüggést az egészséges kontrollcsoportokkal összehasonlítva. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a PCOS -betegek székletének mikrobiomja jelentősen megváltozott, és így alacsonyabb diverzitást és megváltozott összetételt mutatott. Valamint megállapították, hogy legalább néhány paraméter a bélbarrier korlátozott működésére és az endotoxémiára utal (megjegyzés: a baktériumok bomlása által okozott “mérgezés”, amelyben a baktériumok úgynevezett endotoxinjai szabadulnak fel és jutnak a véráramba).
A bélbarrier megnövekedett áteresztő képessége negatívan hat az inzulinérzékenységre, azaz az inzulinszükséglet megnövekszik, ami cukorbetegséghez vezethet. A biológiailag hozzáférhető androgének mennyisége is megemelkedik, ami a hormonális egyensúlyt felboríthatja. A megváltozott mikrobiomon kívül megfigyelték a zonulin (gyulladásos marker) emelkedett szintjét is, amely nemcsak a bélpermeabilitás markerének tekinthető, hanem összefüggésben van a PCOS-betegek bélrendszerében tapasztalt csökkent baktérium-diverzitással is.
Tehát lenyűgöző, szorosan összefüggő kölcsönhatás van a mikrobiom és a (nemi)hormonok, az immunitás és az energia-anyagcsere között. A mikrobiom pontos jelentőségének meghatározásához további tanulmányok szükségesek, de a kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a PCOS -betegek zavart bélflórájának modulációja új terápiás lehetőséget jelenthet a jövőben, hogy a probiotikumok célzott beadásával mind a hormonális egyensúly fenntartásához, mind a tünetek kezeléséhez hozzájáruljon. Ez az endokrinológiai betegségek pozitív befolyásolását jelenthetné, gyógyszerek által okozott mellékhatások nélkül. A közeljövőben zajló kutatási projektek intenzíven foglalkoznak ezzel az izgalmas témával, és tovább erősítik a mikrobiom messzemenő jelentőségét egészségünk szempontjából.
Hormonok
A hormon szó az ókori görög “hormaen” szóból származik, ami annyit jelent, mint hajtás vagy izgatás. A kifejezést Ernest Starling angol fiziológus alkotta meg, akit az emésztési hormon szekréció felfedezőjének tartanak. A hormonokat az endokrin mirigyek termelik és kerülnek a véráramba. Így azokra a sejtekre is hatással tudnak lenni, melyek távol esnek az adott hormon keletkezési helyétől és ilyen módon fontos kémiai hírvivőként tevékenykednek a különböző szervek között.
A legfontosabb hormonok áttekintése
Az adrenalin a veszély- és stresszhelyzetekben segít a szervezetnek további erőket mozgósítani, amelyekre a meneküléshez vagy a harchoz szüksége van. A hírvivő anyag a mellékvesevelőben képződik, majd onnan kerül a véráramba.
A kortizol a mellékvesekéregben termelődik, az adrenalinhoz hasonlóan ez is stresszhormon. Hat az erekre és az anyagcserére. Különösen fontos a vérsó-egyensúly szempontjából.
Dopamin és szerotonin: Ezek a hormonok és neurotranszmitterek felelősek az ingerület egyik idegsejtből a másikba történő továbbításáért. Boldogsághormonoknak is nevezik őket.
Az endorfinok a szervezet saját opiátjai, illetve többek között természetes fájdalomcsillapítók. Ezek az anyagok biztosítják azt is, hogy vészhelyzetben továbbra is képesek legyünk reagálni.
Az inzulin a szervezet számára lehetővé teszi az energia tárolását. Szénhidrátok fogyasztása után az egészséges ember szervezetében inzulin szabadul fel. Biztosítja, a cukor sejtekbe juttatását, ottani tárolását, és a vércukorszint csökkentését. Ha a mechanizmus zavart szenved – pl. elégtelen inzulintermelés vagy a sejtek fokozott inzulinrezisztenciája (megnövekedett inzulinszükséglet) miatt – általában gyógyszeres kezelésre van szükség.
A melatonin egy hormon, amely szabályozza a alvás-ébrenlét ritmust. A tobozmirigyben található szerotoninból készül. Ezenkívül a test más helyein például az emésztőrendszerben is előállításra kerül.
Ösztrogén és tesztoszteron: A nemi hormonok felelősek azért, hogy a nők olyanok legyenek, mint a nők, a férfiak pedig, mint a férfiak. Befolyásolják az örömérzetet és a reprodukciós képességet.
Nagyító alatt az ösztrogén
Az ösztrogénnek számos fontos funkciója van az emberi szervezetben. Szabályozza a zsírraktározást, a nők termékenységét, a szív- és érrendszer egészségét, a csontképződést és a sejtek megújulását. Nőknél, akiknél már megkezdődött a menopauza, az ösztroboloma zavara – a mikrobiom azon része, amely kapcsolatban áll az ösztrogén háztartással – az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek és a csontritkulás fokozott valószínűségével jár. Az elhízott egyéneknél, csontritkulásban vagy szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél szignifikánsan valóban gyakrabban figyeltek meg kiegyensúlyozatlan bélflórát. Ennek okán nyilvánvaló a kapcsolat ezen betegségek és az ösztroboloma között. A helytelen étrend és az egészségtelen életmód zavarhatja az ösztrobolomot. Az antibiotikumokról és a hormonális fogamzásgátlókról is bebizonyosodott, hogy megváltoztatják a szervezet bakteriális- és ösztrogénszintjét.
OMNi-BiOTiC® FLORA plus+
- A hüvelyflóra zavarainak diétás kezeléséhez
- Az intim terület viszketése és égése ellen
- Egyszerű és higiénikus alkalmazás: keverje folyadékba!
- Nincs több kellemetlen folyás!
