20. Apr 2022

Bőr mikrobióm és a bélbaktériumok

Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger

Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger*

A bélbaktériumok jelentőségével ma már sokan tisztában vannak – de lényegesen kevesebben tudják azt, hogy bőrünkön is hemzsegnek a mikroorganizmusok. Mag. Anita Frauwallner meginterjúvolta Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger-t, a Grazi Orvostudományi Egyetem Mikrobiómkutató Központjának munkatársát. A szakember nem csak bőrünk mikrobiómjának feladatait magyarázta el, hanem annak bélbaktériumainkkal való kapcsolatát is.

Mag. Frauwallner Anita: Az Institut Allergosan főként az emésztőrendszer és az urogenitális traktus mikrobiómájával foglalkozik. Kérdésem a következő: hogyan kell elképzelni a bőr a mikrobiómját?

Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl -Eichinger: A bőr csaknem két négyzetméteres felszínével hatalmas ökoszisztémát jelent a mikroorganizmusok számára. Baktériumok, archaeák és vírusok élnek rajta – gombák és atkák szintén szép számmal megtalálhatók ott. Egy ember bőrén sokkal több mikroorganizmus van, mint amennyi ember a Földön él, körülbelül 100 milliárd. Feltételezzük, hogy bőrünkhöz körülbelül 1000 különféle mikróbatípus kapcsolódik. A legtöbb az epidermisz felső rétegein és a szőrtüszőkön ül. Leggyakrabban az Actinobacteria, Proteobacteria, Firmicutes és Bacteroidetes nevű mikrobák négy csoportja képviselteti magát. A bőr mikrobiómja „geográfiai” felosztás alá esik, azaz a mikrobiális közösség összetétele a lokális adottságoktól függ. Zsíros bőr az arcon, száraz bőr az alkaron, nedves hónalj – a mikrobióm alkalmazkodik a mikro-, ökoszisztémához. Összességében mivel a bőr ökoszisztémája nagyon változékony néha pedig extrém, a bőr mikrobiómnak nincs könnyű dolga; a mikróbáknak képesnek kell lenniük a magas sószint, az alacsony pH-értékek és a kiszáradás kezelésére.

Általánosságban elmondható, hogy a bőr mikrobiómja egyedileg áll össze, a testtájéktól függően óriási ingadozásoknak van kitéve. Míg a lábak mikrobiómja különösen nagymértékben változik, addig más helyeken – beleértve a tenyereket is – a mikrobióm viszonylag stabil.

A bőr mikrobiómja élénk kölcsönhatásban áll a környezettel: az emberi testet valóságos „mikróba felhő” veszi körül – amelyen keresztül a mikroorganizmusok átvihetők a környezetünkben lévő tárgyakra, emberekre, állatokra stb. A speciális mikrobamintának köszönhetően például egy mobiltelefonról szintén nagyon nagy valószínűséggel állapítható meg, hogy ki a tulajdonosa.

Mag. Frauwallner: A bélfalra, mint hármas gátra van szükségünk minden a táplálék útján a szervezetünkbe jutható káros anyag ellen. Hasonló probléma van a bőrrel és a baktériumok kolonizációjával?

Prof. Moissl-Eichinger: A mikróbák fontos tényezők bőrünk védőgátjának fenntartásában. Védenek minket a kórokozókkal szemben, támogatják a bőr alacsony pH-értékét és erősítik immunrendszerünk működését. Az immunrendszer a fejlődés korai szakaszában megtanulja megkülönböztetni a hasznos mikroorganizmusokat a patogénektől. Ehhez a bőrön keresztül is szükség van a mikróbákkal való érintkezésre.

Tanulmányok kimutatták, hogy a felnőtt egerek érzékenyek azokra a kórokozókra, amelyekkel korábban nem érintkeztek. Ugyanakkor, ha ezekkel a mikróbákkal kezelik az újszülött egerek bőrét, az immunrendszer megszokja őket, és egy életen át emlékezni fog rájuk. Érdekes módon ez az ismerkedés rendkívül rövid időn belül történik, de elengedhetetlen az élethosszig tartó toleranciája szempontjából.

Mag. Frauwallner: Léteznek a bőrünkön bizonyos „kulcsbaktériumok”, amelyek kiemelkedően fontos szerepet játszanak, akárcsak a bél számára fontos baktériumtörzsek?

Warum sich ein gesunder Darm in unserer Haut widerspiegelt.

Prof. Moissl-Eichinger: A mikróbák, ahogyan például a Corynebacterium, a Propionibacterium és a Staphylococcus a leggyakoribbak a bőrön. A propionibaktériumok leggyakrabban az zsírosabb területeken találhatók, míg a Corynebacteriumok a nedvesebb területeket részesítik előnyben. A baktériumok mellett más mikróba csoportok is fontos szerepet játszanak, ilyenek a Malassezia (lipofil gomba) és az úgynevezett Thaumarchaeota (archaea).

Bizonyos mikroorganizmusok, köztük a Propionibacterium acnes egyes törzsei is, antimikrobiális anyagokat használhatnak más – esetlegesen patogén – mikróbák elnyomására. Egyes mikróbák ugyanakkor nyugtató hatással vannak az immunrendszerre, ezt például a Staphylococcus epidermidis esetében is kimutatták.

Mag. Frauwallner: Vannak olyan különleges témák, amelyek jelenleg különösen érdekesek, vagy amelyektől új ismereteket várhatunk?

Prof. Moissl-Eichinger: Jelenleg különösen érdeklődünk a korábban említett Thaumarchaeota törzs iránt, amely a mikroorganizmusok archaea csoportjába tartozik. Bizonyítani tudtuk, hogy a Thaumarchaeoták előfordulása és gyakorisága elsősorban a bőr szárazságától és az életkortól függ: különösen az idősebb emberek és a gyermekek, valamint a nagyon száraz bőrűek hordozzák ezeket a mikroorganizmusokat a bőrükön. Ezek valószínűleg fontos “tisztítást” végeznek, javítják a bőr pH-értékét és mivel a nitrogénvegyületeket lebontják, valószínűleg még a testszagot is mérséklik.

Mag. Frauwallner: Ma már tudjuk, hogy a szülés után majdnem három évbe telik, mire a bél mikrobióm stabilizálódik. Mi a helyzet a bőr mikrobiómmal – és milyen tényezők befolyásolják?

Prof. Moissl-Eichinger: A bőr mikrobiómot ideiglenesen és véglegesen letelepedett mikroorganizmusok keveréke alkotja. Közvetlenül a születés alatt és az után az anya, a család és a környezet mikróbái átkerülnek az újszülött bőrére: Ha a gyermek természetes úton születik, kezdetben a hüvelyből származó mikróbák uralják a bőrt; a császármetszéssel világra hozott gyermekeknél ezzel szemben az anya és az apa bőréről származó mikróbák uralkodnak. A koraszülött csecsemők, akik intenzív osztályos ápolásra szorulnak, átmenetileg átveszik (kórházi) környezetük mikrobiómját.

A bőr mikrobiómot számos tényező befolyásolja, például az étrend, a higiénia, az életkor, a nem, egyes betegségek vagy gyógyszerek alkalmazása.

Különösen nyilvánvaló a bőr egyensúlyának megzavarása a túlzott higiénia miatt. Az utóbbi időben ismét sokat hallani arról, hogy előnyös a „higiéniai termékek alkalmazásának korlátozása”. Ez a “cleansing reduction” számos híresség körében is népszerű: a javaslat szerint elegendő hetente csak kétszer zuhanyozni.

Különösen, ha a higiéniai termékekről van szó, érdemes a címkére még egy pillantást vetni: az úgynevezett „antibakteriális” szappanok gyakran tartalmaznak az ellenállást elősegítő összetevőket. Egyes összetevők már be lettek tiltva az USA-ban. És ez rendben is van így, ugyanis a hagyományos szappanok teljesen elegendőek a normál higiéniához.

Mag. Frauwallner: És jöjjön a legizgalmasabb kérdés: Hogyan függ össze a bőr mikrobióm a bélben lévő baktériumok kolonizációjával?

Prof. Moissl-Eichinger: Feltételezzük, hogy a bőr egészsége az immunrendszeren keresztül kapcsolatban áll a bél mikrobiómmal. A gyermeki bélflóra alacsony diverzitása (= változatossága) összefüggésben áll a későbbi életkorban előforduló neurodermatitis kialakulásával. Ezenkívül a gyulladásos bélbetegségben szenvedő egyének nagy részének bőrproblémái is vannak; valószínűleg az immunrendszer is érintett ebben.

Feltételezhető, hogy az immunrendszernek a gyermekek fejlődésének korai szakaszában előnyös sokféle mikróbával érintkeznie ahhoz, hogy egy életen át képes legyen megkülönböztetni a hasznosakat a patogénektől.

Mag. Frauwallner: Egyre többen szenvednek bőrproblémáktól. Mondhatjuk-e tehát ma, hogy sok ember bőre nem rendelkezik mikrobiómmal? Hogyan történik ez? Milyen betegségek társulhatnak hozzá?

Prof. Moissl-Eichinger: Az öregedés, a táplálkozás, a ruházat, a kozmetikumok, az UV-sugárzás és a higiéniai intézkedések befolyásolják a bőr mikrobiómot. A mikrobiális közösség összetételét az emberi és a mikrobiális sejtek közötti kölcsönhatások is szabályozzák. Ha az immunrendszer normál működése zavart szenved, a mikrobióm egyensúlya gyakran felborul. Ez történik pl. psoriasis vagy neurodermatitis esetében is.

Régóta elfogadott, hogy a Propionibacterium acne aknét okozhat. Érdekes módon a betegek körülbelül ugyanannyi mikrobát tartalmaznak a bőrükön, mint egészséges társaik. Ebből úgy tűnik, hogy mégiscsak van egy apró, finom különbség, amely a mikrobák működésének szintjén található (még a közeli rokon mikroorganizmusok is teljesen különböző funkciókat tölthetnek be).

A rosacea különböző formái a Demodex, az úgynevezett szőrtüsző atkák növekedésével járnak. Ezek az atkák saját mikrobiómmal rendelkeznek, amik pedig az emberi bőr gyulladását képesek előidézni.

A neurodermatitisz betegségeket a Staphylococcus aureus kolonizációjához társítják, emellett pedig a jelenlévő mikrobák diverzitásában is jelentős csökkenést okozhatnak.

A pikkelysömört rendkívül száraz bőr jellemzi.  Feltételezik, hogy a pikkelysömör – a Crohn-betegséghez hasonlóan – az immunrendszerben a mikrobákkal szembeni tolerancia probléma miatt alakul ki. Nem teljesen világos, hogy mely mikroorganizmusok játszanak itt szerepet, mivel a pikkelysömörrel érintett bőrfelületek normális mikroba összetétellel rendelkeznek, ugyanakkor a mikrobák száma növekszik.

Moissl-Eichinger Anita Frauwallner

Mag. Frauwallner: Vannak már tapasztalatok azt illetően, hogy a probiotikumok a beleken keresztül milyen hatást gyakorolnak a bőr mikrobiómra? Mely bőrváltozások hivatottak itt a kezdeti sikereket jelezni?

Prof. Moissl-Eichinger: Van már némi tapasztalatunk. Különösen ekcémánál és psoriasisnál, azaz pikkelysömörnél állapították már meg a probiotikumok pozitív hatásait – indirekt módon a beleken keresztül. Gyermekeknél a probiotikumok korai bevitele pozitív hatással volt az ekcéma későbbi kialakulására is. A kutatást ezen a területen – egyrészt a bőrbetegség diagnózisát illetően, másrészt a probiotikumokat vagy prebiotikumokat alkalmazó terápia tekintetében – mindenképpen folytatni kell.

A Staphylococcus epidermidis egy lehetséges jelölt a probiotikus használatra. A szukcinát, a Staphylococcus epidermidis fermentációs terméke, elnyomhatja a Propionibacterium acnes növekedését. Érdekes módon a Propionibacterium acnes-t fel lehet használni pl. az antibiotikum-rezisztens Staphylococcus törzsek elnyomására. Ez bebizonyosodott az USA300 meticillin-rezisztens csíra esetében is, amely képes halálos tüdőgyulladást okozására. Ilyen esetekben a csírák elleni küzdelemben természetesen sokkal ésszerűbb lenne probiotikumokat alkalmazni, mint azokat további antibiotikumok szedésével tovább erősíteni.

Mag. Frauwallner: Mit gondol a probiotikus baktériumokat tartalmazó krémekről? Ezek általában nem élőket tartalmaznak – ettől függetlenül lehetnek ugyanolyan hatásosak?

Prof. Moissl-Eichinger: Természetesen feltétlenül kívánatos lenne, ha a hasznos baktériumokat közvetlenül a bőrre fel lehetne vinni. Van már néhány ilyen termék a piacon. Kínálnak többek között élő mikrobákat tartalmazó folyadékokat, melyek állítólag csökkentik a testszagokat.

Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a probiotikumok erősítik a bőr barriert, növelik a nedvességet, védenek az UV sugarak ellen ezáltal pedig ellensúlyozzák a bőr öregedését, ez bizonyos esetekben mutatott már sikereket. Különösen a rosacea vagy akne esetében számoltak be pozitív hatásokról.

Érdekes módon a sejt-oldatok, azaz a sejtek összetevői szabályozó hatásúnak tűnnek. A prebiotikumok alkalmazása is vizsgálat alatt áll. Ugyanakkor lehetséges, hogy máris kihasználjuk a prebiotikumok hatásait: Gyanítjuk, hogy a bőr ápoló krémekben lévő hozzáadott karbamid nitrogénforrásként szolgál a speciális mikrobák számára, és ezáltal támogatja tevékenységüket.

A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy ezen a területen még számtalan kutatás vár rájuk.

Mag. Frauwallner: Az is rendkívül érdekes, hogy a bőr mikrobiómját “át lehet ültetni”. Hogyan kell ezt olvasóinknak elképzelniük, és mely kórképek esetében kerül ez a módszer alkalmazásra? Milyen eredmények érhetők el vele?

Prof. Moissl-Eichinger: Sajnos az eddig komolyan vehető vizsgálatok, többnyire egér kísérletekre korlátozódnak. Ezekben a kísérletekben egészséges bőrből izolált mikrobákat alkalmaztak neurodermatitisben szenvedő egerek beteg bőrére. Meglepő módon az egészséges bőrből származó mikrobákkal végzett tesztek valóban jelentős javulást mutattak az említett betegségben. Hasonló eljárás emberek esetében is elképzelhető lenne, és nagy remény van arra, hogy ez az eljárás hasonló módon működhet, mint a székletátültetés. Ebben az esetben a speciálisan előkészített széklet egészséges páciensekből kerül beteg páciensekbe.

Mag. Frauwallner: Mit vár a bőr mikrobiómjának támogatására kifejlesztett probiotikus gyógyszerektől?

Prof. Moissl-Eichinger: Az ügyesen, esetlegesen egyénileg kiválasztott pre- és probiotikumok óriási potenciállal rendelkeznek számos bőrbetegségben szenvedő páciens megsegítésére. Mindkettő alternatíva életképes, ugyanakkor még nem kevés kutatásra van szükség.

* Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger vezeti a Grazi Orvostudományi Egyetem Mikrobiómkutató Központját. Nemrégiben fedezte fel a mikrobákból álló „sebkötözőt”, amely új szövetek létrehozásához használható fel.

 

 
Mindig jól tájékozott
A mi OMNi-BiOTiC® Blogunk

Olvasson izgalmas cikkeket a bélrendszerről és a mikroszkópikus lakóiról és jusson tippekhez beleinek egészsége érdekében!

Újdonságok a kutatásban
A turisták multirezisztens bélbaktériumokat visznek haza a távoli országokból
Anya & Gyermek, Újdonságok a kutatásban
A gyermekvágytól az egészséges babáig
Institut AllergoSan
Globális márka 30 év alatt
Táplálkozás & Receptek
Gyümölcsös chia-puding
Utazás
Probiotikumok pozitív hatása az utazók hasmenésére
Utazás
Hogyan kerülje el az utazók hasmenését?
Női egészség
Fogamzásgátlók és hüvelyflóra
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Daganat, kemoterápia és a mikrobióm