20. Apr 2022

A bőr mikrobiomja és a bélbaktériumok

Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger

Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger*

A bélbaktériumok jelentőségét ma már sokan ismerik – de lényegesen kevesebben tudják azt, hogy bőrünkön is nyüzsögnek a mikroorganizmusok. Mag. Anita Frauwallner beszélgetett Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichingerrel a Grazi Orvostudományi Egyetem Mikrobiomkutató Központjának munkatársát. A szakember nem csak bőrünk mikrobiomjának feladatait tárgyalta, hanem összefüggésbe helyezte a bélbaktériumokkal is.

Mag. Frauwallner Anita: Az Institut Allergosan főként az emésztőrendszer és az urogenitális traktus mikrobiomájával foglalkozik. Hogyan kell elképzelni a bőr a mikrobiomját?

Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl -Eichinger: A bőr csaknem két négyzetméteres felületével hatalmas ökoszisztémát jelent a mikroorganizmusok számára. Baktériumok, archaeák és vírusok élnek rajta – gombák és atkák szintén szép számmal megtalálhatók. Egy személy bőrén sokkal több mikroorganizmus van, mint amennyi ember a Földön él: körülbelül 100 milliárd. Feltételezzük, hogy bőrünkhöz körülbelül 1000 különféle mikrobatípus kapcsolódik. A legtöbb az epidermisz felső rétegein és a szőrtüszőkön ül. Leggyakrabban az Actinobacteria, Proteobacteria, Firmicutes és Bacteroidetes nevű mikrobák négy csoportja képviselteti magát. A bőr mikrobiómja „geográfiai” felosztás alá esik, azaz a mikrobiális közösség összetétele a lokális adottságoktól függ. Zsíros bőr az arcon, száraz bőr az alkaron, nedves hónalj – a mikrobióm alkalmazkodik a mikro-ökoszisztémához. Összességében mivel a bőr ökoszisztémája nagyon változékony, olyakor extrém, a bőr mikrobiómjának nincs könnyű dolga; a mikrobáknak képesnek kell lenniük a magas sószint, az alacsony pH-értékek és a kiszáradás rugalmas kezelésére.

Általánosságban elmondható, hogy a bőr mikrobiómja egyedi, a testtájéktól függően óriási ingadozásoknak van kitéve. Míg a lábak mikrobiómja különösen nagymértékben változik, addig más helyeken – beleértve a tenyereket is – a mikrobióm viszonylag stabil.

A bőr mikrobiomja élénk kölcsönhatásban áll a környezettel: az emberi testet valóságos „mikroba felhő” veszi körül – amelyen keresztül a mikroorganizmusok átvihetők a környezetünkben lévő tárgyakra, emberekre, állatokra stb. A speciális mikrobamintának köszönhetően például egy mobiltelefonról szintén nagyon nagy valószínűséggel állapítható meg, hogy ki a tulajdonosa.

Mag. Frauwallner: A bélfalra, mint hármas gátra van szükségünk minden táplálék útján a szervezetünkbe jutható káros anyag ellen. Hasonló probléma van a bőrrel és a baktériumok kolonizációjával?

Prof. Moissl-Eichinger: A mikrobák fontos tényezők bőrünk védőgátjának fenntartásában. Védenek minket a kórokozókkal szemben, erősítik a bőr alacsony pH-értékét és segítik immunrendszerünk működését. Az immunrendszer a fejlődés korai szakaszában megtanulja megkülönböztetni a hasznos mikroorganizmusokat a patogénektől. Ehhez a bőrön keresztül is szükség van a mikrobákkal való érintkezésre.

Tanulmányok kimutatták, hogy a felnőtt egerek érzékenyek azokra a kórokozókra, amelyekkel korábban nem érintkeztek. Ugyanakkor, ha ezekkel a mikrobákkal kezelik az újszülött egerek bőrét, az immunrendszer megszokja őket, és egy életen át emlékezni fog rájuk. Érdekes módon ez az ismerkedés rendkívül rövid időn belül történik, de elengedhetetlen az élethosszig tartó toleranciája szempontjából.

Mag. Frauwallner: Léteznek a bőrünkön bizonyos kulcsbaktériumok, amelyek kiemelkedően fontos szerepet játszanak, akárcsak a bél számára fontos baktériumtörzsek?

Warum sich ein gesunder Darm in unserer Haut widerspiegelt.

Prof. Moissl-Eichinger: A mikrobák, ahogyan például a Corynebacterium, a Propionibacterium és a Staphylococcus a leggyakoribbak a bőrön. A propionibaktériumok inkább a zsírosabb területeken találhatók, míg a Corynebacteriumok a nedvesebb felületeket részesítik előnyben. A baktériumok mellett más mikroba csoportok is fontos szerepet játszanak, ilyenek a Malassezia (lipofil gomba) és az úgynevezett Thaumarchaeota (archaea).

Bizonyos mikroorganizmusok, köztük a Propionibacterium acnes egyes törzsei is, antimikrobiális anyagokat használhatnak más – esetlegesen patogén – mikróbák elnyomására. Egyes mikróbák ugyanakkor nyugtató hatással vannak az immunrendszerre, ezt például a Staphylococcus epidermidis esetében is kimutatták.

Mag. Frauwallner: Vannak olyan témák, amelyek jelenleg különösen érdekesek, vagy amelyek kutatása során új, hasznos ismeretekre tehetünk szert?

Prof. Moissl-Eichinger: Izgalmas a korábban említett Thaumarchaeota törzs, amely a mikroorganizmusok archaea csoportjába tartozik. Bebizonyosodott, hogy a Thaumarchaeoták előfordulása és gyakorisága elsősorban a bőr szárazságától és az életkortól függ: különösen az idősebb emberek és a gyermekek, valamint a nagyon száraz bőrűek hordozzák ezeket a mikroorganizmusokat a bőrükön. Ezek valószínűleg fontos “tisztítást” végeznek, javítják a bőr pH-értékét és mivel a nitrogénvegyületeket lebontják, valószínűleg még a testszagot is mérséklik.

Mag. Frauwallner: Ma már tudjuk, hogy a szülés után majdnem három évbe telik mire a bél mikrobiom stabilizálódik. Mit lehet tudni a bőr mikrobiomjáról? Milyen tényezők befolyásolják?

Prof. Moissl-Eichinger: A bőr mikrobiomját ideiglenesen és véglegesen letelepedett mikroorganizmusok keveréke alkotja. Közvetlenül a születés alatt és az után az anya, a család és a környezet mikrobái átkerülnek az újszülött bőrére: Ha a gyermek természetes úton születik, kezdetben a hüvelyből származó mikrobák uralják a bőrt; a császármetszéssel világra hozott gyermekeknél ezzel szemben az anya és az apa bőréről származó mikrobák uralkodnak. A koraszülött csecsemők, akik intenzív osztályos ápolásra szorulnak, átmenetileg átveszik (kórházi) környezetük mikrobiomját.

A bőr mikrobiomját számos tényező befolyásolja, például az étrend, a higiénia, az életkor, a nem, egyes betegségek vagy gyógyszerek alkalmazása is.

Nyilvánvaló a bőr egyensúlyának ingadozása a túlzott higiénia miatt. Az utóbbi időben ismét sokat hallani arról, hogy előnyös a higiéniai termékek alkalmazásának csökkentése. Ez a cleansing reduction számos híresség körében is népszerű: a javaslat szerint elegendő hetente csak kétszer zuhanyozni.

Különösen, ha a higiéniai termékekről van szó, érdemes a címkére még egy pillantást vetni: az úgynevezett antibakteriális szappanok gyakran tartalmaznak ellenállást elősegítő összetevőket. Egyes összetevőket betiltottak az Egyesült Államokban. Ez rendben is van így, ugyanis a hagyományos szappanok megfelelőek a normál higiéniához.

Mag. Frauwallner: Jöjjön a legizgalmasabb kérdés: Hogyan függ össze a bőr mikrobiomja a bélben lévő baktériumok kolonizációjával?

Prof. Moissl-Eichinger: Feltételezzük, hogy a bőr egészsége az immunrendszeren keresztül kapcsolatban áll a bélmikrobiommal. A gyermeki bélflóra alacsony diverzitása (= változatossága) összefüggésben áll a később előforduló neurodermatitis kialakulásával. Ezenkívül a gyulladásos bélbetegségben szenvedő személyeknek gyakran bőrproblémái is vannak; valószínűleg az immunrendszer is érintett ebben.

Feltételezhető, hogy az immunrendszernek a gyermekek fejlődésének korai szakaszában előnyös sokféle mikróbával érintkeznie ahhoz, hogy egy életen át képes legyen megkülönböztetni a jótékonyakat a patogénektől.

Mag. Frauwallner: Egyre többen küzdenek bőrproblémákkal. Mondhatjuk-e tehát ma, hogy sokak bőre nem rendelkezik mikrobiommal? Hogyan történik ez? Milyen betegségek társulhatnak hozzá?

Prof. Moissl-Eichinger: Az öregedés, a táplálkozás, a ruházat, a kozmetikumok, az UV-sugárzás és a higiéniai intézkedések befolyásolják a bőr mikrobiomját. A mikrobiális közösség összetételét az emberi és a mikrobiális sejtek közötti kölcsönhatások is szabályozzák. Ha az immunrendszer normál működése zavart szenved, a mikrobiom egyensúlya gyakran felborul. Ez történik pl. psoriasis vagy neurodermatitis esetében is.

Régóta elfogadott, hogy a Propionibacterium acne aknét okozhat. Érdekes módon a betegek bőrén körülbelül ugyanannyi mikroba található, mint az egészséges személyekén. Ebből úgy tűnik, hogy mégiscsak van egy apró, finom különbség, amely a mikrobák működésének szintjén található (még a közeli rokon mikroorganizmusok is teljesen különböző funkciókat tölthetnek be).

A rosacea különböző formái a Demodex, az úgynevezett szőrtüsző atkák növekedésével járnak. Ezek az atkák saját mikrobiómmal rendelkeznek, amik pedig az emberi bőr gyulladását képesek előidézni.

A neurodermatitisz betegségeket a Staphylococcus aureus kolonizációjához társítják, emellett pedig a jelenlévő mikrobák diverzitásában is jelentős csökkenést okozhatnak.

A pikkelysömört rendkívül száraz bőr jellemzi. Feltételezik, hogy a pikkelysömör – a Crohn-betegséghez hasonlóan – az immunrendszerben a mikrobákkal szembeni tolerancia probléma miatt alakul ki. Nem teljesen világos, hogy mely mikroorganizmusok játszanak itt szerepet, mivel a pikkelysömörrel érintett bőrfelületek normális mikroba összetétellel rendelkeznek, ugyanakkor a mikrobák száma növekszik.

Moissl-Eichinger Anita Frauwallner

Mag. Frauwallner: Vannak már tapasztalatok azt illetően, hogy a probiotikumok a beleken keresztül milyen hatást gyakorolnak a bőr mikrobiomjára? Mely bőrváltozások jelzik a kezdeti sikereket?

Prof. Moissl-Eichinger: Van már némi tapasztalatunk. Különösen ekcémánál és psoriasisnál, azaz pikkelysömörnél állapították már meg a probiotikumok pozitív hatásait – indirekt módon a beleken keresztül. Gyermekeknél a probiotikumok korai bevitele pozitív hatással volt az ekcéma későbbi kialakulására is. A kutatást ezen a területen – egyrészt a bőrbetegség diagnózisát illetően, másrészt a probiotikumokat vagy prebiotikumokat alkalmazó terápia tekintetében – mindenképpen folytatni kell.

A Staphylococcus epidermidis egy lehetséges jelölt a probiotikus használatra. A szukcinát, a Staphylococcus epidermidis fermentációs terméke, elnyomhatja a Propionibacterium acnes növekedését. Érdekes módon a Propionibacterium acnes-t fel lehet használni pl. az antibiotikum-rezisztens Staphylococcus törzsek elnyomására. Ez bebizonyosodott az USA300 meticillin-rezisztens csíra esetében is, amely képes halálos tüdőgyulladást okozására. Ilyen esetekben a csírák elleni küzdelemben természetesen sokkal ésszerűbb lenne probiotikumokat alkalmazni, mint azokat további antibiotikumok szedésével tovább erősíteni.

Mag. Frauwallner: Mit gondol a probiotikus baktériumokat tartalmazó krémekről? Ezek általában nem élő baktériumokat tartalmaznak – ettől függetlenül lehetnek ugyanolyan hatásosak?

Prof. Moissl-Eichinger: Természetesen feltétlenül kívánatos lenne, ha a hasznos baktériumokat közvetlenül a bőrre fel lehetne vinni. Van már néhány ilyen termék a piacon. Kínálnak többek között élő mikrobákat tartalmazó folyadékokat, melyek feltehetően csökkentik a testszagokat.

Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a probiotikumok erősítik a bőr barriert, növelik a nedvességet, védenek az UV sugarak ellen ezáltal pedig ellensúlyozzák a bőr öregedését. Néhány esetben tapasztaltunk már sikereket. Különösen a rosacea vagy akne esetében számoltak be pozitív hatásokról.

Érdekes módon a sejt-oldatok, azaz a sejtek összetevői szabályozó hatásúnak tűnnek. A prebiotikumok alkalmazása is vizsgálat alatt áll. Ugyanakkor lehetséges, hogy máris kihasználjuk a prebiotikumok hatásait: Gyanítjuk, hogy a bőrápoló krémekben lévő hozzáadott karbamid nitrogénforrásként szolgál a speciális mikrobák számára, és ezáltal támogatja tevékenységüket.

A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy ezen a területen még számtalan kutatás vár rájuk.

Mag. Frauwallner: Az is rendkívül érdekes, hogy a bőr mikrobiómját “át lehet ültetni”. Hogyan kell ezt olvasóinknak elképzelniük, és mely kórkép esetében alkalmazható ez a módszer? Milyen eredmények érhetők el vele?

Prof. Moissl-Eichinger: Sajnos az eddigi vizsgálatok, többnyire egér kísérletekre korlátozódnak. Ezekben a kísérletekben egészséges bőrből izolált mikrobákat alkalmaztak neurodermatitisben szenvedő egerek beteg bőrére. Meglepő módon az egészséges bőrből származó mikrobákkal végzett tesztek valóban jelentős javulást mutattak az említett betegségben. Hasonló eljárás emberek esetében is elképzelhető lenne, és nagy remény van arra, hogy ez az eljárás hasonló módon működhet, mint a székletátültetés. Ebben az esetben a speciálisan előkészített széklet egészséges páciensekből kerül beteg páciensekbe.

Mag. Frauwallner: Mit vár a bőr mikrobiómjának erősítésére kifejlesztett probiotikus gyógyszerektől?

Prof. Moissl-Eichinger: Az ügyesen, esetlegesen egyénileg kiválasztott pre- és probiotikumok óriási potenciállal rendelkeznek számos bőrbetegségben szenvedő páciens segítésére. Mindkettő alternatíva életképes, ugyanakkor még nem kevés kutatásra van szükség.

* Univ.-Prof. Dr. Christine Moissl-Eichinger vezeti a Grazi Orvostudományi Egyetem Mikrobiómkutató Központját. Nemrégiben fedezte fel a mikrobákból álló „sebkötözőt”, amely új szövetek létrehozásához használható fel.

 

 
Mindig jól tájékozott
A mi OMNi-BiOTiC® Blogunk

Olvasson izgalmas cikkeket a bélrendszerről és a mikroszkópikus lakóiról és jusson tippekhez beleinek egészsége érdekében!

Főzés probiotikumokkal, Táplálkozás & Receptek
Alacsony szénhidráttartalmú müzli
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Mit tesz az antibiotikum a szervezettel?
Újdonságok a kutatásban
A demencia okai és kezelése
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Hízás az antibiotikum miatt?
Institut AllergoSan, Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Emésztés, depresszió, félelem – Mi az összefüggés?
Institut AllergoSan, Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Így fokozzák a probiotikumok az agy teljesítőképességét
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Áteresztő bél szindróma – Mi váltja ki?
Anya & Gyermek
Stressz hatása az emésztésre gyerekeknél