02. Aug 2022

Dr. vet. med. Nina Machac & Heidrun Valencak-Hösel

Probiotikum kutyának és macskának

Mint minden emlősnek, a macskáknak és a kutyáknak is van mikrobiomjuk. Az állatok bélflórájának kutatása azonban – az emberével ellentétben – még gyerekcipőben jár. A tudományos kutatások azonban már egyértelmű összefüggéseket mutatnak az állati bélflóra zavara (= diszbiózis) és a különböző kórképek, például hasmenés, krónikus gyulladásos bélbetegségek vagy bőrgyulladás kialakulása között. Ismerősen hangzik ez neked? Nem csoda, hiszen az emberi és az állati mikrobiom számos területen hasonló. Ez arra enged következtetni, hogy az állatoknál is kialakulhatnak az emberéhez hasonló tünetek a zavart bélflóra miatt. A macskák és kutyák pro- és prebiotikumokkal történő terápiája fontos szerepet játszik az állatok egészségének megőrzésében.

 

Ha megnézzük a bélflóra hozzávetőleges összetételét, azt látjuk, hogy az emberekben és az állatokban nagyrészt ugyanazok a főbb baktériumosztályok vannak jelen hasonló arányban.”Ami ebben az összefüggésben érdekes, hogy a kutyák sokkal több baktériumot vesznek fel a gazdáiktól, mint az emberek a kutyáiktól” – magyarázza Dr. Nina Machac állatorvos. Ennek oka az, hogy a háziasítás miatt sok macska és kutya hasonló vagy akár ugyanolyan táplálékot fogyaszt, mint a gazdája. Például ha magas szénhidráttartalmú ételt kap, vagy rendszeresen az asztalról etetik. A táplálékfelvétel központi hatással van a mikrobiom kialakulására, és ez magyarázatot ad a macskák és kutyák bélflórájának az emberéhez való hasonlóságára. A háziállat és gazdája életmódjának hasonlósága mellesleg egy másik hatást is kivált: az emberek és az állatok betegségei is hasonlítanak egymásra, így az elhízás, az allergia (különösen a bőr allergiája), a cukorbetegség és a rák is egyre inkább bekerül az állatorvosi rendelőkbe.

Az állati mikrobiom feladata

Aufgaben des tierischen Mikrobioms

A bélflórának az emlősök egészségére gyakorolt hatását sokan még mindig nagyon alábecsülik. A táplálék felhasználása és az emészthetetlen salakanyagok kiválasztása mellett a bél alapvető szerepet játszik az állatok immunrendszerének működésében is. “A táplálékkal együtt toxinok, baktériumok, vírusok, gombák és paraziták is áthaladnak a beleken, így az állatok az emberhez képest lényegesen nagyobb terhelésnek vannak kitéve a nemkívánatos anyagok tekintetében – gondoljunk csak arra, hogy a kutyák milyen érdekes dolgokba dugják bele az orrukat, és mit hoz haza a macska a természetből” – osztja meg Dr. Machac  tapasztalatait. A szervezet védelme érdekében a bélflóra immunológiailag hatékony gátat képez az idegen anyagokkal szemben. Ezt az teszi láthatóvá, hogy a szervezet immunsejtjeinek 50-80%-a (fajtól függően) ott található. A bélnyálkahártya hatalmas felülete, amely messze meghaladja a tüdő és a bőr felületét, háromszor annyi plazmasejtet tartalmaz, mint a csontvelő, a lép és a nyirokcsomók együttvéve, így ez a legnagyobb immunológiai szerv a szervezetben.

A különböző idegen anyagokkal való intenzív érintkezés miatt a bélrendszer az emlősök immunrendszerének legfontosabb tényezője. A beleket ebben a hatalmas védekezésben a béllumenben található vagy a bélnyálkahártyához tapadó baktériumok trilliói segítik. Az emberhez hasonlóan ez a mikrobiális tömeg többek között vitaminokat, esszenciális aminosavakat, hormonokat, enzimeket, antibiotikusan aktív anyagokat és rövid szénláncú zsírsavakat termel, amelyek a bélnyálkahártya sejtjeinek ellátását szolgálják. Az emberrel ellentétben, ahol a napi energiaszükséglet jelentős részét a mikrobiom állítja elő, a kutyák és macskák nem függnek a bélben történő energiatermeléstől.

Az állati mikrobiomot károsító tényezők

A modern laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a bélflóra zavara nagymértékben felelős a különböző rendellenességekért és betegségekért: Az emésztési problémák, az áteresztő bél szindróma és a (krónikus) gyulladásos bélbetegségek mellett az allergiák, például a bőrgyulladás és az intoleranciák is innen erednek.

Nemcsak az emberek és az állatok bélflórájának összetétele hasonlít nagymértékben, hanem azok a tényezők is, amelyek negatívan befolyásolják a mikrobiomot, és jelentősen megzavarják annak összetételét: “Különösen a stressz, a gyógyszerek, például az antibiotikumok vagy a takarmányozás megváltoztatása vezet az állatok mikrobiomjának módosulásához – és ez gyakran akut hasmenésben nyilvánul meg” – tudatja az állatorvos. A takarmányozási hibák (hideg, romlott, magas cukor- vagy zsírtartalmú takarmány) azonban gyakran vezetnek emésztési problémákhoz, akárcsak a paraziták, vírusok vagy káros baktériumok okozta fertőzések, amelyek könnyen megtelepednek a bélben, különösen, ha a bélflóra egyensúlya felborul. A krónikus hasmenés gyakran az állati mikrobiom zavart összetételével is összefüggésbe hozható, és olyan betegségekre utalhat, mint a gyulladásos bélbetegségek, a zavarokra nagyon érzékeny irritábilis bél, takarmány-intolerancia, daganatok vagy az emésztőenzimek hiánya. A legtöbb hasmenés ártalmatlan, és rövid időn belül elmúlik, de vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek miatt sürgős állatorvosi vizitre van szükség.

Probiotikum kutyák és macskák számára is?

A probiotikumok ésszerű, nemkívánatos hatások nélküli intézkedést jelentenek a bél különböző betegségei esetében, és mind terápiára, mind megelőzésre használhatók. Ez nemcsak az emberi és az állati mikrobiom közötti nagyfokú hasonlóságokból derül ki, hanem számos tanulmány is egyértelműen megerősíti. Az állatok számára is fontos, hogy olyan probiotikus baktériumtörzseket válasszanak, amelyek használata igazoltan biztonságos, és amelyek egészséget elősegítő hatása kétséget kizáróan ismert. Az egyik ilyen baktériumtörzs az Enterococcus faecium NCIMB 10415: Ez a probiotikus törzs egyike azoknak a tejsavbaktériumoknak, amelyek lehetővé teszik az egészséges mikrobiom kialakulását. Az emberi és állati mikrobiom hasonlósága miatt ez a kiváló minőségű baktériumtörzs felhasználható embereken és állatokon. Az Enterococcus faecium NCIMB 10415-tel végzett vizsgálatok megerősítik pozitív tulajdonságait: A bél pH-értéke csökken (így ideális környezetet teremt a teljes egészséget elősegítő bélflóra számára), és a kórokozó baktériumok (pl. enterotoxikus Escherichia coli (ETEC), szalmonella, shigella és clostridia) szaporodását drasztikusan akadályozza. A vizsgálatok a hasmenés jelentős csökkenését és a tünetek gyorsabb megszűnését is kimutatták.

Darmparasiten wie Giardien sind bei Hunden und Katzen ein häufiger Auslöser für Durchfall.

Egy másik baktériumtörzs, amelynek óriási jelentősége van az állatok számára, a Lactobacillus acidophilus CECT 4529: ez az egyik legfontosabb bélbaktérium, amely a kutyák és macskák természetes bélflórájában megtalálható. A gyomor- és epesavakkal szembeni ellenálló képessége, valamint a bélnyálkahártyán való megtapadás és az antimikrobiális anyagok előállításának képessége az alapja az állati egészségre gyakorolt előnyeinek. A vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy képes egyensúlyba hozni a diszbiotikus bélflórát és kiszorítani a baktériumokat. Ez különösen a széklet állagának javulásában mutatkozik meg, ami az ürülék víztartalmának csökkenésének köszönhető. Így hasmenés esetén (stresszhelyzetben vagy antibiotikumok adása esetén megelőző jelleggel is) alkalmazása macskák és kutyák számára egyaránt ajánlott.

Ezenkívül különböző takarmányozási vizsgálatokban kimutatták az immunválasz javulását, a szérumkoleszterinszint csökkenését, a laktóz-anyagcsere javulását és a fertőzések arányának csökkenését.

Ezeket az eredményeket több átfogó áttekintés foglalja össze, amelyek tükrözik a kutyák és macskák probiotikumairól szóló ismeretek jelenlegi állását: “Csakúgy, mint az embereknél, a speciálisan kiválasztott probiotikus baktériumtörzsek nem csak az emésztőrendszerre hatnak, hanem az egész szervezet profitál belőlük: a vizsgálatok kimutatták, hogy a probiotikumok állatoknál pozitív hatással vannak az immunrendszerre, az anyagcserére és a gyulladásra” – foglalja össze Dr. Machac.

A prebiotikumok ellátják az állati bélflórát

Az emberhez hasonlóan az állati mikrobiom nagy részét anaerob bélbaktériumok alkotják (ezek nem tűrik az oxigént), amelyek nem táplálhatók a szervezetbe, hanem speciális prebiotikumokkal “etethetők”: A prebiotikumok olyan emészthetetlen szénhidrátvegyületek (ismertebb nevükön élelmi rostok), amelyek a bélbaktériumok számára energiaszubsztrátként állnak rendelkezésre. Bizonyos élelmi rostok kifejezetten befolyásolják a bélflóra összetételét és aktivitását, és serkentik bizonyos probiotikus baktériumfajok növekedését a bélben. Ezeknek az élelmi rostoknak a bélbaktériumok általi erjesztése során többek között rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, amelyek közvetlen szerepet játszanak az immunvédelemben: Ennek oka, hogy a rövid szénláncú zsírsavak serkentik a nyálkatermelést. Ez a fontos nyálkaréteg védelmet nyújt a bélnyálkahártya sejtjei felett, hogy megakadályozza a káros anyagok és baktériumok bejutását a szervezetbe a bélből.

A mannóz-oligoszacharidok (MOS) különösen alkalmasak az állatok számára: ezek összetett szénhidrátvegyületek, amelyek táplálékként és energiaszubsztrátként szolgálnak a fontos bélbaktériumok (például a laktobacillusok vagy a bifidobaktériumok) számára, és így hozzájárulnak a szaporodásukhoz. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a MOS pozitív hatással van az anyagcserére: például kutyáknál kimutatták az összkoleszterin és az LDL-koleszterin koncentrációjának jelentős csökkenését. A MOS továbbá támogatja az állatok immunrendszerének válaszát.

Különösen figyelemre méltó a MOS szerepe a kórokozó csírák elleni küzdelemben. Fontos tudni, hogy a különböző Escherichia coli és Salmonella törzsek nagy affinitással rendelkeznek a MOS molekulák iránt – ezek a csírák gyakorlatilag vonzzák a MOS-t. Ez blokkolja e káros betolakodók membránján azokat a dokkolóhelyeket, amelyekkel a kórokozók normális esetben a bélfalhoz tapadnának. Mivel azonban a dokkolóhelyeket már blokkolja a MOS, az E. coli, a szalmonella és társai nem tudnak többé a bélfalhoz kapcsolódni, hanem egyszerűen kiválasztódnak a bélből.

Az állati mikrobiommal kapcsolatos jelenlegi vizsgálatok azt mutatják, hogy – az emberhez hasonlóan – a bél az egészség központja, és a bélflóra stabilizálható vagy összetétele egyértelműen javítható a pro- és prebiotikumok célzott alkalmazásával. Dr. Machac ezt fontos megközelítésnek tartja a gyakorlat számára: “A probiotikus baktériumok prebiotikus élelmi rostokkal kombinálva ígéretes megközelítést jelentenek az állati betegségek természetes és biztonságos kezelésére – mind az emésztőrendszerben, mind az egész szervezetben”.

Hasmenés háziállatoknál – többnyire ártalmatlan, néha riasztó

A hasmenés gyakran magától elmúlik, és megszűnik, amint a kiváltó okot (legyen az egy nem kompatibilis élelmiszer vagy egy idegen csíra) a fokozott bélmozgással eltávolították. Vannak azonban egyértelmű figyelmeztető jelek, amelyek súlyos betegségre utalnak.

Ha háziállatának hasmenése van, és az alábbi jellemzők vagy viselkedésformák bármelyikét mutatja, mindenképpen szükséges az állatorvos felkeresése:

  • Az állat 3 hónaposnál fiatalabb.
  • Az állat súlya 5 kg-nál kisebb.
  • A széklet és/vagy a hányás fekete színű (ez vérzésre utal).
  • A panaszok 2 napnál tovább tartanak, észrevehető javulás nélkül.
  • Az állat tompa és erőtlen.
  • Az ételt nem fogyasztja.
  • Az állat fájdalomra utaló jeleket mutat:
    • Nem tud mozdulatlanul egy helyben feküdni (állandó helyzet-, és helyváltoztatás).
    • A has felfelé húzódik (“behúzódik”).
    • A hát “kemény” (feszes testtartás).
    • Visszavonul vagy elrejtőzik (mintha “láthatatlanná” akarná tenni magát).
    • Hirtelen agresszió vagy védekező reakciók lépnek fel (szokatlan morgás/vicsorgás, harapás).

Gyakori bélbetegségek háziállatoknál

A takarmányozással összefüggő hasmenés lehet “valódi” takarmányallergia vagy takarmányintolerancia következménye – a hasmenést gyakran kíséri hányás, fáradtság és bőrtünetek. A takarmányintolerancia a háziállatok hasmenésének leggyakoribb oka, előfordulási aránya akár 31% is lehet.

Az antibiotikumokkal összefüggő hasmenés (AAD) egy vagy több antibiotikum szedése alatt vagy legfeljebb nyolc héttel azt követően jelentkezik. A súlyosságtól függően az AAD akár az antibiotikummal történő terápiát is korlátozhatja. Az antibiotikumtól függően az állatok akár 56%-ánál hasmenést okoz.

A fiatal állatok hasmenése különösen gyakori a szopást követően. Az okok többtényezősek, és általában a helyváltoztatással, az anyától való elválással, valamint a spontán táplálékváltással (az anyatejről a normál táplálékra) függnek össze.

A Clostridium perfringens csíra gyakrabban telepszik meg az állati bélben, ha a mikrobiom zavart szenved (pl. antibiotikum vagy vírusfertőzés okozta korábbi bélkárosodás miatt). Az A típusú C. perfringens gyakran termel toxinokat, amelyek okozói a vérzéses gasztroenteritisz kialakulásának.

A bélparaziták szintén gyakori kiváltó okai a hasmenésnek, különösen a giardia és a fonalférgek. A hannoveri Állatorvosi Egyetem tanulmánya szerint a macskák 20,3%-ánál és a kutyák 24,8%-ánál a giardia a hasmenés kiváltója.

 
Mindig jól tájékozott
A mi OMNi-BiOTiC® Blogunk

Olvasson izgalmas cikkeket a bélrendszerről és a mikroszkópikus lakóiról és jusson tippekhez beleinek egészsége érdekében!

Főzés probiotikumokkal, Táplálkozás & Receptek
Alacsony szénhidráttartalmú müzli
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Mit tesz az antibiotikum a szervezettel?
Újdonságok a kutatásban
A demencia okai és kezelése
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Hízás az antibiotikum miatt?
Institut AllergoSan, Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Emésztés, depresszió, félelem – Mi az összefüggés?
Institut AllergoSan, Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Így fokozzák a probiotikumok az agy teljesítőképességét
Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Áteresztő bél szindróma – Mi váltja ki?
Anya & Gyermek
Stressz hatása az emésztésre gyerekeknél