Az éghajlatváltozás és az ismeretlen étrend mellett az utazás során fellépő stressz is szerepet játszik a hasmenés kialakulásában. Az „utazók hasmenésének” nevezett állapot – amely az utazók akár 50%-ánál is előfordulhat – akkor válik problémássá, ha krónikusan visszatérő panaszokhoz, például irritábilis bél szindrómához vezet. A probiotikumok időben történő bevetése megelőzheti a szövődmények kialakulását.
Az idegen baktériumok utazás közben nagy terhet rónak az emésztőrendszerre, amire a beleink gyakran székrekedéssel, puffadással, rosszabb esetben pedig utazási hasmenéssel reagálnak. Hasmenésnek minősül a napi 3-szori vagy annál gyakoribb formátlan széklet és egyéb gyomor-bélrendszeri tünetek egyidejű előfordulása. Az érintettek 70%-a a hasmenés mellett még fájdalmas görcsöktől és bélmotilitástól is szenved, 30-45%-uk hányingerre és/vagy hányásra panaszkodik, a nyaralók negyedének életét pedig láz is keseríti.
Az utazók hasmenésének okai
Az utazók hasmenését a leggyakrabban az Escherichia coli baktérium úgynevezett enterotoxin-termelő törzsei, más néven ETEC baktériumok váltják ki. Az említett toxinok közvetlenül a gyomor-bélrendszerre hatnak. Az ETEC-törzsekkel való fertőzések azonban általában önkorlátozóak, azaz a szervezet egy bizonyos idő után kiválasztja a kórokozó csírákat és toxinjaikat. Sokkal súlyosabb problémákat okoznak a szalmonella, a shigella, a lisztéria és a campylobacter különböző típusai. Ezek a kórokozók ugyan csak az utazók hasmenésének csak mintegy 20%-ban okozói, közvetlenül a bélnyálkahártyára hatnak, károsítják azt, és a véráram útján más szervekbe is eljuthatnak. Az utazók hasmenését nagyon ritkán vírusok vagy paraziták okozzák.
Az utazók hasmenésének tartós fennállása
Az utazási hasmenésben szenvedők mintegy 10%-ának még jóval a fogadó országból való visszatérés után is súlyos gyomor-bélrendszeri problémái vannak: Az ismétlődő, néha robbanásszerű hasmenés mellett később kialakulhatnak krónikus gyulladásos bélbetegségek vagy irritábilis bélszindróma is (pl. Colitis Ulcerosa vagy Morbus Crohn).
Hatékony védekezés a szalmonellák és hasonlók bélben aktiválódó toxinjai ellen eddig nem létezett. Az utazók hasmenésének kezelésére gyakran antibiotikumokat alkalmaznak, ugyanakkor ez számos kockázattal jár: Ha a kórokozó csíra azonosítása elmarad, akkor az antibiotikum is gyakran rosszul kerül megválasztásra, melynek következtében a betegség később tovább terjed. Ezenkívül az antibiotikumok mellékhatása gyakran szintén a hasmenés (antibiotikummal összefüggő hasmenés), mely átjárást biztosít az olyan baktériumoknak, mint például amilyen a Clostridium difficile is. Általánosságban elmondható, hogy az antibiotikumok meggondolatlan, kritikátlan alkalmazása rezisztencia kialakulásához vezet, ezért az antibiotikumokat csak visszafogottan és célzottan szabad alkalmazni.
Utazás probiotikumokkal
Nem érdemes megvárni, amíg az utazók hasmenése “lecsap”, hanem javasolt megelőző intézkedéseket tenni. A higiéniára fordított figyelmen túl (csak főtt vagy hámozott ételek fogyasztása, italok csak palackból stb.) célszerű szervezetünket időben – azaz az utazás elején vagy akár néhány nappal előtte – pro- vagy szinbiotikumokkal (= probiotikum + prebiotikum) felkészíteni. Az utazók hasmenését kiváltó káros baktériumok előfordulásának regionális különbségei miatt a több probiotikus baktériumtörzset tartalmazó készítmények alkalmazása előnyösebb: a különböző pozitív mikroorganizmus-fajok a baktériumok széles skáláján hatnak. Emellett a probiotikus baktériumok sokfélesége növeli a bélben történő megtapadás esélyét és a hosszútávú védekezést is.
Nemrégiben 264 utazó közreműködésével készült egy tanulmány, melyben egy kifejezetten utazók számára kifejlesztett 7 tudományosan baktériumtörzset és egy speciálisan adaptált prebiotikum-kombinációt tartalmazó szinbiotikumot vizsgáltak. Azon tulajdonságukat figyelték meg, miszerint képesek az utazók hasmenésének kialakulását megelőzni, illetve, hogy a már fennálló gyomor-bélrendszeri panaszokat is enyhítik. Annak ellenére, hogy sok alany magas kockázatú országokba utazott (ahol több mint 50% az esélye az utazási hasmenés kialakulásának), a probiotikumot használók mindössze 12%-ánál jelentkeztek az utazási hasmenés tünetei. Egyiptomban – az utazók hasmenésének legnagyobb valószínűségű országában (≥ 80%) – az utazók több mint 90%-a védettséget kapott a szinbiotikum alkalmazásával. Az érintettek 95%-ánál emellett javultak a korábban fennálló gyomor-bélrendszeri panaszok (székrekedés, puffadás és hasmenés).
E modern, tudományosan tesztelt szinbiotikum két alapvető sikertényezője a baktériumtörzsek (laktobacilusok, laktokokkuszok és bifidobaktériumok) pontos kiválasztása és egymással való összehangolása, valamint az akár 40 Celsius-fokon történő eltarthatóság (ami a legtöbb egyszerű probiotikus termék esetében nem jellemző). A tanulmány eredményei kétséget kizáróan mutatják, hogy az utazás teljes hossza alatt egyértelműen ajánlott a szinbiotikumok prevenciós célú alkalmazása – különösen az olyan szövődmények elkerülése érdekében, mint amilyenek a funkcionális bélbetegségek.