A grazi Institut AllergoSan meghatározza a probiotikus gyógyászat jövőjét
A nemzetközi mikrobiom-kutatásban élenjáró vállalat
A bél az orvostudomány érdeklődésének középpontjában áll – pontosabban az azt benépesítő baktériumok trilliói. A mikrobiom kutatásának növekedésével egyre világosabbá válik, hogy a bélbaktériumok milyen központi szerepet játszanak egészségünkben, és a betegségek kialakulásában – és így a kezelésben is. Az Institut AllergoSan tudományos munkájával több mint 25 éve döntően alakítja a 21. század orvostudományát. A kutatások az emberi szervezetben természetesen előforduló baktériumokon folynak.
Ma már számos klinikai vizsgálat egyértelműen bizonyítja e probiotikus baktériumok terápiás sikerét a legkülönbözőbb kórképek kezelésében, az antibiotikummal összefüggő hasmenéstől kezdve a depresszión át a visszatérő bakteriális vaginózisig.
A minőség a mi DNS-ünk
Az Institut AllergoSan közel 30 éve kapcsolódik elválaszthatatlanul a probiotikum kutatáshoz és terápiához, és OMNi-BiOTiC® nevű márkája nem véletlenül az első számú1 a probiotikumok piacán. Anita Frauwallner, az Institut AllergoSan alapítója és igazgatója: "A kutatás és a magas színvonalú vizsgálatok a probiotikumaink sarokkövei. Kifejezetten olyan baktériumtörzseket választunk ki, amelyek az egészséges emberi szervezetben is előfordulnak, és így a lehető legjobb feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy megtelepedjenek és elszaporodjanak beleinkben. Előbbit a neves klinikák által végzett klinikai vizsgálatokban is kimutattuk."
Az ilyen humán eredetű csírák kiválasztásának szigorú eljárását különösen jól szemlélteti egy, a Bécsi Általános Kórházban végzett vizsgálat2: Egészséges nők beleiből és hüvelyéből pontosan azokat a baktériumokat izolálták, amelyek az egészséges hüvelyi kolonizációért felelősek. Ezek közül a legerősebbeket hosszas kutatási folyamatok során választják ki, hogy az egészséges emberekben tartósan élő probiotikus baktériumokkal természetes, valamint ok-okozati és fenntartható módon - kezeljék az olyan betegségekben szenvedő nőket, mint amilyenek a visszatérő húgyúti fertőzések, a bakteriális vaginózis vagy a gombás fertőzések. "Az Institut AllergoSan az évtizedek alatt megszerzett összes tudását és nagy összegeket fordít a kutatásra, annak érdekében, hogy pontosan azokat a baktériumtörzseket azonosítsa a különböző egészségügyi problémákra, amelyeket aztán OMNi-BiOTiC® márkájú termékeikben is alkalmaznak, és amelyek érezhető hatása lelkes rajongókká teszi a vásárlókat" - ismerteti Anita Frauwallner.
Az orvosok és a gyógyszerészek megbíznak ezekben a probiotikumokban, mivel a hatékonyságukról magas rangú tudományos folyóiratokban jelentek meg bizonyítékok. Például az antibiotikumokkal összefüggő hasmenés probiotikus kezeléséről szóló tanulmányt, amelyet a nemzetközileg elismert American Journal of Gastroenterology című folyóiratban tettek közzé, a WGO a világ 15 legjobb probiotikus tanulmánya közé választotta. Nagy elismerést kapott a probiotikumok terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatos munka is, amely lehetővé teszi az immunrendszer modulálását, és ezáltal az allergiák, az asztma és a neurodermitisz előfordulásának jelentős csökkentését még az arra genetikailag hajlamos gyermekeknél is. Ezeket az eredményeket az Allergy című vezető tudományos folyóiratban PANDA-tanulmány néven tették közzé. Az Alimentary Pharmacology and Therapeutics című folyóiratban megjelent egy különleges tanulmányi siker: a Grazi Orvosi Egyetemmel közösen egyértelműen kimutatták, hogy egy speciálisan kifejlesztett probiotikum még súlyos májzsugorban szenvedő betegeknél is képes csökkenteni a májműködési zavarokat – ez egy eddig példa nélküli terápiás lehetőség, amely ráadásul semmilyen nemkívánatos mellékhatással sem jár, nem úgy mint a májátültetés esete – amely ennek a probiotikus kezelésnek az egyetlen alternatívája.
Folyamatos kutatási beruházások
A közelmúlt kutatási sikerei közé tartozik két tanulmány egy specifikus kórokozó-gátló probiotikum sikeres alkalmazásáról antibiotikum okozta hasmenés esetén. Egy több mint 200 beteggel végzett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy a probiotikus csoportban lényegesen kevesebb mellékhatása volt az antibiotikum-terápiának, és egyetlen Clostridium difficile fertőzést sem észleltek - ez a baktérium életveszélyes diszbiózist okozhat a bélben. Különösen figyelemre méltó volt az a tény, hogy a 90 év feletti betegek magas kockázatú csoportjában egyetlen hasmenéses eset sem fordult elő, míg a probiotikumokat nem kapó kontrollcsoportban a betegek 45%-a szenvedett hasmenéstől. Ezek a betegekre gyakorolt pozitív hatások természetesen a kórházak működésében is érzékelhetőek: A hasmenéses esetek csökkenésével a higiéniai intézkedések és a személyi költségek is csökkenthetők3. Egy másik vizsgálat is kiváló eredményeket mutatott, melyben a probiotikumot kemoterápiában és egyidejűleg antibiotikumos kezelésben részesülő daganatos betegeknek adták: egyetlen betegnél sem alakult ki hasmenés a számtalan mellékhatással járó kemoterápia és az antibiotikumok kombinációja ellenére. Ez nemcsak a betegek életminőségében hoz javulást, hanem a terápia optimálisabb lefolyásához és a kemoterápia kevesebb alkalommal való megszakításához is vezet4.
A nőgyógyászat területén is izgalmas tanulmányi eredmények születnek. Négy Lactobacillus törzsből álló probiotikum adása a beteljesületlen gyermekvágyban szenvedő nők esetében védő hatású az Ureaplasma parvum a hüvelyi nyálkahártya kolonizációja ellen - ez a baktérium meddőséggel, perinatális betegségekkel és halvaszületésekkel hozható összefüggésbe. Éppen ezért, ezen probiotikum fogyasztása optimális lehetőséget kínál az egészséges hüvelyi mikrobiom fenntartására, és emellett lehetőséget jelent a beteljesületlen gyermekvágyban szenvedő nők támogató kezelésére5.
Ezek a vizsgálatok és a jelenleg több mint 40 másik folyamatban lévő projekt teszi az Institut AllergoSan-t a mikrobiom-kutatás osztrák központjává: "A jövő a probiotikus orvoslásé. Büszkék vagyunk arra, hogy kutatásainkkal és termékfejlesztésünkkel döntően hozzájárulhatunk ehhez" - foglalja össze Anita Frauwallner.
1 IMS PharmaTrend® monatlich; individuelle Marktbasis aus OTC 3 — 03F1 Probiotische Produkte für den Verdauungstrakt und ausgewählten Wettbewerbern; MAT 07/2017; Umsatz
2 Domig, K. J. et al. Strategies for the evaluation and selection of potential vaginal probiotics from human sources: an exemplary study. Benef. Microbes 5, 263–272 (2014)
3 Gänzer et al. „Einsatz von Probiotika bei Antibiose-Prävention einer antibiotikaassoziierten Diarrhoe bei älteren Patienten“ Wiener klinisches Magazin, vol. 25, pp 12-19 (2022).
4 Rabl et al. „Der positive Effekt eines Multispezies-Probiotikums bei chirurgischen Patienten mit Antibiose.” Chirurg. Allg. Kompakt, vol. 10, pp. 475-478 (2021).
5 M. Schenk, L. Grumet, J. Sternat, N. Reinschissler, and G. Weiss, “Effect of probiotics on vaginal Ureaplasma parvum in women suffering from unexplained infertility,” Reprod. Biomed. Online, Jun. 2021.
Institut AllergoSan
Kutatási beruházások
Az Institut AllergoSan folyamatosan fektet a kutatásba és a termékfejlesztésbe. Ennek eredményeként olyan természetes anyagokat kínál vásárlóinak, amelyek hatását a felhasználó nem csak hamar megérzi, hanem tudományos tanulmányok is bizonyítják.
Kutatásiprojektek
Válogatás a PubMedben közzétett, különböző indikációkról szóló tanulmányokból, amelyekben az OMNi-BiOTiC® termékeket alkalmazták és tudományosan tesztelték:
- LKH Leoben – Prim. Prof. H. Rabl – Chirurgische Patienten mit Antibiose
Rabl et al. ”Der positive Effekt eines Multispezies-Probiotikums bei chirurgischen Patienten mit Antibiose.” Chirurg. Allg. Kompakt, vol. 10, pp. 475-478 (2021). OMNi-BiOTiC® 10 AAD / OMNi-BiOTiC® 10*
- Kinderwunsch Institut Schenk – Dr. M. Schenk – In-vitro-Fertilisation
Schenk et al., “Effect of probiotics on vaginal Ureaplasma parvum in women suffering from unexplained infertility”, ReProd BioMed Online, (2021)
- Medizinische Universität Graz – Prof. E. Z. Reininghaus – Depression
Z. Reininghaus et al., “PROVIT: Supplementary Probiotic Treatment and Vitamin B7 in Depression—A Randomized Controlled Trial,” Nutrients, vol. 12, pp. 3422, (2020)
- Medizinische Universität Graz – Prof. E. Z. Reininghaus – Depression
Reiter et al., “Interleukin-6 Gene Expression Changes after a 4-Week Intake of a Multispecies Probiotic in Major Depressive Disorder—Preliminary Results of the PROVIT Study,” Nutrients, vol. 12, pp. 2575, (2020)
- Medizinische Universität Graz – Prof. M. Stradner – Psoriasis-Arthritis
Haidmayer, et al. “Effects of Probiotic Strains on Disease Activity and Enteric Permeability in Psoriatic Arthritis–A Pilot Open-Label Study.” Nutrients, vol. 12, pp. 2337 (2020)
- Mid Sweden University – Dr. M. Jong – AAD in Altenpflegeheimen
A. Van Wietmarschen et al. “Probiotics use for antibiotic-associated diarrhea: A pragmatic participatory evaluation in nursing ho- mes,” BMC Gastroenterol., vol. 20, pp. 151 (2020)
- Medizinische Universität Graz – Prof. R. Krause – Multiresistente Bakterien
Zollner-Schwetz et al. “Effect of a multispecies probiotic on intestinal and skin colonization by multidrug-resistant gram-negative bacteria in patients in a long-term care facility: A pilot study,” Nutrients, vol. 12, pp. 1586 (2020)
- Review – Dr. V. Stiegelbauer – Qualität von Probiotika
Grumet, et al. “The Development of High-Quality Multispecies Probiotic Formulations: From Bench to Market,” Nutrients, vol. 12, pp. 2453 (2020). Qualitätskriterie
- Medizinische Universität Graz – Prof. V. Stadlbauer-Köllner – Hepatologie
Horvath et al. “Changes in the Intestinal Microbiome during a Multispecies Probiotic Intervention in Compensated Cirrhosis,” Nutri- ents, vol. 12, pp. 1874 (2020)
- Medizinische Universität Graz – Prof. V. Stadlbauer-Köllner – Typ 2 Diabetes
Horvath et al. “Effects of a multispecies synbiotic on glucose metabolism, lipid marker, gut microbiome composition, gut permeability, and quality of life in diabesity: a randomized, double-blind, placebo-controlled pilot study.” Eur. J. Nutr., (2019).
- Universität Graz – Prof. B. Schütz – Vitalstoffaufnahme in der Postmenopause
Stiegelbauer et al. “Der Effekt eines Multispezies-Probiotikums auf die Mikronährstoffaufnahme, Hormonproduktion und Entzün- dungsreaktionen bei postmenopausalen Frauen ”, OM u Ernährung, vol. 168, pp. 63-67 (2019).
- Medizinische Universität Graz – Prof. P. Holzer – Antibiotika und Mikrobiom
Jačan et al. “Synergistic and antagonistic interactions between antibiotics and synbiotics is modifying the murine fecal microbiome,” Eur. J. Nutr., pp. 1-14 (2019).
- Europa Universität Viadrina Frankfurt – Dr. D. Lazik – Leistungssteigerung im Sport
Lazik et al. “Der Effekt von Multispezies-Probiotika auf die intestinale Barrierefunktion, Entzündungsreaktionen und Leistungsfähig- keit bei Athleten – Eine retrospektive Studie bei Leistungssportlern einer Football Bundesliga-Mannschaft”, OM u Ernährung, vol. 167, pp. 27- 34 (2019).
- Medizinische Universität Graz – Prof. V. Stadlbauer-Köllner – Sepsis und Mikrobiom
Stadlbauer et al. “Dysbiosis in early sepsis can be modulated by a multispecies probiotic: a randomised controlled pilot trial,” Benef. Microbes, vol. 10, pp. 265 -278 (2019).
- Medizinische Universität Graz – Prof. Singer – Morbus Hirschsprung
Singer et al. “Hirschsprung’s Associated Enterocolitis (HAEC) Personalized Treatment with Probiotics Based on Gene Sequencing Ana- lysis of the Fecal Microbiome,” Case Rep. Pediatr., pp. 1-6 (2018).
- Max. Universität München – Prof. A. Straube – Migräne
Straube et al. “Migräneprophylaxe mit einem Probiotikum.” MMW – Fortschritte der Medizin, vol. 160, pp. 16-21 (2018).
- Medizinische Universität Graz – Prof. C. Högenauer – Reizdarmsyndrom
Moser et al. “Effects of an oral synbiotic on the gastrointestinal immune system and microbiota in patients with diarrhea-predominant irritable bowel syndrome.” Eur. J. Nutr., pp. 1-12 (2018).
- Medizinische Universität Graz – Prof. E. Reininghaus – Bipolare Erkrankung
Reininghaus et al. “The Impact of Probiotic Supplements on Cognitive Parameters in Euthymic Individuals with Bipolar Disorder: A Pilot Study.” Neuropsychobiology, pp. 1-8 (2018).
- Medzinische Universität Innsbruck – Prof. D. Fuchs – Neurodegenerative Erkrankungen
Leblhuber et al. “Probiotic Supplementation in Patients with Alzheimer’s Dementia – An Explorative Intervention Study.” Curr. Alzheimer Res., vol. 15, pp. 1106-1113 (2018).
- Warwick Medical School – Dr. P. McTernant – Typ 2 Diabetes
Sabico et al. “Effects of a 6-month multi-strain probiotics supplementation in endotoxemic, inflammatory and cardiometabolic status of T2DM patients: A randomized, double-blind, placebo-controlled trial.” Clin Nutr., vol. 38, pp. 1561-1569 (2018).
- Universität Graz – Prof. V. Schöpf – Neuropsychologie / Neuroimaging
Bagga et al. “Influence of 4-week multi-strain probiotic administration on resting-state functional connectivity in healthy volunteers.” Eur. J. Nutr., vol.58, pp. 1821-1827 (2018).
- Pommersche Medizinische Universität Stettin – Dr. J. Suliburska – Hepatologie
Skrypnik et al. “Effect of probiotic supplementation on liver function and lipid status in rats.” Acta Sci. Pol. Technol. Aliment., vol. 17, pp. 185-192 (2018).
- Medizinische Universität Posen – Dr. M. Szulinska – Metabolisches Syndrom
Szulinska et al. “Dose-Dependent Effects of Multispecies Probiotic Supplementation on the Lipopolysaccharide (LPS) Level and Cardiometabolic Profile in Obese Postmenopausal Women: A 12-Week Randomized Clinical Trial.” Nutrients, vol. 10, pp. 773 (2018).
- Universität Graz – Prof. V. Schöpf – Neuropsychologie / Neuroimaging
Bagga et al. “Probiotics drive gut microbiome triggering emotional brain signatures.” Gut Microbes, vol. 9, pp. 1-11, (2018).
- Universität Urbino – Dr. Baffone – Reisemedizin
Campana et al., “Strain-specific probiotic properties of lactic acid bacteria against human intestinal pathogens invasion” Gut Pathog., vol. 9, pp. 12 (2017).
- Warwick Medical School – Dr. P. McTernant – Typ 2 Diabetes
Sabico et al. “Effects of a multi-strain probiotic supplement for 12 weeks in circulating endotoxin levels and cardiometabolic profiles of medication naive T2DM patients: a randomized clinical trial.” J Transl Med., vol. 15, pp. 249 (2017).
- AKH Wien – Prof. L. Petricevic – Gynäkologie
Marschalek et al. “Influence of Orally Administered Probiotic Lactobacillus Strains on Vaginal Microbiota in Women with Breast Cancer during Chemotherapy: A Randomized Placebo- Controlled Double-Blinded Pilot Study.” Breast Care, vol. 12, pp. 335-339 (2017).
- Medizinische Universität Innsbruck – Prof. D. Fuchs – neurodegenerative Erkrankungen
Leblhuber et al. “On the role of intestinal microbiota in patients with cognitive decline.” J Pharm Pharmacol., vol. 5, pp. 648-653 (2017).
- Medizinische Universität Innsbruck – Prof. D. Fuchs – Neurodegenerative Erkrankungen
Leblhuber et al. “Die Bedeutung der Darm-Hirn-Achse bei Demenz.” Spectrum Psychiatrie vol. 3, pp. 38-41, (2017).
- Universitätsklinikum Kiel – Prof. Schrezenmair – Gynäkologie
Laue et al. “Effect of Lactobacillus strains on bacterial vaginosis in women – a double-blind, randomised, controlled clinical pilot trial.” Benef. Microbes, vol. 9, pp. 35-50 (2017).
- Medizinische Universität Graz – Prof. V. Stadlbauer-Köllner – Hepatologie
Horvath et al. “Randomised clinical trial: the effects of a multispecies probiotic vs. placebo on innate immune function, bacterial translocation and gut permeability in patients with cirrhosis.” Aliment. Pharmacol. Ther., vol. 44, pp. 926-935 (2016).
- Medizinische Universität Innsbruck – Prof. B. Prüller-Strasser – Leistungssteigerung / Sport
Strasser et al. “Probiotic Supplements Beneficially Affect Tryptophan-Kynurenine Metabolism and Reduce the Incidence of Upper Respiratory Tract Infections in Trained Athletes: A Randomized, Double-Blinded, Placebo-Controlled Trial.” Nutrients, vol. 8, pp. 752 (2016).
- Universitätsklinikum Kiew – Prof. Anoshina – Herpesinfektion in der Schwangerschaft
Anoshina et al. “Role of microbiota in pregnant women with herpesvirus infection.” Perinatologiya Pediatriya, vol. 4, pp. 22-25 (2016).
- Müller – Reisediarrhö
Müller H. “Probiotika zur Prophylaxe und Therapie der Reisediarrhö.” Flug u Reisemed., vol. 23(5) pp. 232-236 (2016).
- Universität Leiden – Prof. L. Colzato – Depression
Steenbergen et al. “Randomized controlled trial to test the effect of multispecies probiotics on cognitive reactivity to sad mood.” Brain. Behav. Immun., vol. 48, pp. 258-64 (2015).
- Universität Wageningen – Dr. de Roos – Migräne
de Roos et al. “The effects of the multispecies probiotic mixture on migraine: results of an open-label pilot study.” Benef. Microbes, vol. 6, pp. 641-646 (2015).
- University College Roosevelt – Prof. G. Rijkers – Allergie
Kim et al. “Probiotic supplementation influences faecal short chain fatty acids in infants at high risk for eczema.” Benef. Microbes, vol. 6, pp. 783-790 (2015).
- Universität Innsbruck – Prof. Leblhuber – Demenz
Leblhuber et al. “Elevated fecal calprotectin in patients with Alzheimer’s dementia indicates leaky gut.” J. Neural Transm., vol. 122, pp. 1319-1322 (2015).
- LKH Feldbach – Doz. H. Hofmann – Kinderheilkunde
Hofmann H “Probiotikum gegen Verdauungsbeschwerden in der Schwangerschaft und Säuglingskoliken.” Gynäkologie aktiv, vol. 5, pp. 8-9 (2015).
- Universitätsklinik Utrecht – Prof. G. Rijkers – Allergieforschung
Niers et al. “The effects of selected probiotic strains on the development of eczema (the PandA study).” Allergy, vol. 64, pp. 1349-58 (2009).
- Universität Wageningen – Prof. B. Schütz – Adipositas
van Hemert et al. “Clinical studies evaluating effects of probiotics on parameters of intestinal barrier function.” Advances in Microbiology, vol. 3, pp. 212-221 (2013).
- Universität Graz – Doz. M. Lamprecht – Darmpermeabilität und Entzündung im Sport
Lamprecht et al. “Probiotic supplementation affects markers of intestinal barrier, oxidation, and inflammation in trained men; a randomized, double-blinded, placebo-controlled trial.” J Int Soc Sports Nutr., vol. 9, pp. 45 (2012).
- Universität Graz – Doz. M. Lamprecht – Sport- und Ernährungsmedizin
Lamprecht et al. “Exercise, intestinal barrier dysfunction and probiotic supplementation.” Med. Sport Sci., vol. 59, pp. 47-56 (2012).
- AKH Wien – Prof. H. Kiss – Gynäkologie
Domig et al. “Strategies for the evaluation and selection of potential vaginal probiotics from human sources: an exemplary study.” Benef. Microbes, vol. 5, pp. 263-272 (2014).
- Universität Linköping – Prof. Söderholm – Chronisch Entzündliche Darmerkrankungen
Persborn et al. “The effects of probiotics on barrier function and mucosal pouch microbiota during maintenance treatment for severe pouchitis in patients with ulcerative colitis.” Aliment. Pharmacol. Ther., vol. 38, pp. 772-783 (2013).
- Universität Salzburg – Doz. M. Hell – CDAD
Hell et al. “Probiotics in Clostridium difficile infection: reviewing the need for a multistrain probiotic.” Benef. Microbes, vol. 4, pp. 39-51 (2013).
- Universitätsklinik Maastricht – Prof. R. Stockbrügger – Antibiotika-assoziierte Diarrhoe
Koning et al. “The effect of a multispecies probiotic on the intestinal microbiota and bowel movements in healthy volunteers taking the antibiotic amoxycillin.” Am. J. Gastroenterol., vol. 103, pp. 178-189 (2008).
- Universitätsklinik Utrecht – Prof. G. Rijkers – Allergieforschung
Niers et al. “Selection of probiotic bacteria for prevention of allergic diseases: immunomodulation of neonatal dendritic cells.” Clin. Exp. Immunol., vol. 149, pp. 344-352 (2007).
- Universitätsklinik Utrecht – Prof. G. Rijkers – Allergieforschung
Niers et al. Identification of strong interleukin-10 inducing lactic acid bacteria which down-regulate T helper type 2 cytokines. Clin. Exp. Allergy, vol. 35, 1481-1489 (2005).
Jelenleg publikálás alatt álló OMNi-BiOTiC® tanulmányok:
- Universität Warschau (Prof. Szajewska), AAD bei Kindern
- Universitätsklinik Rijeka (Dr. Golcic): Chemotherapie-assoziierte Diarrhö
- LKH Feldbach (Prim. Dr. Heine), Morbus Parkinson
- Bezirkskrankenhaus Schwaz (Prim. Dr. Gänzer) AAD bei Antibiose und PPI
- Multicenterstudie in Deutschland (Prof. Labenz), Coloskopie
Válogatás az OMNi-BiOTiC® segítségével folyamatban lévő kutatási projektekből:
- Medizinische Universität Graz (Prof. Stadlbauer-Köllner), Diarrhöen und Covid-19
- Medizinische Universität Graz (Prof. Stadlbauer-Köllner) Probiotika-Einsatz beim PostCovid Syndrom
- Uniklinik Salzburg (Prof. Emmanuel), Magenkarzinom
- UKE Hamburg (Dr. Sinn), Kolorektales Karzinom
- LMU München (Prof. Liesz), Schlaganfall
- Medizinische Universität Graz (Dr. Mörkl), Depressionen
- Charité Berlin (Prof. Mechsner), Endometriose
- Medizinische Universität Graz (Prof. Voit-Augustin), Infektionsrisiko bei Intensivpatienten
- Charité Berlin (Prof. Sehouli), Ovarialkarzinom
- UKE Hamburg (Prof. Stürmer), Wundmanagement diabetischer Fuß
- Universitätsklinikum Minden (Dr. Sorleto), chronische Pankreatitis
- Medizinische Universität Graz (Prof. Stradner), Rheumatoide Arthritis
- Med Uni Wien und Innsbruck (Prof. Karwautz), Anorexie
- Medizinische Universität Innsbruck (Dr. Kurz / Prof. Weiss), Chronic Fatigue
- Kinderwunschzentrum Schenk (Dr. Krammer-Pojer / Dr. Schenk), Spermienqualität
- Privatordination (Dr. Gyaky), Wundmanagement
- Medizinische Universität Graz (Dr. Kollmann), Männliche Fertilität
- Veterinärmedizinische Universität Wien (Prof. Burgener), gastro-intestinale Beschwerden bei Hunden
- Universität Maribor (Prof. Fijan), Atemwegsinfekte bei Patienten ab 65 Jahren
- Universität Maribor (Prof. Fijan), Windeldermatitis
- Medizinische Universität Graz (Prof. Schemmer), Lebertransplantation
- Medizinische Universität Graz (Prof. Obermayer-Pietsch), PCOS
Amennyiben kérdése merülne fel a folyamatban lévő tanulmányokkal kapcsolatban, forduljon bizalommal az Institut AllergoSan-hoz.
Hírek a kutatásról
Siker a kutatás és fejlesztés révén
Több, mint 25 éven keresztül szenteltem magam a bélrendszer aspektusaival kapcsolatos kutatásoknak. A bélrendszer egészségének mindenki számára elérhetőnek kell lennie.
Mag. Anita Frauwallner Bélegészségügyi szakértő