Bélflóra
A bél a szervezet számos, az emberi egészséghez elengedhetetlen fontos folyamatának központja. Létfontosságú feladatokat lát el, de ehhez szüksége van apró lakói segítségére. Az emberi bélrendszerben trilliószámban élnek baktériumok. Mikroorganizmusok, melyek elsősorban a vastagbélben találhatók. Ezeket együtt – azaz összességükben – bélflórának nevezzük. A „flóra” kifejezés azonban már nem megfelelő, mert még mindig azon a régi nézeten alapul, hogy a mikroszkopikusan apró élő szervezeteket a növények közé sorolják. A bélflóra különlegessége, hogy kiemelkedően fontos az immunrendszer számára.
Tartalomjegyzék
A bélflóra kialakulása
Hogyan kerültek a baktériumok a beleinkbe?
Az emésztőrendszerünkben található egészséges bélflóra az általános jóllétünk alapja. A bél jótékony baktériumokkal és más mikroorganizmusokkal való benépesítése már a születéskor megkezdődik. A kolonizáció attól függ, hogy a szülés hüvelyi úton vagy császármetszéssel történik.
A hüvelyen keresztüli világrajövetel során a csecsemők kapcsolatba kerülnek az anya hüvelyflórájával, ami nagy hatással van a baba mikrobiomjára. A császármetszéssel született babák esetében viszont több bőr- és kórházi baktérium található a gyermekek szervezetébenben. Ezért ezeknél a babáknál lényegesen nagyobb különböző betegségek kialakulásának kockázata, mint a természetes szülés útján világra jötteknél.
Mindenekelőtt fontos azt is tudni, hogy császármetszés esetén általában antibiotikumot írnak fel az anyának megelőző intézkedésként. Ez további negatív hatással van az anya és a gyermek baktériumflórájára.
Mi a szoptatás és a gyermek bélrendszerében lévő baktériumok közötti összefüggés?
A gyermek születése után a bélflóra még messze nincs kész. A születés után még több hétig is folytatódhat a fejlődése. Az anyatejes táplálással további baktériumok kerülnek át az anyától a gyermekbe. Az átvitel már a bőrön kezdődik, amikor a gyermek a mellből táplálkozik, és így a baktériumokat már átveszi a bőrmikrobiom. A baktériumok a tejcsatornákon keresztül jutnak az emlőbe és így a tejbe.
A legújabb ismeretek szerint a baktériumok átvitele az anyatejbe az anyai bélből egy endogén nyirok- és vérrendszer útján történik. Eszerint optimálisak a bélflóra kialakulásához az előfeltételek a szoptatott gyermekeknél.
A bélflóra a terhesség alatt
Bélflóránk a várandósság időszakában is központi szerepet játszik, nevezetesen a fogantatástól a szülésig. A jótékony laktobacillusok, amelyek az intim területet egészségesen tartják, a végbélből „nyálkahártya-utakon” keresztül érik el céljukat, és ott telepednek meg véglegesen. Ezek a tejsavbaktériumok nemcsak a hüvelyi területet tartják egészségesen és szorítják ki a nemkívánatos gombákat, baktériumokat, hanem a fogantatás során is nagy jelentőséggel bírnak.
A bélflóra felépítése
Egy egészséges felnőtt bélrendszerét körülbelül 100 billió baktérium kolonizálja. Ezek nagyon fontosak szervezetünk számára, mivel többek között vitaminok (pl. K-vitamin), hormonok, aminosavak és a bélnyálkahártya energiaellátását biztosító rövid szénláncú zsírsavak termeléséért felelősek.
Érdekes módon a baktériumok e hatalmas száma mindössze 500-1000 különböző baktériumfajból épül fel, amelyek viszont csupán 4 különböző törzsbe sorolhatók: Firmicutes, Bacteroidetes, Proteobacteria és Actinobacter.
E baktériumok több mint 99%-a anaerob, ami azt jelenti, hogy a túléléshez oxigénmentes környezetre van szükségük. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, de közelebbről megvizsgálva logikus, hiszen a több tucat méter hosszúságú bélben gyakorlatilag nincs oxigén.
Az emberekhez hasonlóan a baktériumok is igazán jól alkalmazkodnak, és pontosan tudják, hol kell megtelepedniük ahhoz, hogy optimálisan éljenek. A különböző baktériumtípusok ezért eltérő módon oszlanak el a gyomor-bélrendszerben.
Vékonybél
- Az emésztőrendszer leghosszabb szakasza
A teljes bélflórának csak egy kis része található a vékonybélben. A bélnek ebben a szakaszában találhatók legismertebb lakói, tehát olyan laktobacilusok, mint a Lactobacillus Acidophilus, amelyek tejsavtermeléssel biztosítják a megfelelő pH-érték fenntartását.
Ha a pH-érték a vékonybélben felborul, az kórokozók (bélgombák!) megjelenését eredményezheti. Ezek a tejsavbaktériumok tehát a működő immunrendszer szerves részét képezik. Elmozdulásuk (ami a nagyon sós táplálkozással lehetséges) súlyos következményekkel jár.
Vastagbél
- Az emésztőrendszer utolsó szakasza
A vastagbélben található baktériumok az élelmi rostokat fontos mikrotápanyagokká fermentálják. A vastagbélben található flóra egyik kiemelkedő probiotikus baktériuma a Bifidobacterium Bifidum. Ez a nem mozgékony (=lokális) baktérium az egészséges felnőttek bélflórájának egyik „mindenese„.
A kvakitatív vizsgálatok szerint a Bifidobacterium bifidum szerepet játszik az irritábilis bél szindróma és a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében, a koleszterinszint stabilizálásában, az allergiás tünetek enyhítésében és a bőr állapotának javításában, valamint a pszichológiai stressz, a szabad gyökök elleni védelemben, sőt a vastagbélrák-kialakulás kockázatának csökkentésében is.
A Bifidobacterium Bifidum, valamint a vastagbélben található más fontos probiotikus csírák, mint a Bifidobacterium Breve, Lactobacillus Brevis, Enterococcus durans vagy Lactobacillus Rhamnosus az úgynevezett vezető csíratörzsek közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy részt vesznek az egészséges bélflóra felépítésében, és képesek biztosítani, hogy a bélben más fontos baktériumok is elszaporodhassanak.
A baktériumtörzsek sokasága magyarázza, hogy miért különösen a vastagbél ökológiai egyensúlya reagál nagyon érzékenyen, mely érzékenyég diszbiózis formájában jelentkezik.
A bőr és a bélflóra
Milyen hatással vannak a baktériumok a bőrünkre?
„A bőr a lelkünk tükre“. Egy jól ismert mondás, amelyet gyakran okkal emlegetnek. Ha érzelmileg instabilak vagyunk, ez gyakran öntudatlanul is megnyilvánul a bőrünkön. A bőr fakónak, sápadtnak tűnik, és pattanások vagy bőrpír jelentkezik rajta. Miért történik ez, és milyen szerepet játszik ebben a bélflóra?
A bélflóra feladatai
Amikor először fedeztek fel mikroorganizmusokat a belekben, betegségnek gondolták őket, és „intestinalis toxémiának” nevezték el, ami „a belek mérgezését” jelenti. A baktériumokat úgy ismerték, mint rettegett kórokozók. Egyes orvosok speciális vastagbéltisztítással vagy akár a vastagbél műtéti eltávolításával próbálták kiűzni a „veszélyes” baktériumokat.
Mindeközben egyértelművé vált, hogy a bélflóra nem káros az emberre, hanem nagyon is fontos. Egyes élelmiszer-összetevőket a bélbaktériumok nélkül egyáltalán nem vagy nem teljesen lehetne hasznosítani. Emellett a bélflóra mikroorganizmusainak más fontos funkciói is vannak:
- Hozzájárulnak immunrendszerünk működéséhez.
- K-vitamint is képeznek, amely fontos a véralvadáshoz.
- Hozzájárulnak a sejtek és a bélnyálkahártya energiaellátásához.
- Lebontják a káros, például rákkeltő anyagokat.
- Megakadályozzák a kórokozók elszaporodását a belekben.
Mi billenti ki egyensúlyából a bélflórát?
A bél és így a bélflóra is egy összetett és független ökoszisztéma, amelyben számos különböző faj él. Mivel a bélben a környezeti feltételek állandóak, legalábbis az egészséges embereknél, ez az ökoszisztéma általában viszonylag stabil.
Vannak azonban olyan tényezők, amelyek negatívan hatnak a bakteriális kolonizáció összetételére.
Táplálkozás és életforma
- Az egészséges belekért
A napi táplálékbevitel igen nagy hatással van a bélmikrobiomra. Az élelmiszerek összetevői, különösen az élelmi rostok, tápanyag- és energiaforrásként szolgálnak a mikroorganizmusok számára.
Tudományos vizsgálatok már régóta bizonyítják, hogy összefüggés van a táplálkozási szokások és a bélflóra összetétele között. Azt is megállapították, hogy a túlsúlyos emberek bélrendszerében nemcsak más baktériumtípusok dominálnak, mint a normál testsúlyúakéban, hanem kevesebb fajjal is rendelkeznek.
Gyógyszerek
- A bélben lévő egyensúlyt károsítja.
Ez főként az antibiotikumos kezelésre vonatkozik, amelyek olyan gyógyszerek, amelyek vagy gátolják a baktériumok növekedését, vagy elpusztítják őket. A bakteriális fertőzések elleni küzdelem során általában szükséges antibiotikumok alkalmazása. Ezek a gyógyszerek azonban nemcsak a kórokozókat pusztítják el, hanem a „jó” bélbaktériumok egész törzseit is.
Egészséges bélflóra
A bélflóra egyensúlyának fenntartásában néhány tipp segíthet:
Helyes táplálkozás
DO’s:
- Fogyasszon rostban gazdag ételeket, például sárgarépát, paprikát, áfonyát vagy málnát, káposztát és édesköményt, valamint hüvelyeseket, például csicseriborsót, babot vagy lencsét!
- Szánjon időt az étkezésre! Üljön le és rágjon meg mindent alaposan!
- Igyekezzen kíméletes elkészítést alkalmazni (párolás, könnyű főzés)!
- Fogyasszon teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket: hosszabb ideig tartják jóllakottan és stimulálják a bélizmokat!
- Igyon elegendő vizet!
DONT’s:
- Kerülje cukros italok és alkohol fogysztását!
- Kerülje a magas zsírtartalmú vagy magas cukortartalmú ételek fogyasztását!
- kerülje a zsírban sütést és a forró, sült ételeket!
Probiotikum és prebiotikum
A probiotikus baktériumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek az ember számára egészségügyi előnyökkel járnak, ha megfelelő mennyiségben jutnak be a bélbe. Számos különböző specifikus probiotikus baktérium létezik, amelyek kimutatható, pozitív hatást fejtenek ki az emberi bélben.
A bélbaktériumok fontos fajgazdagságának fenntartására, illetve a bélbolyhok lakói számára optimális feltételek megteremtésére két lehetőség van. Elsőként a jótékony bélbaktériumok ellátása táplálékkal prebiotikumok formájában. Ezek olyan oldható élelmi rostok, mint a pektin, az inulin és az oligofruktóz.
Ezek számos ételben megtalálhatóak, például a hüvelyesekben, bizonyos zöldségekben vagy a diófélékben, de a gyógyszertárban kapható prebiotikus termékekkel is célzottan, kellően nagy dózisban adagolhatók.
A második lehetőség a probiotikumok alkalmazása a káros baktériumok kiszorítására és a mikrobiom egyensúlyzavarának kiegyenlítésére. Itt is a gyógyszertárban kapható válogatott termékekre kell támaszkodnia, amelyek megfelelnek a szigorú minőségi kritériumoknak, és amelyeknek az emberi jóllétre gyakorolt előnyeit tudományos vizsgálatokkal bizonyították.
COVID-19:
A betegeknél gyakran előfordul a bélflóra zavara.
A COVID-19 fertőzés gyakran okoz változásokat a bélflórában, amelynek mértéke a Gut című szaklapban megjelent tanulmányban (2021; DOI: 10.1136/gutjnl-2020-323020) összefüggésbe hozható a betegség súlyosságával. A COVID-19 elsősorban a légutak megbetegsége. A koronavírus azonban a bélnyálkahártya sejtjeit is megfertőzheti. A bélrendszer egyben a szervezet legnagyobb immunológiai szerve is, amelynek feladata a bélbaktériumok ellenőrzése. Mivel súlyos COVID-19 esetén gyakran az immunrendszer túlműködése tapasztalható, a bélflórára változása is elképzelhető.
