A gyógyszerek negatív hatással vannak a mikrobiomra. Ezzel szemben bélbaktériumok szerepet játszanak a gyógyszerek hatékonyságának a kialakulásában. Ez a kölcsönhatás foglalkoztatja a kutatókat.
Irritált bélnyálkahártya a gyógyszerek miatt
Assoz. Prof.in Priv.-Doz.in Dr.in Vanessa Stadlbauer-Köllner*
A bélben számos különböző baktérium és egyéb mikroorganizmus, a mikrobiomunk él. Ezeknek az apró kis “segítőknek” a kiegyensúlyozott összetétele szó szerint biztosítja a kellemes közérzetet, hiszen bélflóránk központi szerepet játszik az egész szervezetben zajló különböző folyamatok lebonyolításában és az egészségünk fenntartásában.
Egy ideje már ismert, hogy a különböző gyógyszerek, például az antibiotikumok és egyes fájdalomcsillapítók irritálják a gyomor- és a bélnyálkahártyát, és jelentősen megváltoztatják a mikrobiom összetételét. Ezért ezeket a gyógyszereket sokáig protonpumpa-gátlókkal kombinációban írták fel, amelyet a köznyelvben gyomorvédőnek neveznek. Időközben azonban kiderült, hogy az ilyen gyógyszerek a bélflórára is hatással vannak.
Sérült bélgát
De számos más gyógyszer is hatással van a mikrobiom összetételére és működésére. A lista hosszú: a fogamzásgátló tabletta és más hormonkészítmények, antihisztaminok, számos vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő gyógyszer, kortizon és antidepresszánsok szerepelnek köztük. Ezek mind olyan gyógyszerek, amelyeket gyakran írnak fel orvosok. Egy nemrégiben készült tanulmány becslése szerint az összes gyógyszer legalább 25%-a jelentős hatással van a bélmikrobiomra.
„A baktériumok növekedésén és működésén kívül a gyógyszerek befolyásolhatják a bélgátat, a bélmotilitást, azaz a bél izommozgását, valamint a bél immunrendszerét is. Hogy ez jó vagy rossz-e a betegek számára, azt minden egyes esetben meg kell vizsgálni” – magyarázza Vanessa Stadlbauer-Köllner Assoz.-Prof.in Priv.-Doz.in, a Grazi Orvosi Egyetem Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztályának szakorvosa.
Bélmikrobiom
Az antibiotikumokról régóta ismert, hogy csökkentik a mikrobiom biodiverzitását, azaz a különböző fajok számát. Ez a bélmikrobiom ellenállóképességének csökkenését okozhatja. Ezért különböző káros hatások következtében kibillenthető az egyensúlyából.
“Így a patogén – azaz káros – baktériumok jobb életkörülményeket találnak és elszaporodnak. Ezt követően a bélgát is károsodhat. A bakteriális termékek így bekerülhetnek a keringésbe, és gyulladásos reakciót válthatnak ki a szervezetben” – magyarázza a szakértő.
Az, hogy a mikrobiom egyensúlyzavarát mennyire lehet gyógyszeres kezelés alatt vagy után táplálkozással ellensúlyozni, még nem bizonyított tudományosan. Mindazonáltal: “Alapvetően az étrend a legfontosabb befolyásoló tényező a bélmikrobiom összetételére vonatkozóan, és a megfelelő étrend hozzájárul a bélmikrobiom változatosságához” – mondja Stadlbauer-Köllner.
Nagyobb fertőzésveszély
Ma már bizonyítottnak tekinthető, hogy a mikrobiom lecsökkent diverzitása negatív hatással lehet arra a betegségre vagy állapotra, amelyre a gyógyszert szedik. “A mikrobiom csökkent változatossága például veszélyes baktériumok elszaporodásához vezethet. Ilyen például a Clostridium difficile fertőzés, amely az antibiotikum terápia alatt vagy után léphet fel, és veszélyforrást jelenthet. Más gyógyszerek esetében a változások kevésbé nyilvánvalóak. A mikrobiom, a gyógyszerek és a betegségek közötti kölcsönhatások megértéséhez még intenzív kutatómunkára van szükség” – írja Stadlbauer-Köllner.
A baktériumok növekedésén és működésén kívül a gyógyszerek hatással lehetnek a bélgátra, a bélmotilitásra, azaz a bél izommozgására, valamint a bél immunrendszerére is.
Probiotikumok és antibiotikumok
A szakértő szerint ugyanakkor már elegendő tudományos adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy az antibiotikum kezeléssel összefüggésben javasolják a probiotikumokkal való megelőző kezelést. Ideális esetben a probiotikus készítmény szedését az antibiotikum terápia első napján, de legkésőbb két nappal annak megkezdése után érdemes elkezdeni. “Ez 60%-kal csökkentheti a Clostridium difficile fertőzés kockázatát. Az antibiotikum alkalmazása után már késő! Ezt a Cell című folyóiratban, 2018. szeptember elején megjelent tanulmányban fejtegették. Ha a probiotikumokkal való profilaxist csak az antibiotikum terápia után kezdjük el, a bélmikrobiom regenerálódása nem gyorsul fel, sőt, esetleg lassul.
A neves Cochrane-csoport tavalyi nagyszabású metaanalízise kimutatta, hogy a probiotikumok – antibiotikumok szedése mellett – hatékonyan megelőzik a Clostridium difficile fertőzést. Egy másik New York-i elemzés kimutatta, hogy a klinikai hatás akkor a legerősebb, ha a probiotikumot legkésőbb két nappal az első antibiotikum beadása után kezdik el adni” – magyarázza a szakértő.
De nem minden probiotikum egyforma: nehéz meghatározni, hogy a jelenleg kapható termékek közül melyik bizonyul a leghatékonyabbnak. Van azonban néhány minőségi kritérium, amelyre érdemes odafigyelni: „Mindenképpen ajánlott olyan készítményt választani, amely több, magas baktériumszámú törzsből áll, és amelynek hatékonysága már bizonyított” – javasolja az orvos. Valamint az antibiotikumot és a probiotikumot nem szabad egyszerre, hanem időeltolódással érdemes szedni, különben a probiotikus baktériumokat az antibiotikum azonnal elpusztítja. A megfelelő probiotikum kiválasztásához tanácsot kaphat a gyógyszertárakban.
*Prof. Dr. Vanessa Stadlbauer-Köllner, a Grazi Orvosi Egyetem Gasztroenterológiai és Hepatológiai Klinikai Osztályának szakorvosa.
Mik azok a probiotikumok?
A probiotikumok olyan jótékony mikroorganizmusok, főként baktériumok, amelyek egészségfejlesztő hatással vannak a bélrendszerre. Ezek közé tartoznak a bifidobaktériumok és a tejsavbaktériumok (laktobacillusok). Ezek a baktériumok segíthetnek elpusztítani a káros mikroorganizmusokat. Olyan fontos anyagokat termelnek, mint a K-vitamin és a vajsav, és befolyásolják a bélrendszer immunrendszerét és a bélgátat. A hasznos bélbaktériumoknak ellenállónak kell lenniük a gyomorsavval szemben, hogy el tudjanak jutni a bélbe. Általában nem telepednek meg tartósan, hanem csak addig fejtik ki hatásukat, amíg rendszeresen szedik őket. Egyes probiotikumok esetében azonban bizonyított a tartós megtelepedés a bélben.
Ilyen hasznos speciálisan kombinált probiotikus baktériumok különböző alkalmazási területekhez kaphatók a gyógyszertárakban. Ezekre a probiotikumokra szigorú jogi előírások vonatkoznak, amelyek szerint a baktériumszámnak és a különböző baktériumtörzsek összetételének állandónak kell lennie.
A mi hírlevelünk
Szeretne többet megtudni a bélrendszer egészségéről?
Iratkozzon fel hírlevelünkre! Izgalmas tudnivalókat és az aktuális tanulmányok összefoglalóit küldjük az egészség témakörében, tippeket az egészséges bélflórához, valamint receptötleteket és termékajánlásokat kaphat. Jelenleg a hírlevél német nyelven elérhető.
