Prebiotikum
A belek, a tüdő, a bőr, az agy és a szaporítószervek első pillantásra nem sok közös pontot mutatnak. Közelebbről megvizsgálva azonban látható, hogy a testünket benépesítő apró baktériumok nagy hatással vannak minden egyes sejtünkre és számos területen őrző-védő zászlóaljként működnek.
Tartalomjegyzék
Mi az a prebiotikum?
A probiotikumokkal ellentétben a prebiotikumok nem élő szervezetek. Ezek olyan élelmi rostok, mint az inulin vagy a fruktóz-oligoszacharidok, amelyek nem bonthatók le és nem emészthetők meg a vékonybélben, így épségben jutnak el a vastagbélbe. Ott szubsztrátként szolgálnak a bél saját egészséges baktériumai számára. A prebiotikumok elősegítik a bifidobaktériumok növekedését és csökkentik a potenciálisan káros baktériumfajok megtelepedését. A prebiotikumok bakteriális fermentációja során rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, amelyek a májban felszívódnak és metabolizálódnak, és így a szervezet számára energiaforrásként hozzáférhetők.
A prebiotikumok hatása
A prebiotikumok hatása a bifidobaktériumok és a laktobacillusok szaporodásának serkentésén és ennek következtében a rövid szénláncú zsírsavak termelésén alapul, melynek következtében csökken a bél pH-értéke, ezáltal nő bizonyos ásványi anyagok oldhatósága, és fokozódik a kalcium, magnézium, nátrium és foszfor felszívódása. A prebiotikumok gátolják a káros baktériumok kötődését, mivel hasonlítanak a bélsejtek kötőhelyeihez. A „rossz” baktériumok irreverzibilisen kötődnek a prebiotikumokhoz, és ezt követően kiürülhetnek a szervezetből. Így például csökken az olyan hasmenést okozó kórokozók, mint a Clostridium difficile szaporodása és a kórokozó csírák behatolása a bélnyálkahártyába. A képződő rövid szénláncú zsírsavak energiaforrást is biztosítanak a vastagbél nyálkahártyája számára, és gátolják a gyulladásos reakciókat.
Mi az a szinbiotikum?
A prebiotikumok és probiotikumok különböző pozitív kölcsönhatása miatt a bélflórával és a bélrendszer immunrendszerével, e hatóanyagok kombinációja ajánlott. A szinbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik. Általában egy vagy több baktériumtörzsből állnak a számukra felhasználandó szubsztrátokkal, a prebiotikumokkal kombinálva.
A prebiotikumok védelmet nyújtanak a probiotikus baktériumoknak a gyomor- és epesavakkal szemben az emésztőrendszeren való áthaladás során, és lehetővé teszik az optimális megtelepedést a bélben.
Probiotikum vagy prebiotikum?
A probiotikumokkal ellentétben a prebiotikumok nem élő szervezetek. Ezek olyan élelmi rostok, mint az inulin vagy a fruktóz-oligoszacharidok, amelyek nem bonthatók le és nem emészthetők meg a vékonybélben, így épségben jutnak el a vastagbélbe.
Miért olyan értékesek az élelmi rostok?
Az embereknek a túléléshez élelmi rostokra szükségük van. Fontos baktériumok táplálékául szolgálnak, és támogatják az egészséget. Védenek a rák és az epekő ellen, szabályozzák a vércukorszintet és csökkentik a rossz LDL-koleszterint, védelmet nyújtanak a szívroham és a magas vérnyomás, valamint a cukorbetegség ellen is. Még 1800-ban is csaknem egy kiló teljes kiőrlésű kenyeret fogyasztottak az emberek naponta, akkoriban nem volt más. Ennek következtében csak a kenyérből napi 100 gramm élelmi rostot vittek be a szervezetbe. Ma az emberek összesen csak kb. 20 gramm élelmi rostot fogyasztanak. Táplálkozási szakértők azt tanácsolják, hogy naponta legalább 30 grammot, a cukorbetegek még legalább 40 gramm élelmi rostot fogyasszanak.
Az élelmi rostok olyan összetett szénhidrátok, amelyek csak növényi eredetű élelmiszerekben találhatók. A „normál” szénhidrátokkal ellentétben (mint például a cukorban vagy a lisztben), az „emészthetetlen” élelmi rostokból csak kevés energiát tudunk nyerni.
De akkor miért olyan fontosak az élelmi rostok különösen az emésztéssek kapcsolatban? Az élelmi rostok nagy jelentőséggel bírnak az emésztés normális működésében. Szabályozzák a táplálék szállítását a beleken keresztül, székrekedés esetén növelik a széklet térfogatát és lágyítják, így az könnyebben kiürül. Hasmenés esetén viszont az élelmi rostok erős duzzasztó tulajdonságuk miatt besűríthetik a folyékony székletet.
Az élelmi rostok azonban sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak kifejezetten a bélbaktériumaink számára. Soeciális élelmi rostok (mint pl. a kukorica-dextrin és a guargumi) bélbaktériumaink számára az élet alapjául szolgálnak. A túl kevés rost miatt sok bélbaktériumunk éhezik. Ennek következtében nem tudják ellátni feladataikat, például a fontos tápanyagok felszívódását az ételekből, a toxinok és idegen baktériumok kiválasztását, amelyek bizonyos ételekkel kerülnek a beleinkbe. Valamint nem támogatják immunrendszerünk működését, amelynek sejtjeinek 80%-a belekben található.
A bélben és a bélből kiindulva: Bélpanaszok
Irritábilis bél szindróma, krónikus gyulladásos bélbetegség, hasmenés, székrekedés, puffadás, csak néhány a legismertebb bélrendszeri és bél eredetű panaszokból.
De hogyan is lehet ezeket pontosan diagnosztizálni?
Mik a tünetek? És milyen kezelési lehetőségek vannak?
