A máj az anyagcserénk központi szerve, és több szempontból is létfontosságú. Ha túlterheljük, csendben szenved, ugyanakkor aligha van más szerv, amely az életmódváltásnak köszönhetően ilyen jól helyre tudna állni. Korábban sokan úgy vélték, hogy a máj az érzelmek központja. Egyre többen felismerik, milyen nagy mértékben függ az egészséges máj az egészséges bélrendszertől is, és hogy a két szerv milyen óriási hatással van egymásra. Mi is az a nem alkoholos zsírmáj?
A máj a központi méregtelenítő-, és anyagcsere-szerv. Körülbelül 1,5 kg-os súlyával az egyik legnagyobb belső szerv és a legnagyobb mirigy a testünkben. Mindent, amit beviszünk, legyen az élelmiszer, gyógyszer vagy káros anyag, például alkohol vagy környezeti toxinok, a májnak kell lebontania. A szerv fontos szerepet játszik az egész emberi anyagcsere lebonyolításában.
A táplálékunkból származó tápanyagok a bélrendszeren keresztül jutnak a véráramba, és az úgynevezett májkapuvénán keresztül közvetlenül a májba. Ott hasznosítják, tárolják, átalakítják vagy lebontják őket. Ha a tápanyagokra nincs azonnal szüksége a szervezetnek, a máj elsősorban cukrot tárol a sejtjeiben, de zsírokat is. A cukor glikogén formájában tárolódik a májban, és glükóz (dextróz) formájában kerül a vérbe, amikor a vércukorszint akutan lecsökken.
A máj vitaminokat (A-vitamin, B12-vitamin, folsav) és fémeket (vas és réz) is tárol. Emellett azokat a faktorokat termeli, amelyek sérülés esetén véralvadást eredményeznek, fehérjéket képez a zsírok és hormonok szállításához, valamint a szervezet saját koleszterinjének nagy részét is a máj termeli. Mindez csak a töredéke a máj feladatának. „A májnak körülbelül 500 funkciót kell ellátnia. Nem sorolhatom fel mindet, de nem véletlenül tekintik a szervet a kínai mitológiában az „anyának”, a szívet pedig a „gyermeknek”.” Az ókorban a májat a test lelkének is nevezték. És ez így van rendjén, mert Prof. Dr. Ali E. Canbay, aki a súlyos májbetegségek megelőzésére és kezelésére specializálódott, magyarázza: „Ha a máj rossz állapotban van, akkor más szervek is károsodnak”.
A máj fő feladata a méregtelenítés. A mérgező ammóniát még karbamiddá, az alkoholt pedig zsírrá alakítja át, ezért a túlzott alkoholfogyasztás növeli a szervezet zsírtartalmát. A máj emellett kiszűri a vérből a hormonokat, a hibás sejteket, a baktériumokat, a káros anyagokat és a gyógyszereket. Mindent egybevetve óriási teljesítmény, amelyet azonban életmódunk nem támogat.
„Nyugati életmódunk nem éppen kedvez az egészséges májnak, de egyetlen más szert sem ilyen elnéző. Nincs még egy olyan szerv, amely ilyen regenerációs képességgel rendelkezne. Ha például egy betegnek alkoholos zsírmája van, az alkoholról való lemondás azt eredményezheti, hogy a máj néhány hónap alatt teljesen felépül” – mondja Canbay professzor.
A nem alkoholos zsírmáj tünetei
Azt, hogy a májunk nincs rendben, általában csak akkor vesszük észre, amikor a vérben a májértékek a májsejtek károsodását jelzik. A májbetegség leggyakoribb kiáltó oka az alkohol, az elhízás, a zsíros ételek fogyasztása, a gyógyszerek, de más káros anyagok (pl. drogok, környezeti mérgek) felhalmozódása, kórokozók, például vírusok (pl. hepatitisvírusok) vagy baktériumok, valamint az epeúti és epekőbetegség is. A májbetegség leggyakoribb formája a zsírmáj, minden harmadik európai felnőtt ember érintett, és ez a tendencia növekvő. Akkor fordul elő, amikor a máj több zsírt raktároz el, mint amennyit az életmódja miatt ki tud bocsátani. A zsírmáj általában évekig észrevétlen marad, de aztán súlyos tüneteket okoz.
„A beteg máj például károsítja a szívet és az izomrendszert. Ha 35 éves korban zsírmáj alakul ki, szinte biztosra veszem, hogy 65 éves korban szívroham jelentkezik. A májbetegség első komolyabb jelei közé tartozik a gyakori fáradékonyság, levertség vagy nyomásérzés a has jobbfelső részében. A további tünetek ezután aggasztóbbak.”
„Sárga szem és sárga bőr, viszketés, hányás vagy fájdalom a máj területén. Végül vérzés a gyomor-bélrendszerben, megnagyobbodott lép és fokozott fertőzésre való hajlam. Ezek mind a májcirrózis jelei. A máj nem küld fájdalomjelet, éppen ezért rendszeres vérvizsgálatot kell végezni, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket. Fontos, hogy ezt ne csak az időskorúak esetében tegyük” – magyarázza Prof. Dr. Ali E. Canbay E. Canbay.
Még mindig elterjedt az a nézet, hogy a májkárosodást elsősorban a magas alkoholfogyasztás okozza. Ez azonban tévhit: az orvosok egyre gyakrabban fedeznek fel májkárosodást olyan személyeknél, akik egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt, vagy csak nagyon kis mennyiségben. „Jelenleg a világ népességének mintegy 25%-a szenved nem alkoholos zsírmájban, és ez az arány az elkövetkező években tovább fog nőni” – mondja Canbay professzor. Ez a nem alkoholos zsírmáj elsősorban a nőket, a cukorbetegeket és a túlsúlyos személyeket érinti. Az alkoholos zsírmáj azonban természetesen szintén komoly egészségügyi problémát jelent. A zsírmáj (szaknyelven steatosis hepatis) súlyosságától függően három fokozatba sorolható:
- 1. fokozat: enyhe zsírmáj (zsírraktározás a májsejtek < 1/3-ában)
- 2. fokozat: mérsékelt zsírmáj (zsírraktározás a májsejtek < 2/3-ában)
- 3. fokozat: súlyos zsírmáj (zsírlerakódás a májsejtek > 2/3-ában)
Ha a zsírmájbetegség részeként gyulladásos reakció lép fel, azt steatohepatitisnek nevezzük. Ez nem alkoholos steatohepatitis-re (NASH) és alkoholos steatohepatitis-re (ASH) is felosztható. Az életmód következetes megváltoztatása nélkül a májgyulladás májfibrózissá alakul. A májszövet egyre inkább „átalakul” és kötőszövetre cserélődik. Ez azt jelenti, hogy a májban kevesebb saját feladatát ellátni képes funkcionális szövet lesz. A folyamat általában visszafordíthatatlan, és ezt követően alakulhat ki májzsugor.
A májzsugor a krónikus májbetegség végső stádiuma, és jelentősen rövidebb várható élettartammal párosul. Az iparosodott országokban 100 000 emberből körülbelül 250 érintett, körülbelül kétszer annyi férfi, mint nő. A nem alkoholos zsírmájgyulladásból (NASH) kiindulva a betegek 10-20%-ánál alakul ki májfibrózis, és közülük ismét 5%-nál májcirrózis. Ha alkoholos zsírmájgyulladás (ASH) áll fenn, az emberek akár 30 %-ánál májcirrózis alakul ki. Ebben a stádiumban már csak a májátültetés segíthet.
Az alkoholos és a nem alkoholos májkárosodás közötti határvonal azonban egyre inkább elmosódik: „A mi szélességi körünk mentén gyakran kell foglalkoznunk olyan személyekkel, akik mindkét problémával küzdenek. Mérsékelten fogyasztanak alkoholt, de elhízottak, és túl keveset mozognak. Elég naponta egy pohár vörösbor, és máris májzsugor alakul ki náluk” – hangsúlyozza Dr. Ali E. Canbay professzor, és szemlélteti a viselkedést, amely ezt a fejlődést elősegíti: „Az oroszlán megöli a zsákmányát, és csak annyit eszik, amennyire éppen szüksége van.
Mi viszont végigmegyünk egy sétálóutcán, megérezzük a kürtőskalács illatát, megesszük, továbbmegyünk, rábukkanunk egy kebabosra, és követjük a következő ingerületet. Folyamatosan túlterheljük magunkat, és elérjük a máj határait. Ha ráadásul rendszeresen sok fruktózt fogyasztunk, az maga a pokol a májnak. Azt gondoljuk, hogy a narancslé egészséges, és elfelejtjük, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy egyszerre öt, hat vagy hét narancsot viszünk be. Ez is rendkívüli megterhelés a májnak”.
Károsodott máj alkoholfogyasztás nélkül
„Ahol a májam volt, ott most egy minibár van”, ahogy a mondás tartja. A májat azonban nem csak az alkoholfogyasztás károsítja, a májproblémák kialakulásában a károsodott bélmikrobiom is szerepet játszhat. Egy beteg, aki magas szénhidráttartalmú diéta után májgyulladásban szenvedett, további vizsgálatokra adott okot. Bizonyítottan nem fogyasztott alkoholt, mégis 0,4 ezrelék körüli véralkohol-koncentrációt mutatott.
Bizonyos bélbaktériumok etanolt termelnek. Ez tulajdonképpen ahhoz vezethet, hogy az érintettek részegek lesznek anélkül, hogy tudatosan egy csepp alkoholt fogyasztottak volna. Végül a kutatók izoláltak egy speciális baktériumtörzset, és beadták egereknek, amelyeknél ezután zsírmáj alakult ki.
„A jelenség világosan mutatja, hogy nem tekinthetünk elszigetelten a májra. Sokak nem is gondolnák, hogy kis mennyiségű szénhidrátot, például cukrot allakítanak alkohollá anélkül, hogy észrevennék. A bélbaktériumok jönnek képbe, hiszen felelősek ezért a folyamatért” – magyarázza Canbay professzor.
Mivel a bélben termelt viszonylag kis mennyiségű alkohol miatt az érrendszer alkoholszintje csak minimálisan változik, a bélrendszeri alkoholtermelés nem észrevehető. Ennek ellenére ez észrevétlenül állandó terhelést jelent a májnak. A tipikus nyugati életmód gyakran a bélkörnyezet megváltozásához is vezet, ami megváltoztatja a bélbaktériumok összetételét, és kedvez a további etanolt termelő baktériumok megtelepedésének.
Az áteresztő bélfal miatt, aminek a káros életmód is kedvez, a méreganyagok szinte szűretlenül jutnak be a májba, így egy ördögi kört hoznak létre. A bélrendszer májbetegségekben betöltött szerepének közelebbi vizsgálata nem csak e két szerv közötti összefüggések megértéséhez járult hozzá nagymértékben. Új megközelítések is megjelentek mindkét szerv egészségének előmozdítására, és a probiotikumok az új terápiás megközelítések kulcsfontosságú részét képezik.
Bél-máj tengely: Hogyan támogathatják a probiotikumok a májat?
A mikrobiom-kutatás egyik legizgalmasabb eredménye, hogy a bélbaktériumok befolyásolhatják más szervek működését. Ez a közvetlen szomszédságában lévő májat is érinti. Canbay professzor így magyarázza az összefüggést: „Amikor a bél-máj tengelyről beszélünk, minden a szájon és a gyomron keresztül a bélbe kerülő táplálékkal kezdődik.”
Itt bizonyos baktériumok hasznosítják a táplálékot, azaz metabolizálják azt, majd a tápanyagok a véráram útján közvetlenül a májba jutnak. A bélből kivezető sok kis ér a májkapuvénában végződik, amely a felszívódott anyagokat a méregtelenítő központba szállítja. A máj epesavat bocsát ki, ez pedig befolyásolja a bélflóra összetételét. Körforgás alakul ki a mikrobiom és a máj között.
Ez közvetlen hatással van például a gyógyszerek hatékonyságára is. Minél nagyobb a mikrobiom sokfélesége, annál jobban tudnak a gyógyszerek metabolizálódni a bélben, majd lebomlani vagy hasznosulni a májban. „Normális körülmények között, amikor a bélgát ép, csak néhány baktériumkomponens (pl. endotoxinok, bakteriális DNS) vagy káros és mérgező anyag jut a vérbe, amelyek aztán a májban gyorsan lebomlanak.”
A bélgát megszakadása nemcsak a máj túlterheléséhez és gyulladásához vezet. Ha a káros anyagok nem tudnak lebomlani és a vérkeringésbe jutni, aktiválódnak az immunsejtek, amelyek más szervekben is károsodást okozhatnak. A zsírszövet is szorosan kapcsolódik a májhoz és az anyagcseréhez. A zsírszövetből származó hírvivő anyagok, főként a hasban találhatóak, negatívan befolyásolhatják a cukoranyagcserét a májban, és a cukorbetegség egy formáját válthatják ki.
Ez viszont a májsejtekben történő zsírraktározáshoz és így zsírmájhoz vezet. A májzsugorban, a krónikus májbetegség végső stádiumában a bélflóra összetétele bizonyíthatóan megváltozik, a bélgát megzavarodik, és ezért átjárhatóbbá válik. Ennek következtében a májfunkció romlik, és a betegek fogékonyabbá válnak a fertőzésekre. Itt a bélflóra célzott modulációja speciálisan kifejlesztett, több fajból álló probiotikumokkal új kezelési lehetőséget kínál.
„A kezdeti vizsgálatok azt mutatták, hogy a speciális probiotikumok bevitele javítja a májértékeket és a májfunkciót mind májzsugorban, mind zsírmájban. Természetesen a tartós étrendváltoztatás és a több testmozgás is fontos, de a probiotikum kulcsfontosságú a bélrendszer baktériumegyensúlyának helyreállításában és ezáltal a máj védelmében a további stressztől, ezért ajánlom májproblémákkal küzdő betegeimnek”.
Egy randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban egy több fajból álló probiotikum hatását vizsgálták májcirrózisban szenvedő betegeknél. Hat hónapos alkalmazás után a probiotikum-csoportban a májfunkciók látványos javulást mutattak. A sejtes és antimikrobiális immunválasz is egyértelműen javult, ami fontos tényező a fertőzésekre hajlamos májcirrózisos betegek esetében.
Emellett az életminőség jelentős javulásának tendenciáját is megfigyelték. Továbbá elemezték a probiotikum hatását a betegek bélflórájára, rendkívül biztató eredményekkel. Többek között megnövekedett a különböző baktériumtörzsek kolonizációja, amelyek fontos rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) termelnek. Ezek a zsírsavak többek között csökkentik a gyulladást a bélben és javítják a bélgát működését. Ez azt jelenti, hogy kevesebb káros anyag jut a bélből a májba, így ez a szerv regenerálódhat.
