Mi az autoimmun betegség?
Autoimmun betegségek esetén az immunrendszerünk a saját szervezetünk struktúrái, például bizonyos sejtek vagy szövetek ellen fordul. Ilyenkor a védekezőrendszerünk nem tud különbséget tenni a „saját” és az „idegen” között, ezért tévedésből a saját szövetet káros behatolóként ismeri fel, és megtámadja azt. Bármely szövet vagy szerv célponttá válhat, ezért a kialakult betegségek és a kezelési lehetőségek is nagyon különbözőek lehetnek.
Világszerte az emberek körülbelül 5–8%-át érinti, főként nőket, míg gyermekeknél ritkábban fordul elő. Az autoimmun betegségek többnyire spontán alakulnak ki, és ha már fennáll egy ilyen betegség, megnő a kockázata annak, hogy egy újabb is kialakuljon. Jelenleg körülbelül 100 különböző autoimmun betegség ismert, erre példa a pikkelysömör, a Hashimoto-thyreoiditis, a cöliákia vagy az 1-es típusú cukorbetegség.
Hogyan alakulnak ki az autoimmun betegségek?
Az autoimmun betegségek kialakulásának oka gyakran több tényezőből fakad. Fennállhat egy genetikai hajlam, és sok esetben kimutathatók autoantitestek is, amelyek segítenek a megfelelő diagnózis felállításában. Ritkábban, de előfordulhat úgynevezett keresztreakció is, amelyet bakteriális vagy vírusos antigének váltanak ki. Ilyenkor az antigén szerkezete hasonlít a szervezet saját szöveteihez, erre jó példa a reumás láz.
A krónikus stressz szintén a lehetséges kiváltó okok közé tartozik, ugyanis: a stresszhormonok felszabadulása – különösen tartós stressz esetén – negatív hatással lehet az immunrendszerre.
Hogyan történik az autoimmun betegségek kezelése?
Az autoimmun betegségek alapvetően nehezen gyógyíthatók, többnyire élethosszig elkísérik az érintetteket, és csak ritkán múlnak el maguktól. A kezelés ezért kizárólag tüneti, nem pedig a kiváltó okokra irányuló.
A test bármely része érintett lehet. Gyakran a saját immunsejtek egy adott szerv ellen fordulnak, például Hashimoto-thyreoiditis esetén a pajzsmirigy ellen, vagy az 1-es típusú cukorbetegség esetén az inzulintermelő sejtek ellen a hasnyálmirigyben. Ilyen esetekben a kezelés tüneti jellegű, például inzulinadagolással vagy hormontablettákkal.
A bélflóra szerepe az autoimmun betegségeknél
Már tudjuk, hogy az immunsejtek 70%-a a bélben található. Ezért a bél döntő szerepet játszik az autoimmun betegségek kialakulásában. A bélflóra egyensúlyának felborulása negatívan befolyásolhatja egészségünket, és összefüggésbe hozható bizonyos autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex, a reumás artritisz vagy a lupus erythematodes kialakulásával. Egy egészséges, eubiotikus bélflóra támogatja a test természetes működését, és hozzájárul az ép immunrendszer fenntartásához.
A Genti Egyetem egy kutatócsoportja vizsgálta, hogy a bélflóra mely zavarai vezethetnek autoimmun folyamatokhoz. A kutatás során arra utaló jelek jelentek meg, hogy bizonyos Clostridium-fajok erőteljes elszaporodása a bélben megváltoztathatja a nyirokszövetet, ami antitestek képződését váltja ki. Ezek az antitestek kontrollálatlanul megtámadják a szerveket és szöveteket, például szklerózis multiplex vagy lupus erythematodes esetén. A résztvevőknél, akik fiatal korban magas Clostridium-arányt mutattak a bélflórájukban, később nagyobb eséllyel alakult ki autoimmun betegség.
Egy 2013-as tanulmány további bizonyítékokat mutat a bélflóra és az autoimmun betegségek kialakulása közötti összefüggésre. Az Egyesült Államokból, a New York University és a New York University School of Medicine kutatói negatív változásokat mutattak ki az artritiszes betegek bélflórájában. A vizsgálat során 42 artritiszes beteg és 28 egészséges felnőtt székletmintáit elemezték. Az artritiszes betegeknél lényegesen magasabb Prevotella baktérium-számot találtak a bélben, mint az egészségeseknél. Ugyanakkor ezek a Prevotella törzsek különböztek attól a Prevotella-típustól, amely általában a egészséges bélflóra részét képezi.
Tippek a mikrobiom támogatására
- Célzott probiotikum-bevitel: Az olyan probiotikumok, amelyek speciális baktériumtörzseket tartalmaznak, képesek a bélflórát (újra) egyensúlyba hozni.
- Rostban gazdag étrend: A rostok fontos tápanyagforrást jelentenek a hasznos bélbaktériumok számára, és elősegítik a gyulladáscsökkentő anyagok képződését. Ezek hozzájárulnak az egészséges mikrobiomhoz és az immunrendszer egyensúlyához.
Az egészséges bélflóra fontos szerepet játszik az autoimmun betegségek megelőzésében. Segít szabályozni az immunrendszert, valamint fenntartani a bél nyálkahártyájának védőgátját. Ezzel szemben a bélben kialakuló diszbiózis elősegítheti az autoimmun folyamatokat, és hozzájárulhat autoimmun betegségek kialakulásához.
