A változókor vagy másnéven menopauza az utolsó menstruáció előtti és utáni hormonális változás időszaka. A menopauza minden nő életében egy különleges időszak, amely általában 45 és 55 éves kor között jelentkezik.
Hogyan hat a változókor a szervezetre?
A menopauza során a nők elveszítik a természetes úton történő teherbeesési képességüket. A petefészkek már nem termelnek petesejtet, ösztrogént vagy progeszteront. Ezek azok a hormonok, amelyek a menstruációs ciklus szempontjából kulcsfontosságúak. Így ebben a szakaszban a menstruáció is leáll. Akkor beszélhetünk menopauzáról, ha egy nőnek több mint egy éve nem volt menstruációja.
Addig a nőknél a hormonszint instabil, a perimenopauza tünetei mutatkoznak. A perimenopauza a menstruáció elmaradása előtti rövid időszak. A premenopauza azonban a perimenopauza előtt következik be. Ez az a szakasz, amikor a petefészkek lassabban működnek, és a hormontermelés csökken.
A termékenység csökken, és megjelennek az első jelek, például a rendszertelen, erős és hosszú menstruáció, valamint a menstruáció előtti fokozott panaszok. A posztmenopauza a menopauza utolsó szakasza, amely pontosan egy évvel az utolsó menstruáció után kezdődik. Az ösztrogén- és progeszterontermelés most érte el a legalacsonyabb pontot. A menopauza új szakasza további tünetekkel jár, például száraz bőrrel és nyálkahártyával, hát- és ízületi fájdalmakkal. Gyakran kialakul csontritkulás, ami a csontszövet lebomlását okozza, és így a csontok könnyebben eltörnek. A férfi nemi hormon, a tesztoszteron túlzott mennyisége miatt a nők gyakran hajhullást vagy arcszőrzet növekedését tapasztalják.
A menopauza tünetei
A menopauza egy új életszakasz kezdetét jelenti a nők életében. Sokuk számára a menopauza tünetmentes, és ezt a korszakot nagyon pozitívan élik meg. A mai 50 éves nő jellemvonásaiban sokat változott a korábbiakhoz képest. Nem fél beszélni a problémáiról, a nehézségeiről és a kellemetlen témákat is felvállalja. A harmadik életszakasz több figyelmet igényel a testnek és a léleknek, de ennek ellenére is ez egy kiteljesedett életszakasz, amelynek számos előnye van. A menopauza során jelentkező tünetek személyenként eltérőek. Sokan szinte nem is tapasztalnak tüneteket
Hőhullámok
A menopauza egyik leggyakoribb jele a hőhullámok megjelenése. Hirtelen és gyakran ok nélkül jelentkeznek. Izzadás, kipirult arc és szívdobogás vagy szapora szívverés tapasztalható. Általában három és hat perc között tartanak, és egy óra alatt többször is előfordulhatnak. Az intenzitás és a gyakoriság közvetlenül a menopauza körüli időszakban növekszik. Kiváltó okok lehetnek például forró italok, de az alkohol is.
Gyakori hangulatingadozás
Az ösztrogénhiány a pszichére is hatással lehet, és ingerlékenységet, idegességet, hangulatingadozást és depresszív hangulatot okozhat. Szorongásos zavarok is előfordulhatnak először ebben az időszakban. Különösen veszélyeztetettek azok a nők, akik korábban is küzdöttek pszichés vagy hasonló problémákkal. A feledékenység és a koncentrációs problémák, beleértve a teljesítménycsökkenést is, szintén együttjárhatnak a menopauzával.
Alvászavarok
Az éjszakai hőhullámok megzavarhatják az alvóképességet és az alvás minőségét. Az alvásritmus is fokozatosan megváltozhat a hormonális változások miatt. Az érintett nők gyakran ok nélkül ébrednek fel éjszakánként, és a felkelés utáni pihentségérzet az idő múlásával csökken.
Hajhullás és fokozott szőrnövekedés az arcon
Az androgének (=természetes hormonok, amelyek a férfi nemi jellegzetességek kialakulását szabályozzák) feleslege a nőknél a menopauza idején hormonális egyensúlyhiányhoz vezet. Mivel az ösztrogén és a gesztagének termelése csökken, az androgéntermelés túlsúlyba kerül, ami hajhulláshoz, megváltozott szőrnövekedéshez (szakáll vagy mellszőrzet) és bőrhibákhoz vezethet.
Súlynövekedés
A menopauza az energiafogyasztásra és a zsíreloszlásra is hatással van a szervezetben. Ez általában súlygyarapodáshoz és a testalkat megváltozásához vezet. A testzsír egyre inkább a hasi területen tárolódik. Az érintett nők arra panaszkodnak, hogy csökkentett kalóriabevitel mellett is megtartják a súlyukat, vagy akár híznak is.
Száraz nyálkahártyák
Az érintett nőknél ez az időszak gyakori a spontán vizelési ingerrel, esetleg kontrollálatlan vizeletvesztéssel, valamint a libidó és a szexuális izgalom csökkenésével jár. A száj és a szem nyálkahártyája is egyre szárazabbá válik ebben az időszakban, de ez nem a hormonális változások következménye, ezért hormonterápiával nem javítható. A posztmenopauzában a bőr és a nyálkahártyák idővel elvékonyodnak és veszítenek rugalmasságukból.
A hüvelyflóra a menopauza idején
A hüvelyflóra felelős a szervezetben lévő káros anyagok vagy kórokozó csírák elleni védekezésért. Védőpajzsként szolgál, és csak akkor működőképes, ha a nyálkahártya ép, és elegendő egészségvédő baktérium, például laktobacillusok vannak jelen. A diszbiózis, azaz a hüvelyflóra egyensúlyhiánya számos betegséggel hozható összefüggésbe. A különböző esszenciális baktériumok optimális összetétele ezért nagy jelentőséggel bír a nő életminősége szempontjából.
A hüvely mikrobiomjában a tejsavbaktériumok, az úgynevezett laktobacillusok dominálnak, és nagy jelentőséggel bírnak az immunválasz szabályozásában és a fertőzések elleni védelemben. A nemi életkorban lévő nőknél a hüvelyflóra egészséget elősegítő laktobacilusokkal való kolonizációját a nemi hormon, az ösztrogén szabályozza. A laktobacillusok tejsavat termelnek, ami fontos a 3,8-4,4 közötti savas pH-érték fenntartásához, hogy megakadályozzák a kórokozó baktériumok terjedését.
Ahogy öregszünk a menopauza előrehaladtával nemcsak a bélflóránk változik, hanem a hüvelymikrobiom is. A menopauza előtti időszakban a hüvelyflórát főként laktobacillusok kolonizálják. A menopauza beállta után, mint már említettük, az ösztrogénszint csökken, ami viszont a hüvely pH-értékének enyhe emelkedését okozza. Az alacsony ösztrogénszint a glikogén mennyiségét is csökkenti. Ez negatív hatással van a hüvelyflórában lévő laktobacillusok növekedésére. Ez a hüvelyflóra egyensúlyhiányát eredményezi, ami kórokozó baktériumokkal, például Proteobacteriumokkal, Streptococcusokkal és Anerococcusokkal való helytelen kolonizációt okozhat.
Szexualitás
Szexualitás a menopauza idején.
A tabukat egyre inkább ledönti a társadalom, és a menopauza alatti szexualitás témája már nem csak a nők körében népszerű. A menopauza izgalmas időszak, a női test változáson megy át mind fizikailag, mind mentálisan. A menopauzával elveszítik a havi menstruációt és ezáltal a termékenységét is.
A menopauza a szerelmi életre is nagy hatással van. Ezek a hatások nőnként eltérőek. Egyeseknél csökken, másoknál nő a szexuális vágy. A szex új értelmet nyer a menopauza alatt. A kapcsolat megváltozik, és a preferenciák és az izgalom is változhat az idő múlásával. Sok nő van, aki újra felfedezi önmagát és nőiességét, és szexualitás értelemben szárnyal. Mások viszont a fizikai változások miatt kényelmetlenül érzik magukat és elveszítik a szex iránti vágyukat.
A hüvelyszárazság probléma a menopauza idején. Fájdalmas az együttlét, valamint a száraz hüvely viszket és éget, ami nagyon kellemetlen az érintett nők számára. A hüvelysorvadást (hüvelyszárazságot) a menopauza okozta ösztrogénhiány váltja ki. A hüvelyben lévő mirigyek által termelt nyálka normális esetben hidratáltan tartja a hüvelyt, és optimális környezetet biztosít.
A sorvadással a gátvédő funkció is elvész, és kedvez a fertőzéseket kiváltó kórokozó baktériumok behatolásának. Vannak nagyszerű megoldások, amelyek akut módon segíthetnek a hüvelyszárazság ellen, mint például a mesterséges síkosítók vagy speciális hidratáló gélek. Kifejezetten a hüvelyflóra számára kifejlesztett, kiváló minőségű probiotikumok szájon át történő alkalmazása hosszabb távon is hatásosnak bizonyult.
Minden nő a saját útját járja be a menopauza idején. Mint sok más emberi folyamat, ez is kinél lassabban, kinél gyorsabban halad, a fizikai és szellemi aktivitástól és az egészséges táplálkozástól függően. Minél nyíltabban beszélünk a változásokról, annál nagyobb nagyobb eséllyel tapasztalunk elfogadást és jóllétet.
