A Parkinson-kór az egyik leggyakoribb neurológiai betegség, amely a 60-65 évesek 1-3%-át érinti. A mozgás lelassulása mellett az izommerevség és a remegés is a fő tünetek közé tartozik. Számos beteg emésztési zavaroktól, különösen székrekedéstől szenved, ami nemcsak a gyógyszerek felszívódását, hanem mindenekelőtt az érintettek életminőségét is nagymértékben befolyásolja.
A Parkinson-kór kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen megnő. Mivel egy öregedő társadalomban élünk, a Parkinson-kóros betegek száma is folyamatosan nő. A betegség jellemzően 50 és 70 év között kezdődik, bár a betegek körülbelül 5%-a 40 évnél fiatalabb. A kiváltó okokat még mindig kutatják; többek között genetikai hajlam (pl. anyagcserezavar, méregtelenítési zavar) és környezeti hatások (pl. peszticidek) is összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kórral, valamint a betegség 5%-a közvetlenül öröklődik.
Túl kevés dopamin
A betegség kiindulópontja a középagyban található úgynevezett feketeállományban (substantia nigra) van. Ez a terület speciális idegsejteket tartalmaz, amelyek a dopamin nevű hírvivő anyagot termelik, amely központi szerepet játszik a mozgás irányításában. Amikor ezek a dopamintermelő idegsejtek elpusztulnak, hiány keletkezik ebből a hírvivő anyagból, és ez a Parkinson-kór fő kiváltó oka.
Ennek a mozgáshírvivőnek a hiányát egyértelműen mutatják a betegség fő tünetei: a mozgás lelassulása (bradikinézis), az izommerevség (rigor), a remegés (ez a tünet főként akkor jelentkezik, amikor a beteg nem mozog), az egyensúlyzavarok, valamint a mimika korlátozottsága. Ezek a fő tünetek azonban csak akkor válnak láthatóvá, amikor a dopamintermelő sejtek mintegy 60-70%-a már elhalt.
A bél mint a betegség központja?
A nem specifikus tünetek, mint például a hát- és vállfájdalom, az íráskép megváltozása, a keringési zavarok, a szaglási zavarok és a székrekedés azonban gyakran már évekkel korábban jelentkeznek. A Parkinson-kór korán kimutatható a bélrendszerben. A korai stádiumban Parkinson-kórral diagnosztizált betegeknél a bélfal idegrendszerében egy bizonyos fehérjét lehetett kimutatni. Ez az úgynevezett alfa-szinuklein felelős a dopamintermelő idegsejtek elhalásáért. Parkinson-kóros betegeknél a bélflóra megváltozott összetétele is kimutatható.
Ezek az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a “bél-agy”, az úgynevezett enterális idegrendszer és a bél-agy tengely valószínűleg központi szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában.
Az emésztés is lelassul
Az emésztőrendszeri rendellenességek a Parkinson-kóros betegek egyik leggyakoribb tünete a mozgáskorlátozottság mellett, bár sokan már a diagnózis felállítása előtt is székrekedésre vagy puffadásra panaszkodnak (bár természetesen nem minden emésztési zavarban szenvedő személynek van automatikusan Parkinson-kórja). Ezek a tünetek a táplálékot a gyomorban és a belekben szállító izmok mozgásának lelassulása, valamint a bélműködést irányító bizonyos idegsejtek elvesztése miatt alakulnak ki, nemcsak az agyban, hanem a belekben is. Ezenkívül a Parkinson-kórra szedett gyógyszerek nagy része székrekedést okoz, és így súlyosbítja a meglévő tüneteket. Ez a súlyos emésztési rendellenesség nagy terhet ró a betegekre, és tovább korlátozza életminőségüket.
Probiotikum a Parkinson-kóros betegeknél
Ennek fényében Dr. Martin Heine, az LKH Feldbach/Fürstenfeld neurológiai osztályának vezetője kísérleti vizsgálatot végzett. Egy speciális, több fajból álló probiotikum 8 héten át történő alkalmazásának hatását vizsgálták Parkinson-kóros betegek emésztésére (székrekedési tünetek) és motoros funkcióira.
Ennek eredményeként megállapították, hogy a székletürítés gyakorisága jelentősen megnőtt a probiotikum alkalmazása idején és határozottan javult a széklet alakja és állaga. A probiotikus kezelés megkezdése előtt a széklet állaga egyértelműen székrekedésre utalt (a Bristol székletskála) segítségével mérve). A probiotikumok 8 héten át tartó szedése után a betegeknek “ideális székletük” lett. Azt is különösen pozitívan jegyezték meg, hogy a Parkinson-kóros betegeknél nem jelentkeztek olyan mellékhatások, mint a hasmenés vagy a puffadás, amelyek a klasszikus hashajtóknál gyakran előfordul.
A probiotikum hatása
A több fajból álló probiotikum szedése növelte a székletürítés gyakoriságát, és javította a bélben való áthaladási időt és a széklet állagát (az 1-2. típusról (= székrekedés) a 3-4. típusra (= ideális széklet).
Bélbaktériumok: A Parkinson-kór jövőbeli terápiája?
Ahhoz azonban, hogy a Parkinson-kór a jövőben a bélflóra célzott módosításával kezelhető legyen, még számos további vizsgálatra és hosszú távú kutatásra van szükség, de mindenekelőtt olyan kritériumokra, amelyek lehetővé teszik a Parkinson-kór kialakulására hajlamos betegek korai kiszűrését. Ezután a probiotikus kezeléssel lehetne megcélozni a bél-agy tengelyt, hogy késleltessük a betegség előrehaladását, vagy akár meg is akadályozzuk a kialakulását.
Bristol-székletskála
A Bristol székletskála áttekintést nyújt az emberi széklet alakjáról és állagáról a bélmozgás időtartamának értékelésére (1. típus: akár 100 óra, székrekedés; 7. típus: kb. 10 óra, hasmenés; 3-4. típus: ideális széklet).
