A gyermek védekezésének felépülése már az anyaméhben kezdődik: a baba bélflórájának fejlődése a későbbiekben hatással van a betegség kialakulásának kockázatára.
Nem csak azok a gének határozzák meg a gyermekek fejlődését, melyeket a szülők továbbadnak nekik. Az embriók immunrendszere már az anyaméhben formálódik, ugyanis az anya vérén keresztül érintkezésbe kerül különböző kórokozók elleni antitestekkel is. Az anya bélflórája is hatással van a gyermek védekezőrendszerének alakulására: tanulmányok, egyértelműen kimutatták, hogy az anya bélrendszerében élő baktériumok a baba immunrendszerét is alakítják. Abban az esetben, ha az anya a terhesség utolsó hónapjaiban probiotikumok formájában jótékony baktériumokat fogyaszt, valamint akkor, ha ezt a kezelést a csecsemő számára az élet első hat hónapjában tovább folytatják, akkor az érintett gyermekeknél kisebb valószínűséggel alakul ki a későbbiekben neurodermatitis.
Az anyatej, mint kezdeti előny
A módja annak, ahogyan a baba meglátja a napvilágot, azt is befolyásolja, hogy mely baktériumok telepszenek meg a beleiben. Amikor a gyermeket császármetszéssel segítik a világra, nem érintkezik az anya szülőcsatornájában található baktériumokkal. Ez a gyermek beleiben található mikroorganizmusok biológiai sokféleségének csökkenéséhez vezet – ezzel együtt pedig a hasznos tejsav és a bifidobaktériumok hiányához is.
A szoptatás – mivel az anyatej bifidobaktériumokban gazdag – egyensúlyt teremthet. Ezek csökkentik a fertőzések és a hasmenés kialakulásának kockázatát. Abban az esetben, ha az anyák még probiotikumokat is szednek, akkor a védőfunkció akár szoptatással is fokozható. A különböző baktériumtörzsek segítik a baba emésztését, valamint a szervezet saját vitamin termelését is támogatják, illetve biztosítják azt, hogy a patogén baktériumok ne szaporodhassanak el. A baba beleiben lévő baktériumok könnyen kibillenhetnek az egyensúlyból: például antibiotikumos kezelés során. A bélflóra az első két évben különösen érzékeny a külső hatásokra.
Bélflóra és immunrendszer
Ha a bélflóra – és ezáltal az immunrendszer – nincs megfelelően kifejlődve, akkor az utódoknál gyakrabban fordul elő asztma, allergia és autoimmun betegségek, például az 1 -es típusú cukorbetegség. A nyugati világban az allergiás egyének száma egyre nő. Ennek okaként a tudósok a higiénia-hipotézist állították fel: A túlzott tisztaság az immunrendszer túlműködését eredményezheti. Ezután a ténylegesen ártalmatlan anyagok, például a pollen vagy a házi poratka ellen kezd ellenanyagokat termelni. Számos tanulmány kimutatta, hogy a farmokon felnővő gyermekek immunrendszere erősebb. Esetükben ritkábban alakul ki asztma és szénanátha. Éppen ezért a szülők helyesen döntenek, ha lehetővé teszik a gyermekeik számára, hogy már korai életszakaszukban kapcsolatba kerüljenek állatokkal, és hagyják, hogy sokat játsszanak a szabadban.
