Az antibiotikum a 20. század legfontosabb orvosi felfedezései közé tartozik, mivel nélkülözhetetlen a súlyos és életveszélyes bakteriális fertőző betegségek kezeléséhez. Gyakran azonban az antibiotikumos kezelések során nem kívánt mellékhatások jelentkeznek, például hasmenés. Ennek oka, hogy az antibiotikumok nemcsak a veszélyes kórokozókat pusztítják el, hanem gyakran a jótékony és az egészséget támogató bélbaktériumokat is. Ez csökkenti a bélflóra változatosságát, és a potenciálisan káros baktériumok akadálytalanul elszaporodhatnak. A bélflóra egyensúlyának felborulása többek között a bélnyálkahártya károsodásához vezethet. Mindez hozzájárulhat az antibiotikummal összefüggő panaszokhoz.
Gyakori mellékhatás: antibiotikummal összefüggő hasmenés
Az antibiotikumokat szedő betegek akár 49%-ánál is előfordul hasmenés (antibiotikumokkal összefüggő hasmenés, röviden AAD). Az érintettek akár 25%-ánál a betegség súlyos formája, a Clostridium difficile okozta hasmenés (CDAD) alakul ki. A Clostridium difficile a betegség egyik leggyakoribb előidézője, és ha gyorsan szaporodik, két különböző toxin (toxin A és toxin B) termelése révén a bélnyálkahártya masszív károsodásához és magas fokú gyulladáshoz vezethet. A következmények közé tartozik a súlyos és néha életveszélyes hasmenés. Az antibiotikumok mellett a rák kezelésére alkalmazott kemoterápia is okozhat hasmenést. Ez megakadályozza az érintett betegek optimális kezelését, sőt egyes esetekben még a terápia folytatását is.
A speciálisan összeállított probiotikumok időben történő adagolása a gyógyszeres kezelés mellett védheti a bélnyálkahártyát az antibiotikum terápiák és kemoterápiák során a bélflóra pozitív modulációjával. Ehhez a célkitűzéshez tíz kiválasztott baktériumtörzsből álló probiotikumot fejlesztettek ki. Képes 24-48 órán belül gátolni a Clostridium difficile káros baktériumainak növekedését és a toxinok felszabadulását. Ez a probiotikum így hatékonyan megelőzheti az antibiotikumok által kiváltott hasmenést és a CDAD-t.
Probiotikum: bizonyítottan hatékony alkalmazás az AAD (hasmenés) esetén
A leobeni kórházban (LKH Leoben) végzett kutatás keretében vizsgálták ennek a speciálisan kifejlesztett, több fajból álló probiotikumnak a széklet állagára és gyakoriságára gyakorolt hatásait a sebészeti beavatkozások és a kemoterápia során alkalmazott antibiotikum kezelés során. A leobeni regionális kórház 54 sebészeti betegének, köztük kilenc daganatos betegnek az előírt antibiotikum mellett naponta kétszer 5 gramm probiotikumot adtak.
A probiotikus baktériumok alkalmazása jelentősen, 5,5 %-ra csökkentette az antibiotikum okozta hasmenés előfordulását (az általános előfordulási arány hasonló gyógyszerekkel: 25 %). Ezenkívül a széklet állaga a meglévő hasmenéssel küzdő betegek több mint 50%-ánál javult, és a Bristol Stool Shape skálán (BSS) 6 alatti értéket ért el, ami a normális székletürítésnek felel meg (6 = hasmenés). Különösen említésre méltó az említett probiotikum kedvező hatása kemoterápiás betegeknél. A probiotikum adagolásának köszönhetően egyetlen esetben sem fordult elő antibiotikummal vagy kemoterápiával összefüggő hasmenés. A termék rendkívül jól tolerálható és mellékhatások sem jelentkeznek.
Különösen a daganatos betegek esetében a probiotikumok alkalmazása hozzájárulhat az optimálisabb terápiához és ezen túlmenően a jobb életminőséghez.
Több fajból álló probiotikum: optimális kiegészítő kezelés
Az antibiotikum terápia, mint már az elején említettük, negatívan befolyásolhatja a bélflóra összetételét, és így kedvezhet a káros baktériumok szaporodásának. Különösen, ha Clostridium difficile-ről van szó, ez jelentős szövődményekhez vezethet, és akár életveszélyes hasmenést okozhat. A jelen tanulmány egyértelműen azt mutatja, hogy a probiotikum időben történő bevitele az antibiotikum terápia mellett jelentősen csökkenti az antibiotikum okozta hasmenés előfordulását a sebészeti beavatkozáson átesett betegeknél.
Különösen a daganatos betegek esetében a probiotikum alkalmazása segíthet a terápia optimalizálásában és az életminőség javításában. Tanulmányok kimutatták, hogy az ép bélflóra nagy jelentőséggel bír a kemoterápiák sikeres alkalmazása szempontjából, és hogy a probiotikumok korlátozhatják a kemoterápiás szerek bélnyálkahártyában okozott károsodást. Ebben a tekintetben a fent említett tanulmány rendkívül izgalmas eredményekkel szolgál, amelyek segíthetnek abban, hogy az orvosilag releváns probiotikumok az antibiotikus kezelések, valamint a kemo-, és sugárterápiák kísérő kezeléseként alkalmazhatók legyenek.
