Panaszok és tanácsok

A vastagbél-divertikulosis tünetei és kezelése

A hirtelen fellépő súlyos hasi fájdalom, amely hányingerrel vagy akár lázzal párosul, a bélben lévő, akut gyulladt divertikulum aggasztó jelei. A divertikulumok az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, majd a bal alsó hasi részen fájdalom formájában jelentkeznek, amely étkezés után fokozódik vagy enyhül. A divertikulumok általában hosszú ideig észrevétlenül vannak jelen, és gyakran csak véletlenül fedezik fel őket egy rutin vastagbéltükrözés során. Egy ilyen diagnózis után rengeteg kérdés motoszkál a fejében: Mihez kezdjek most ezzel a diagnózissal? Mi fog ezután történni? Meg kell operálni?

Vastagbél-divertikulum kialakulása

A vastagbél diverticulosis (divertikulumok kialakulása) a vastagbél kitüremkedése. E folyamat során a bél belső fala a renyhe bélizmokon keresztül kifelé domborodik. Ez kis kitüremkedéseket okoz a bélben,

amelyekben a széklet lerakódhat. A kitüremkedések önmagukban ártalmatlanok, de egyes esetekben emésztési problémákhoz és bélrendszeri fájdalmakhoz vezethetnek. A divertikulum képződésnek alapvetően különböző formái van, amelyeket a következők szerint különböztetünk meg

Diverticulosis (divertikulózis): A bél belső fala egyes helyeken kifelé domborodik, anélkül, hogy a keletkező kitüremkedések kellemetlenséget okoznának.
Divertikulitisz: Betegség, mely során a kitüremkedések begyulladnak és állandó fájdalmat okoznak.

A divertikulumok leggyakrabban a bal alhasi részen, a szigmabélben, a vastagbél utolsó előtti részében alakulnak ki. A kitüremkedések akkor keletkeznek, amikor a bélfal gyenge területei engednek a belülről érkező nyomásnak. Ilyen nyomást okozhat például a rostszegény étrend, a székrekedés vagy a bélfal kötőszövetének gyengesége. Divertikulumok alakulnak ki, amelyek kitüremkedő tasakok a bélfalon.

A divertikulitisz betegség jelentése és tünetei

A divertikulumok valójában nem járnak tünetekkel, de idővel begyulladhatnak. Esetenként fájdalom, puffadás, székrekedés vagy hasmenés formájában jelentkezik. A tünetek esetenként hamar elmúlnak, de idővel újra jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy a fájdalom evés után erősebb, míg székletürítés után általában enyhébb. Ha azonban hirtelen tompa fájdalom jelentkezik az alhasban, amelyet láz kísér, akkor ezt divertikulum gyulladásnak vagy divertikulitisznek nevezzük.

Egyéb tünet lehet székrekedés, hasmenés, puffadás vagy hányinger. Néha görcsök is előfordulnak. A divertikulitisz egyértelmű jele, az amikor az orvos megnyomja a hasat, és erre az ingerre válaszul a hasizmok reflexszerűen megfeszülnek. A fájdalom erősebbé válik, amikor az orvos elengedi a nyomást.

Mi váltja ki a divertikulumokat?

A bélizomzat egyes helyeken kissé gyengébb lehet, és éppen ott szoktak divertikulumok kialakulni. A szigmabélben, a végbél előtti, körülbelül 40-45 centiméter hosszú, S alakú területen különösen nagy nyomás nehezedik a bélfalra, mivel az emészthetetlen ételmaradékok itt halmozódnak fel a következő székletürítésig. Egyesek genetikailag hajlamosabbak a divertikulára, de a gyenge kötőszövet vagy a bélmozgási zavarok is kockázati tényezők. Az idősek és a túlsúlyos emberek szenvednek gyakrabban divertikulózistól. Természetesen az életmód is szerepet játszik a divertikulumok kialakulásában.

Az alacsony rosttartalmú étrend követése székrekedéshez és kemény széklethez vezethet, ami növeli a divertikuláris betegség kockázatát. A túl sok vörös hús fogyasztása, a dohányzás és a kevés testmozgás szintén olyan tényezők, amelyek elősegítik a divertikulumok kialakulását. Az, hogy a divertikulák végül miért gyulladnak be, még mindig nem egyértelmű. A véráramlás csökkenése és a szilárd székletkövek képződése a divertikulákban azonban feltehetően elősegíti a gyulladásos folyamatokat. Gyakran észrevétlenek maradnak az első tünetek jelentkezéséig. Idővel azonban krónikus emésztési problémákhoz, fájdalomhoz vezethetnek, és begyulladhatnak (divertikulitisz).

Ha ez a helyzet áll elő, a gyulladás eleinte általában könnyen kezelhető és néhány héten belül elmúlik. A divertikulitis könnyen súlyos szövődményekhez is vezethet, ha a gyulladás átterjed a bélfalra vagy a szomszédos szervekre. Gennygyülemek és sipolyok (szervek közötti csőszerű összeköttetés) alakulnak ki. Sajnos az is előfordulhat, hogy a jelenség egy sikeres kezelés után újra és újra kiújul, ami krónikusan visszatérő divertikulitiszt jelent. Ez elősegítheti heges szűkületek (stenosis) kialakulását a bélben, amelyek megnehezítik a széklet továbbszállítását. Legrosszabb esetben bélelzáródás (ileum) lép fel, amely bizonyos körülmények között gyorsan életveszélyes méreteket ölthet. Mindazonáltal jó tudni, hogy a divertikulumokból nem alakulhat ki bélrák, mert ez a legtöbb esetben a bélben lévő szövetburjánzásokból, a bélpolipokból alakul ki.

A vastagbél-divertikulum kezelése

Azokat a divertikulumokat, amelyek nem párosulnak kellemetlen panaszokat, nem kell kezelni. A divertikulitisz kezelése is a súlyosságtól függ. Mivel a gyulladást baktériumok okozzák, általában antibiotikumot írnak fel. Erre azonban csak akkor van szükség, ha komplikációk lépnek fel. Ha azonban az akut divertikulitis tünetei a kezelés ellenére sem javulnak, vagy tartós problémákhoz vezetnek, a vastagbél érintett részét gyakran műtéti úton távolítják el. Mivel azonban egy ilyen beavatkozás kockázatokkal jár, az erre vonatkozó döntést mindig nagyon meg kell fontolni. Krónikus panaszok esetén hasznos lehet a rostban gazdag táplálékok bevitele. A speciális baktériumtörzseket tartalmazó probiotikumok rendszeres alkalmazása szintén enyhítheti a tüneteket.

Hogyan kerülhetem el a divertikulum kialakulását?

Mint már említettük, a rostban gazdag étrendnek megelőző hatása lehet a divertikulumok kialakulása ellen. Az élelmi rostok gondoskodnak arról, hogy a széklet ne legyen túl kemény, és így könnyebben áthaladjon a beleken. Ily módon az élelmi rostok nagyon hatékonyan védekeznek az esetleges gyulladások és panaszok ellen. Nagyobb mennyiségű élelmi rostot elsősorban a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a hüvelyesek és a gyümölcsök tartalmaznak. Egy további tényező, amely szinte mindig segít az emésztési problémákon, az a rendszeres, mindennapos testmozgás. A sport nemcsak fizikailag tartja fitten az embert, hanem az emésztést is serkenti.

A vázizmok összehúzódása a beleket is intenzívebb munkára készteti. Ennek eredményeképpen a vérkeringés és a mozgáskoordináció is javul. Végül, számos klinikai vizsgálat bizonyította már, hogy a probiotikumok és a bennük található baktériumtörzsek fogyasztása pozitív hatással van az emésztési panaszok enyhítésére, így a divertikulumok kezelésére is.