Az allergia és az intolerancia közötti különbség
Az ételallergia az immunrendszer túlreagálása, melyet azok – az élelmiszerekben található – fehérjekomponensek váltanak ki, melyeket a szervezet idegennek tekint. Ezeket az inkompatibilis fehérjéket allergéneknek is nevezik. A túlzott reakció során antitestek, vagyis úgynevezett immunglobulinok jönnek létre. Amikor az allergének és az antitestek találkoznak, a szervezet saját hízósejtjei hisztamint szabadítanak fel. A hisztamin egy endogén anyag, mely az emésztési folyamat során kis mennyiségben, az allergiás reakciók során pedig fokozottan termelődik. „Az igazi ételallergia ritka. A világ lakosságának mindössze 2-5% -a allergiás bizonyos élelmiszercsoportokra. A német nyelvterületeken ez a gyermekek legfeljebb 8%-át, a felnőtteknek pedig körülbelül 1-4%-át érinti” –mondja Katharina Hammerl, MSc., táplálkozási szakember és az Institut AllergoSan orvosi tanácsadója.
Ha a cöliákiát nem kezelik, a vékonybél nyálkahártyája jellegzetesen megváltozik: a bolyhok, vagyis a nyálkahártya felszínén lévő számtalan apró kiemelkedés eltűnik. Ezt más néven boholy atrófiának is nevezik. A vékonybél elváltozott nyálkahártyája szigorú gluténmentes diéta alkalmazásával állítható helyre.
Az ételintolerancia sokkal gyakoribb. A bizonyos ételekkel szemben fellépő intolerancia – az allergiával szemben – nem az immunrendszer túlzott reakcióján alapul, hanem általában egy enzimhibán. A gluténérzékenység kivételt jelent: az immunrendszer erősen érintett benne. Függetlenül attól, hogy allergiás vagy intoleranciája van – a gyomor-bélrendszeri tünetek nagyon hasonlóak: gyakori a puffadás, a hasi fájdalom, a hasmenés vagy a székrekedés. „A szénhidrátokat például nem szívja fel megfelelően a szervezet, majd olyan a bélszakaszokra kerülnek, ahová nem tartoznak. Az említett tápanyagokat az ott élő baktériumok metabolizálják, a keletkező bomlástermékek pedig panaszokhoz vezetnek”, magyarázza Mag. Hammerl. A gyomor-bélrendszeri tünetek mellett olyan nem specifikus panaszok is előfordulhatnak, mint a fáradtság és általános levertség, fejfájás, szívdobogás, nyelési zavarok és orrfolyás. Mivel panaszok nagyon általánosak lehetnek, a diagnózis gyakran csak nagyon későn kerül megállapításra, ez pedig nem kevés szenvedéssel járhat az érintett személy számára.
A leggyakoribb intoleranciák
A leggyakrabban előforduló intoleranciák közé tartozik a laktóz-, a fruktóz-, a hisztaminintolerancia, valamint a gluténérzékenység vagyis a cöliákia. A laktózintolerancia egy enzimhiány által okozott betegség, mely esetében az érzékenység a tejcukorral szemben áll fenn. „A laktáz enzim nem termelődik elegendő mennyiségben, ennek következtében a laktóz a bélben nem bomlik le glükózra és galaktózra. A laktózt ehelyett a bélbaktériumok bontják le. Ennek eredményeként olyan tipikus tünetek jelentkeznek, mint a puffadás és hasmenés” – magyarázza a táplálkozási szakember. A laktóz intolerancia rendkívül elterjedt: az északi országokban a lakosság 80-90%-a képes a laktózt lebontani, ezzel szemben Dél-Európában csak az emberek 10-30% -a, az Egyenlítő közelében és Ázsiában élőknek pedig mindössze 1-2% -a képes erre.
A hisztamin intolerancia szintén enzimatikus zavarra épül. A bélben a hisztamint a diamin-oxidáz enzim (DAO) bontja le. Amennyiben túl kevés DAO termelődik, a hisztamin lebontása zavart szenved. Ez általában akkor fordul elő, amikor a DAO enzimek túlterheltek, mert az egyén szervezetébe túl sok hisztamint jutott az étellel (például vörösborral, sajttal, dióval…).
A DAO enzimek akkor sem tudják feladatukat megfelelően ellátni, ha a bélnyálkahártya károsodott, vagy ha akut stresszhelyzetek lépnek fel. Az eredmény hasi fájdalom, fejfájás, hasmenés, kiütések, viszketés, orrfolyás, esetenként asztma és szívritmuszavar.
Fruktóz intolerancia esetén különbséget kell tenni a fruktóz malabszorpció (felszívódási zavar) – amelyben a fruktóz nem szívódik fel teljesen – és az örökletes fruktóz intolerancia között. Gyümölcs, lekvár, gyümölcslevek vagy bizonyos típusú zöldségek elfogyasztása után, tünetekként mindkét betegség esetén puffadás, hasi görcsök és hányinger jelentkeznek.
A bizonyos ételekkel szemben fellépő intolerancia – az allergiával szemben – nem az immunrendszer túlzott reakcióján alapul, hanem általában egy enzimhibán.
A gluténérzékenységben – nem tévesztendő össze a búzaallergiával – a ragasztófehérjével, vagyis a gluténnal szemben lép fel a szervezet túlzott reakcióval. Említett anyag, sokféle gabonában van jelen, például rozsban, zabban, tönkölyben és búzában. A cöliákia legsúlyosabb formájánál, autoimmun betegségről beszélünk, mely a vékonybél nyálkahártyájának krónikus gyulladását okozza. Ennek eredményeként jelentősen romlik a vékonybél működése, és a tápanyagok felszívódása zavart szenved. A betegeknél tápanyaghiány, emésztési zavarok és egyéb tünetek jelentkezhetnek. Az ebből eredő boholy atrófia – ez a kifejezés a vékonybélbolyhok elvesztésének leírására szolgál (számtalan kis nyúlványok a nyálkahártya felszínén) – jellemző a cöliákiára (lásd az ábrán). Az érintetteknek fontos gondoskodniuk a megfelelő tápanyag-ellátottságukról, de különösen az teljes egészében gluténmentes étrendről.
Kevésbé ismert intoleranciák
Az ismertebb intoleranciák mellett léteznek olyan érzékenységek is, melyeke csak ritkán fordulnak elő – ezek az úgynevezett pszeudoallergiák. Mag. Hammerl szakértő magyarázata: „Ezek nagyon ritkán fordulnak elő, mindössze 0,1%-os gyakorisággal. Ennél sokkal gyakrabban fordul elő az, hogy a betegek azt feltételezik, hogy szenvednek ettől. A krónikus csalánkiütésben, más néven uticariaban szenvedők azonban hajlamosabbak az pszeudoallergiákra. ”Többek között ide tartozik a kén-dioxid és a szulfit érzékenység. Ezeket a kénvegyületeket elsősorban élelmiszerek tartósítására – például az aszalt gyümölcsök bebarnulásának megelőzésére – használják. Az élelmiszerekben azonban természetes módon is előfordulnak. Például a bor, a savanyú káposzta, a szőlőlé és a citrom is tartalmaz nagy mennyiségű szulfitot.
Ritkábban egyéb élelmiszer-adalékanyagok, más néven „E-számok”, is válthatnak pszeudo-allergiás reakciót ki. Ezek közé az anyagok közé tartozik a benzoesav (tartósítószer), a különböző színezékek, aromák vagy az glutamát (ízfokozó). A glutamát intolerancia gyakran társul az úgynevezett „kínai étterem szindrómához”, amely fejfájásban, a fej és az arc feszülésének érzetében, izzadásban és szédülésben nyilvánul meg. A pszeudo-allergiát okozó élelmiszercsoportok és anyagok általában csak nagyobb mennyiségben okoznak tüneteket, a mindennapi életben viszonylag könnyen elkerülhetők vagy hagyhatók el az étrendből.
Az intoleranciák diagnosztizálása
Az intolerancia diagnosztizálása gyakran nehéz, és időbe telhet. Fruktóz-malabszorpció és laktóz intolerancia esetén a diagnózis megállapítására hidrogén kilégzési tesztet szokás alkalmazni. A pácienseknek a fruktóz- vagy laktóz-oldatot éhgyomorra kell lenyelniük, majd a kilélegzett levegő hidrogén-koncentrációja azonos időközönként meghatározásra kerül. Az örökletes fruktóz intoleranciát genetikai teszt elvégzésével állapítják meg.
A hisztamin intolerancia biztos megállapítására még nem áll rendelkezésre szabványos diagnosztika. Itt mindenekelőtt az érintett személy együttműködésére van szükség. Elsőként a kórtörténetet kerül rögzítésre, valamint megállapítják a vér diamin-oxidáz tartalmát, mely feladatokat általában allergológus végez. A DAO túl alacsony koncentrációja esetén, feltételezhető a hisztamin-intolerancia. A diagnosztikai folyamat elengedhetetlen lépése az önmegfigyelés: váltson körülbelül 3-6 hétig alacsony hisztamin tartalmú étrendre, és figyelje meg a tüneteket. Ezt követően – orvosi felügyelet mellett – fokozatosan vezessen vissza minden ételt az étrendbe. Érdemes táplálék-tüneti naplót vezetni, és feljegyezni a tüneteket, melyeket egyes élelmiszerek fogyasztása esetén tapasztalnak. Ez a módszer általában megkönnyíti a problémát okozó ételek azonosítását. Ezenkívül különféle bőr-, valamint egyéb vérvizsgálatok is elvégezhetők. Ezek a tesztek azonban gyakran helytelen eredményeket adnak. „Éppen ezért a tünetek kiváltása az azonosított élelmiszer által az egyik leginformatívabb diagnosztikai módszer, de ezt az esetleges immunológiai reakció miatt óvatosan kell végrehajtani” – hangsúlyozza a szakértő. Ha hisztamin-intolerancia gyanúja merül fel, a diagnózist ideális esetben táplálkozási terápiával ajánlott kísérni.
A cöliákia bizonyos antitestekkel kimutatható. Ez vérvizsgálattal történik. A vékonybél biopszia további biztonságot nyújt a diagnosztizálás során. A diagnosztikai eszközök óriási fejlődést mutattak az elmúlt években. Ez az egyik oka annak, hogy egyre többeket diagnosztizálnak gluténintoleranciával.
Mit lehet tenni ételintolerancia fennállása esetén
Mi a teendő, ha állandóan emésztési zavarokat és egyéb tüneteket tapasztal? Intolerancia gyanúja esetén, bizonyos lépések még akkor is javulást hozhatnak, ha kezdetben nem világos, hogy mely élelmiszerek okozzák a problémát. Táplálkozási napló vezetése például sokat segíthet a diagnózisban. Ebben javasolt minden étkezést és az azt követően tapasztalt panaszokat dokumentálni. Mivel a tünetek gyakran teljesen eltérő időben jelentkezhetnek, fontos a napszak és az idő rögzítése is. A napló segíthet az érzékenységet kiváltó élelmiszerek feltérképezésében. Érdemes az orvoshoz is magunkkal vinni, ugyanis számára is óriási segítség lehet a diagnózis felállítása során.
A speciális, több fajból álló probiotikumok elősegítik a bélnyálkahártya felépítését
A gyanús élelmiszerek azonosítása után a következő lépés, hogy körülbelül nyolc-tizenkét hétig elhagyja azokat a táplálkozásából. A kizáró vagy eliminációs étrend pihenőidőt biztosít az emésztőrendszernek, és a belek „kipihenhetik” magukat. Ebben a fázisban különösen előnyös, ha egészséget támogató baktériumokat jutatunk szervezetünkbe, beleink támogatása érdekében. Hammerl – táplálkozási szakember magyarázata: „A jótékony baktériumok probiotikumokkal pótolhatók, melyeknek köszönhetően visszaállítható a baktériumflóra egyensúlya. A lakto- és bifidobaktériumok természetes módon is előfordulnak az emésztőrendszerben, felelősek immunrendszerünk optimális működéséért, a bélben lévő kórokozók kiiktatásáért valamint az allergének elleni sűrű bél-barrier felépítéséért is. Különösen ételintolerancia esetén fontos, hogy az említett jótékony baktériumokat pótoljuk, és ezáltal támogassuk bélflóránkat, amikor a bél mikrobióm meggyengül. „Különleges, több fajból álló probiotikumok elősegítik a bélnyálkahártya felépítését, gátolják a gyulladásos reakciókat és stabilizáló hatással vannak az immunrendszerre” – hangsúlyozza Mag. Hammerl.
Intolerancia gyanú felmerülése esetén, forduljon háziorvosához, különöseképpen akkor, ha nincs javulás. Ezután esetlegesen allergológust vagy gasztroenterológust is felkereshet.
A reakciót kiváltó élelmiszerek azonosítása után, vásárlás során mindig figyelni kell az összetevőkre. Jó tudni: Az allergén összetevőket és intoleranciát kiváltó adalékanyagokat, a gyártónak azonosítania kell, és általában vastag betűvel kell a csomagoláson feltüntetnie.
Az ételintolerancia tipikus tünetei
- Hasi fájdalom és görcsök
- Nyelési nehézség
- Puffadás
- Erős szívdobogás
- Hasmenés
- Fejfájás
- Székrekedés
- Bőrreakciók (dermatózisok)
- Asztma-szerű tünetek
- Kipirosodás (az arc és a nyak vörössége)
- Fáradtság
- Gyermekek esetében fejlődési rendellenességek
Az intolerancia legfontosabb táplálkozási szabályai
| Laktózintolerancia | Hisztamin intolerancia | Cöliákia |
|---|---|---|
| Kerülje a laktózt tartalmazó élelmiszereket: Tejet és tejtermékeket, sajtot, csokoládét, a tejes fagylaltokat, készételeket, péksüteményeket (figyeljen az összetevőkre). | Kerülje a hisztaminban gazdag ételeket: citrusféléket, ananászt, epret, diót, paradicsomot, spenótot, sajtot, csokoládét, alkoholt, néhány teát. | Kerülje a glutént tartalmazó ételeket: minden olyan terméket, amely búzát, rozsot, tönkölybúzát, aszalt tönkölyt, zabot, árpát tartalmaz, valamint a kereskedelemben kapható pékárukat, müzlit, sört. |
| Menjen biztosra szója-, rizs- és mandulaitalokkal, valamint kókusztejjel; figyeljen az összetevőkre a címkéken: a laktózt, mint intoleranciát kiváltó anyagot mindig vastag betűvel nyomtatják. | A frissen főtt ételek hisztamin tartalma lényegesen alacsonyabb, mint a felmelegítettek vagy konzerveké – a frissen főzés a mottó! | A természetes ételek előnyben részesítendők a készételekkel és a sok összetevős ételekkel szemben. Figyeljen a gluténmentes címkével ellátott termékekre! |
| Kevés tejcukor van például a juhsajtban, a mozzarellában és a vajsajtban. | A B6-vitamin támogatja a diamin-oxidáz enzimet a hisztamin lebontásában. Gondoskodjon megfelelő B6-vitamin ellátottságról! | A megszokott gabonák alternatívái a rizs, a kukorica, a köles, a quinoa, az amaránt és a hajdina. |
