A gyógyszerek negatív hatással vannak a mikrobiomra. Azonban a bélbaktériumok szerepet játszanak a gyógyszerek hatékonyságának kialakulásában. Ez a kölcsönhatás foglalkoztatja a kutatókat.
Irritált bélnyálkahártya a gyógyszerek miatt
A bélben számos különböző baktérium és mikroorganizmus, a mikrobiom él. Az apró kis bélbaktériumaink kiegyensúlyozott összetétele szó szerint biztosítja a kellemes közérzetet, hiszen bélflóránk központi szerepet játszik az egész szervezetben zajló különböző folyamatok lebonyolításában és egészségünk fenntartásában.
Egy ideje már ismert, hogy a különböző gyógyszerek, például az antibiotikumok és egyes fájdalomcsillapítók irritálják a gyomor- és a bélnyálkahártyát, valamint jelentősen megváltoztatják a mikrobiom összetételét. Ezért ezeket a gyógyszereket sokáig protonpumpa-gátlókkal együtt írták fel, amelyet a köznyelvben gyomorvédőnek neveznek. Időközben azonban kiderült, hogy az ilyen gyógyszerek a bélflórára is hatással vannak.
Sérült bélgát
Azonban számos más gyógyszer is hatással van a mikrobiom összetételére és működésére. A lista hosszú: a fogamzásgátló tabletta és más hormonkészítmények, antihisztaminok, számos vércukor-, vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentő gyógyszer, kortizon és antidepresszánsok szerepelnek köztük. Ezek mind olyan gyógyszerek, amelyeket gyakran írnak fel orvosok. Egy nemrégiben készült tanulmány becslése szerint az összes gyógyszer legalább 25%-a jelentős hatással van a mikrobiotára.
„A baktériumok növekedésén és működésén kívül a gyógyszerek hatással vannak a bélgátra, a bélmotilitásra, azaz a bél izommozgására, valamint a bél immunrendszerére is. Hogy ez jó vagy rossz-e a betegek számára, azt minden egyes esetben meg kell vizsgálni” – magyarázza Dr. Vanessa Stadlbauer-Köllner, a Grazi Orvosi Egyetem Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztályának szakorvosa.
Mikrobiom
Az antibiotikumokról régóta ismert, hogy csökkentik a mikrobiom biodiverzitását, azaz a különböző fajok számát. Ez a bélmikrobiom ellenállóképességének csökkenését okozhatja. Ezért különböző káros hatások következtében kibillenthető egyensúlyából.
„Így a patogén – azaz káros – baktériumok jobb életkörülményeket találnak és elszaporodnak. Ezt követően a bélgát is károsodhat. A bakteriális termékek így bekerülhetnek a keringésbe, és gyulladásos reakciót válthatnak ki a szervezetben” – magyarázza a szakértő.
Az, hogy a mikrobiom egyensúlyzavarát mennyire lehet gyógyszeres kezelés alatt vagy után táplálkozással ellensúlyozni, tudományosan még nem bizonyított. Mindazonáltal: „Alapvetően a táplálkozás a legfontosabb befolyásoló tényező a bélmikrobiom összetételére vonatkozóan, és a megfelelő étrend követése hozzájárul a bélmikrobiom változatosságához” – mondja Dr. Vanessa Stadlbauer-Köllner.
Nagyobb fertőzésveszély
Ma már bizonyítottnak tekinthető, hogy a mikrobiom csökkent diverzitása negatív hatással lehet arra a betegségre vagy állapotra, amelyre a gyógyszert szedik. „A mikrobiom csökkent változatossága például veszélyes baktériumok elszaporodásához vezethet. Ilyen például a Clostridium difficile fertőzés, amely az antibiotikum terápia alatt vagy után léphet fel, és veszélyforrást jelenthet. Más gyógyszerek esetében a változások kevésbé nyilvánvalóak. A mikrobiom, a gyógyszerek és a betegségek közötti kölcsönhatások megértéséhez még intenzív kutatómunkára van szükség” – hangsúlyozza Stadlbauer-Köllner.
Probiotikumok és antibiotikumok
A szakértő szerint ugyanakkor már elegendő tudományos adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy az antibiotikumhoz javasolják a probiotikumokkal való megelőző kezelést. Ideális esetben a probiotikus készítmény szedését az antibiotikum terápia első napján, de legkésőbb két nappal annak megkezdése után érdemes elkezdeni.
„Ez 60%-kal csökkentheti a Clostridium difficile fertőzés kockázatát. Az antibiotikum alkalmazása után már késő! Ezt a Cell című folyóiratban, 2018. szeptember elején megjelent tanulmányban fejtegették. Ha a probiotikumokkal való profilaxist csak az antibiotikum terápia után kezdjük el, a bélmikrobiom regenerálódása nem gyorsul fel, sőt, esetleg lassul.”
„A neves Cochrane-csoport tavalyi nagyszabású metaanalízise kimutatta, hogy a probiotikumok – antibiotikumok szedése mellett – hatékonyan megelőzik a Clostridium difficile fertőzést. Egy másik New York-i elemzés kimutatta, hogy a klinikai hatás akkor a legerősebb, ha a probiotikumot legkésőbb két nappal az első antibiotikum bevétele után kezdik el alkalmazni” – magyarázza a szakértő.
De nem minden probiotikum egyforma: nehéz meghatározni, hogy a jelenleg kapható termékek közül melyik bizonyul a leghatékonyabbnak. Van azonban néhány minőségi kritérium, amelyre érdemes odafigyelni: „Mindenképpen ajánlott olyan készítményt választani, amely több, magas baktériumszámú törzsből áll, és amelynek hatékonysága már bizonyított” – javasolja az orvos. Valamint az antibiotikumot és a probiotikumot nem szabad egyszerre, hanem időeltolódással érdemes szedni, különben a probiotikus baktériumokat az antibiotikum azonnal elpusztítja.
*Prof. Dr. Vanessa Stadlbauer-Köllner, a Grazi Orvosi Egyetem Gasztroenterológiai és Hepatológiai Klinikai Osztályának szakorvosa.
Mik azok a probiotikumok?
A probiotikumok olyan jótékony mikroorganizmusok, főként baktériumok, amelyek egészségfejlesztő hatással vannak a bélrendszerre. Ezek közé tartoznak a bifidobaktériumok és a tejsavbaktériumok (laktobacillusok). Ezek a baktériumok segíthetnek elpusztítani a káros mikroorganizmusokat. Olyan fontos anyagokat termelnek, mint a K-vitamin és a vajsav, és befolyásolják a bélrendszer immunrendszerét és a bélgátat. A hasznos bélbaktériumoknak ellenállónak kell lenniük a gyomorsavval szemben, hogy el tudjanak jutni a bélbe. Általában nem telepednek meg tartósan, akkor fejtik ki hatásukat, ha rendszeresen szedik őket. Egyes probiotikumok esetében azonban bizonyított a tartós megtelepedés a bélben.
Ilyen hasznos speciálisan kombinált probiotikus baktériumok különböző alkalmazási területekhez kaphatók a gyógyszertárakban. Ezekre a probiotikumokra szigorú jogi előírások vonatkoznak, amelyek szerint a baktériumszámnak és a különböző baktériumtörzsek összetételének állandónak kell lennie.
