Bizonyára hallott már arról, hogy a bél az egészségünk központja. De gondolkodott már azon, hogy honnan származik ez az állítás? Hatalmas felülete miatt – a bél körülbelül 7 méter hosszú, és körülbelül 400 m²-es felületet érhet el (ami közel akkora, mint egy teniszpálya) – a bélnek készen kell állnia a küzdelemre és az esetleges betolakodók visszaszorítására. Egyrészt immunsejtjeink mintegy 80%-a a bélszövetben található, hogy felvegye a harcot a betolakodó baktériumokkal vagy vírusokkal, másrészt a bélrendszerünkben számos mikroorganizmus is él. Ezek a mikroorganizmusok is szerepet játszanak abban, hogy minket választottak élőhelyüknek. A bélbaktériumaink valójában különböző mechanizmusok révén képesek kiszorítani és visszaszorítani a patogén baktériumokat és vírusokat.
Bélrendszeri mikrobiomunk nagyon komplex felépítésű. Mintegy 500 különböző baktériumfaj telepszik meg az ember bélrendszerének különböző szakaszaiban, és pozitív hatásokat vált ki a gazdaszervezet számára – feltéve, hogy eubiotikus, azaz egészséges bélmikrobiomról van szó, és nem telepedtek meg bennünk kórokozó baktériumok. A bélmikrobiom több módon is hozzájárulhat bélrendszerünk és testünk egészségének javításához. Az általános kedvező hatások közé tartozik a bélgát erősítése. Egyes bélbaktériumok képesek fokozni a nyálkatermelést a bélben.
A bélnyálka fontos gátat képez a behatoló mikroorganizmusokkal szemben, és többek között olyan antivirális vagy antibakteriális anyagokat is tartalmaz, mint például a szekréciós immunglobulin A. Ez egy olyan antitest, amely képes a káros organizmusokhoz kapcsolódni, és láthatóvá teszi őket az immunrendszerünk számára (gondoljunk rá úgy, mint egy jelzésre, amely alapján felismerhetjük a gonosztevőket). A nyálkatermelés fokozása mellett a jó bélbaktériumok a bélfalunkban lévő receptorokhoz is képesek kapcsolódni és elfoglalni őket. Ez azt jelenti, hogy ezekhez a területekhez nem férnek hozzá más káros vírusok vagy baktériumok, így nem tudnak behatolni a szervezetbe sem.
Bélbaktériumok: Melyek a jótékonyak?
A különböző baktériumtípusok és különösen a baktériumtörzsek még specializáltabb védekezési mechanizmusokra is képesek. Ezeken a mechanizmusokon keresztül képesek például kifejezetten a betolakodó vírusok ellen fellépni és elpusztítani őket, vagy megakadályozni, hogy bejussanak a testünk sejtjeibe. Az úgynevezett trapping révén a baktériumok képesek elkapni és a felszínükön tartani a vírusokat. Ez hosszabb cukorláncok, úgynevezett poliszacharidláncok segítségével történik, amelyekhez a vírus kötődik. Ennek eredményeképpen már nem képes folytatni útját a bélsejtek felé, és bejutni a szervezetbe. Más baktériumok képesek speciális vírusellenes anyagokat kibocsátani a belsejükből.
Ide tartoznak a rendkívül apró molekulák, mint a hidrogén-peroxid (H2O2) vagy a tejsav (laktát), de a nagyobb aminosav-vegyületek (peptidek), az úgynevezett bakteriocinok is. Ezek az anyagok képesek megakadályozni a replikációt, azaz a vírusok szaporodását a sejtben. Így a vírus nem tud szaporodni, új sejteket megfertőzni és továbbterjedni. A baktériumoknak van egy másik képességük is: képesek közvetlen kapcsolatba lépni és információt cserélni az immunrendszerünkkel.
Ez megtörténhet például a beleinkben található dendritikus sejteken keresztül. A dendritikus sejtek csillag alakú immunsejtek, amelyek a testünkben őrködnek. Nyúlványaikkal képesek átnyúlni bélfalunkon, és a béllumenben elfoglalt helyüket ellenőrizni. Ezáltal kapcsolatba kerülnek bélmikrobiomunkkal. Attól függően, hogy melyik baktériummal kommunikálnak, különböző jeleket és információkat kapnak, amelyeket továbbítanak immunrendszerünk más sejtjeihez. Ily módon az immunrendszer modulációja következhet be, és immunsejtjeinket riasztják, ami növeli a védekezőképességet.
Probiotikum: speciális baktériumtörzsek vírusfertőzések ellen
Számos tanulmány bizonyította már a probiotikumok, vagyis a jó bélbaktériumok alkalmazásának pozitív hatását vírusfertőzések esetén. Bizonyos baktériumtörzsek specialisták ezen a területen. A Lactobacillus rhamnosus SP1 baktériumtörzsről kimutatták, hogy csökkenti a hasmenés gyakoriságát, időtartamát és súlyosságát rotavírus-fertőzéskor (Pant et al. 2007). Ezenkívül a gyomor-bél traktuson keresztül történő bevitel hozzájárul az influenzás és a fertőzéses tünetek enyhítéséhez, valamint a tüdőszövet alacsonyabb vírusterheléséhez (Kawase et al. 2010).
De nem csak a már meglévő fertőzések akut terápiája jár pozitív hatással. A megelőző alkalmazás is meglepő eredményeket hozhat, amint azt Villena tanulmánya is kimutatta (Villena et al. 2012). Itt a Lactobacillus rhamnosus CRL 1505 alkalmazása csökkentette a tüdőszöveti elváltozásokat és szabályozta a vírusellenes citokinek termelését. Ez azt jelenti, hogy a baktérium preventív bevitelének köszönhetően a vírusfertőzés enyhébb károsodást okozott a tüdőszövetben.
A B. animalis ssp. lactis DSM 15954 szintén profi a vírusvédelemben. Adagolása egészséges újszülötteknél a légúti fertőzések jelentős csökkenéséhez vezetett (Taipale et al. 2011). A speciálisan összeállított baktériumcsapatok dupla csomagként is különleges javulást eredményezhetnek. A Lactobacillus rhamnosus SP1 és a Bifidobacterium animalis ssp. lactis DSM 15954 kombinált alkalmazása képes volt jelentősen csökkenteni a felső légúti fertőzések időtartamát, súlyosságát és az iskolai hiányzások számát a diákoknál (Smith et al. 2013). Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy milyen csodálatos képességekkel rendelkeznek a bélrendszerünk kedves lakói, és ezeket a képességeket a mi és egészségünk érdekében kamatoztatják.
Talán Ön is feltette már magának a kérdést, hogy a bélbaktériumok egyáltalán képesek-e a bélrendszerünkön kívül, akár a test más részein is felvenni a harcot a vírusokkal. Ez a kérdés jogos. De ahogyan azt számos más területen is kimutatták, a bélrendszer több tengelyen keresztül kapcsolódik testünk többi részéhez. A bél-agy tengely vagy a bél-máj tengely jól ismert példák, amelyek azt mutatják, hogy a bélmikrobiom nagy hatással van az egészségünkre, és pozitívan befolyásolhatja azt. Egy másik, még kevéssé ismert tengely az úgynevezett bél-tüdő tengely.
Bél-tüdő tengely: a bél és a tüdő közötti együttműködés
Számos tanulmány, mint a fent említettek is, egyértelműen bizonyítja a bélbaktériumaink pozitív hatását a tüdőfertőzésekre, ami világosan igazolja, hogy a bélrendszerünk és a tüdőnk között egyfajta kapcsolat van. Ez a folyamat az immunsejtjeinken keresztül zajlik. Mint említettük, a bélflóra képes információcserére az immunsejtjeinkkel. Ez az információ, amely az immunrendszer sejtjeihez jut el, többek között a természetes ölősejtek számának növekedéséhez és a makrofágok fokozott aktivitásához vezet a tüdőben. Ezek a sejttípusok felelősek a betolakodók gyors elpusztításáért, és így megakadályozzák, hogy a vírusok elterjedjenek a tüdőszövetben és ott elszaporodjanak.
