A bélflóra
A bél a szervezet számos, az emberi egészséghez elengedhetetlen fontos folyamatának központja, . Létfontosságú feladatokat lát el, de ehhez szüksége van apró lakói segítségére. Az emberi bélrendszerben trilliószámra fordulnak elő belőlük: a baktériumok. Ezek mikroorganizmusok, melyek elsősorban a vastagbélben élnek. Ezeket együtt - azaz összességükben - "bélflórának" nevezzük. A "flóra" kifejezés azonban már nem megfelelő, mert még mindig azon a régi nézeten alapul, hogy a mikroszkopikusan apró élő szervezeteket a növények közé sorolják. A bélflóra különlegessége, hogy kiemelkedően fontos az immunrendszer számára.
A bélflóra eredete
Hogyan kerültek a baktériumok a beleinkbe?
Az emésztőrendszerünkben található egészséges bélflóra az általános jóllétünk alapja. A bél jótékony baktériumokkal és más mikroorganizmusokkal való benépesítése már a születéskor megkezdődik. A kolonizáció attól függ, hogy a szülés hüvelyi úton vagy császármetszéssel történik. A hüvelyen keresztüli világrajövetel során a csecsemők kapcsolatba kerülnek az anya hüvelyflórájával, ami jelentős hatással van a baba mikrobiomjára. A császármetszéssel született babák esetében viszont több bőr- és kórházi baktérium található a gyermekek szervezetébenben. Ezért ezeknél a babáknál lényegesen nagyobb a betegségek kialakulásának kockázata, mint a természetes szülés útján világra jötteknél. Mindenekelőtt megemlítendő az is, hogy császármetszés esetén általában antibiotikumot írnak fel az anyának megelőző intézkedésként. Ez további negatív hatással van az anya és a gyermek baktériumflórájára.
A gyermek megszületése után a bélflóra még messze nincs "kész". Az érés a születés után több héttel is folytatódhat. Az anyatejes táplálással további baktériumok kerülnek át az anyából a gyermekbe. Az átvitel már a bőrön keresztüli érintkezéssel megkezdődik, amikor a gyermek az anya melléből iszik, átveszi a bőr mikrobiom baktériumait. A baktériumok a tejcsatornákon keresztül jutnak a mellbe és ezáltal a tejbe. A legújabb ismeretek arról szólnak, hogy a baktériumok endogén átvitele az anyatejbe az anyai bélrendszerből a nyirok- és vérrendszer útján történik. Eszerint a szoptatott gyermekek optimális előfeltételekkel rendelkeznek az optimális bélflóra kialakulásához.
A bélflóra a terhesség alatt
Bélflóránk a várandósság időszakában is központi szerepet játszik, nevezetesen a fogantatástól a szülésig. Azok a jótékony laktobacillusok, amelyek az intim területet egészségesen tartják, a végbélből "nyálkahártya-utakon" keresztül érik el céljukat, és ott telepednek meg véglegesen. Ezek a tejsavbaktériumok nemcsak a hüvelyi területet tartják egészségesen - és szorítják a nemkívánatos gombákat és baktériumokat ki - hanem a fogamzás során is nagy jelentőséggel bírnak.
A bélflóra felépítése
Egy egészséges felnőtt bélrendszerét körülbelül 100 trillió baktérium kolonizálja. Ezek kiemelten fontosak szervezetünk számára, mivel többek között fontos vitaminok (pl. K-vitamin), hormonok, aminosavak és a bélnyálkahártya energiaellátásához szükséges rövid szénláncú zsírsavak előállításáért felelősek. Érdekes módon ez a hatalmas számú baktérium kolonizáció mindössze 500-1000 különböző baktériumfajból áll, melyek mindössze 4 különböző osztályba, úgynevezett "törzsbe" sorolhatók: Firmicutes, Bacteroidetes, Proteobacteria és Actinobacter. E baktériumok több mint 99%-a anaerob, ami azt jelenti, hogy a túléléshez oxigénmentes környezetre van szükségük. Ez elsőre meglepőnek tűnhet, de közelebbről megvizsgálva logikus, hiszen a több méter hosszúságú bélben valójában nincs oxigén. Az emberekhez hasonlóan a baktériumok is igazi alkalmazkodó művészek, és pontosan tudják, hol kell megtelepedniük ahhoz, hogy az optimális életfeltételek biztosítva legyenek számukra. A különböző baktériumtípusok tehát különböző módon oszlanak el a gyomor-bélrendszerben.
Vékonybél
A teljes bélflórának csak egy kis része található a vékonybélben. A bélnek ebben a szakaszában találhatók a legismertebb képviselők: Az olyan laktobacilusok, mint a Lactobacillus Acidophilus, tejsavtermeléssel biztosítják a megfelelő pH-érték fenntartását. Ha a pH-érték a vékonybélben felborul, az a kórokozók (bélgombák!) kitöréséhez vezethet. Ezek a tejsavbaktériumok tehát szerves részét képezik a működő immunrendszernek - az elmozdulásuk (ami a nagyon sós táplálkozással lehetséges) súlyos következményekkel jár.
Vastagbél
A vastagbélben található baktériumok az élelmi rostokat fontos mikrotápanyagokká fermentálják. A vastagbélben található flóra egyik kiemelkedő probiotikus baktériuma a Bifidobacterium Bifidum. Ez a nem mozgékony (=lokális) baktérium az egészséges felnőttek bélflórájának egyik "mindenese". Kvalitatív vizsgálatok bizonyítják a Bifidobacterium Bifidum szerepét az irritábilis bél szindróma, a krónikus gyulladásos bélbetegségek, illetve a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében, a koleszterinszint stabilizálásában, az allergiás tünetek, a bőr megjelenésének, valamint a pszichológiai stressz javításában, a szabad gyökök elleni védelemben betöltött lehetséges szerepét. A Bifidobacterium Bifidum, valamint a vastagbélben található más fontos probiotikus csírák, mint a Bifidobacterium Breve, Lactobacillus Brevis, Enterococcus durans vagy Lactobacillus Rhamnosus az úgynevezett "vezető csíratörzsek" közé tartoznak - ez azt jelenti, hogy alapvetően részt vesznek a működő bélflóra egészséges felépítésében, és képesek biztosítani, hogy a bélben más fontos baktériumok is elszaporodhassanak. A baktériumtörzsek sokasága magyarázza, hogy miért reagál különösen a vastagbél ökológiai egyensúlya nagyon érzékenyen, mely érzékenyég a mindennapi gyakorlatban diszbiózis formájában jelenik meg.
COVID-19: A betegeknél gyakran előfordul a bélflóra zavara.
A COVID-19 fertőzés gyakran a bélflóra megváltozását eredményezi, amelynek mértéke a Gut című szaklapban megjelent tanulmány szerint (2021; DOI: 10.1136/gutjnl-2020-323020) összefüggésbe hozható a betegség súlyosságával. A COVID-19 elsősorban légúti betegség. A koronavírus azonban a bélnyálkahártya sejtjeit is megfertőzheti. A bél a szervezet legnagyobb immunológiai szerve is, melynek feladata a bélbaktériumok ellenőrzése. Mivel súlyos COVID-19 esetén gyakran az immunrendszer túlműködése is fennáll, a bélflóra befolyásolása is elképzelhető.
A bélflóra fontos feladatai
Amikor először fedeztek fel mikroorganizmusokat a belekben, betegségnek gondolták őket, és "intestinalis toxémiának" nevezték el, ami azt jelenti, hogy "a belek mérgezése". Végül is a baktériumokat, mint rettegett kórokozókat ismerték. Egyes orvosok speciális vastagbéltisztítással vagy akár a vastagbél műtéti eltávolításával próbálták kiűzni a "veszélyes" baktériumokat. Időközben azonban megállapították, hogy a bélflóra nem káros az emberre, hanem pont ennek az ellentét, kiemelt fontosságú. Egyes élelmiszer-összetevők bélbaktériumok hiányában egyáltalán nem vagy nem teljesen hasznosíthatók. Ezenkívül a bélflóra mikroorganizmusainak más fontos funkciói is vannak:
- Hozzájárulnak immunrendszerünk működéséhez.
- Részben K-vitamint képeznek, amely fontos a véralvadáshoz.
- Hozzájárulnak a sejtek és a bélnyálkahártya energiaellátásához.
- Lebontják a káros, például rákkeltő anyagokat.
- Megakadályozzák a kórokozók elszaporodását a belekben.
A bélflóra hatása a testsúlyra
A testmozgás hiánya, a magas kalóriatartalmú étrend, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás és a stressz felelőssé tehető a túlsúly kialakulásában. Ugyanakkor a bélflóra összetétele is döntő szerepet játszik. Azt, hogy mi befolyásolja és hogy melyek azok a tippek, amelyek segítenek a kiegyensúlyozott életmód kialakításában, itt találhat.
Mi hozza egyensúlyba a bélflórát?
A bél és így a bélflóra is egy összetett és független ökoszisztéma, melyben számos különböző faj él. Mivel a bélben a környezeti feltételek állandóak maradnak - legalábbis az egészséges embereknél - ez az ökoszisztéma általában viszonylag stabil. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolhatják a bakteriális kolonizáció összetételét.
Diéta és életmód az egészséges bélrendszerért
Mindenkinek megvan a preferált étrendje és a szokásos napi rutinja. A napi táplálékbevitelnek jelentős hatása van a bélmikrobiomra. Az élelmiszer-összetevők, különösen az élelmi rostok, tápanyag- és energiaforrásként szolgálnak a mikroorganizmusok számára.
Tény, hogy a szoptatott gyermekek bélrendszerében más típusú baktériumok vannak túlsúlyban, mint a felnőttekében. Tudományos vizsgálatok már régóta bizonyítják, hogy összefüggés van a táplálkozási szokások és a bélflóra összetétele között. Azt is megállapították, hogy a túlsúlyos emberek bélrendszerében nemcsak más baktériumtípusok dominálnak, mint a normál testsúlyúakéban, hanem kevesebb faj is van jelen. A tápanyagok túlkínálata miatt egyes mikroorganizmusok nagyon gyorsan elszaporodhatnak. Ami hátrányt jelent más fajok számára, melyek így kiszorulnak.
A gyógyszerek megbontják az egyensúlyt a bélben
Ez főként az antibiotikumos kezelésre vonatkozik. Ezek olyan gyógyszerek, melyek vagy gátolják a baktériumok növekedését, vagy elpusztítják azokat. A bakteriális fertőzések elleni küzdelem során általában antibiotikumok alkalmazása szükséges.
Sajnos a szóban forgó gyógyszerek nem tudják megmondani, hogy egy mikroorganizmus veszélyes-e vagy sem. Ha az antibiotikumok bejutnak a bélbe, akkor az ott természetesen előforduló jótékony baktériumfajok egy részét is elpusztítják. Míg a legtöbb baktériumfaj az antibiotikumos kezelés abbahagyását követő néhány héten belül felépül, egyesek még hat hónap elteltével sem képesek eredeti állapotukat visszaállítani. Ez az egyik oka annak, hogy az antibiotikumokat mindig óvatosan és soha nem válogatás nélkül javasolt alkalmazni.
Tehet a bélflóra egyes betegségek kialakulásáról?
A mikrobiom és a súlyos betegségek közötti kapcsolatra vonatkozó megállapítások egyre gyakoribbak. A megváltozott mikrobiom például összefüggésbe hozható gyomor-bélrendszeri betegségekkel, elhízással, cukorbetegséggel, érelmeszesedéssel és depresszióval is.
Ma már tudjuk, hogy a szervezetünkben lévő baktériumok egyensúlya számos mindennapi panaszért felelős. Ezek közé tartoznak az olyan panaszok, mint a puffadt has, teltségérzet, székrekedés, puffadás vagy enyhe fáradtság.
Bőr és bélflóra
Hogyan befolyásolják bőrünket a baktériumok
"A bőrünk a lelkünk tükre" - tartja egy közismert mondás,
melyet gyakran okkal használnak.
Ha érzelmileg rossz passzban vagyunk,
azt gyakran öntudatlanul is kifejezzük bőrünk megjelenésében.
Tippek a bélflóra felépítéséhez
Az egészséges bélflóra az általános jóllét záloga. A bélflóra egyensúlyban tartásában néhány intézkedés segíthet:
A megfelelő ételek fogyasztása
Fogyasszon rostban gazdag ételeket, például sárgarépát, paprikát, áfonyát vagy málnát, káposztát és édesköményt, valamint hüvelyeseket, például csicseriborsót, babot vagy lencsét. Kerülje a magas cukor- vagy zsírtartalmú ételeket. Szánjon időt az étkezésre. Üljön le és rágja meg alaposan. A cukros italokat és az alkoholt is javasolt kerülni.
Az ételek elkészítése
Az ételek elkészítésekor használjon kíméletes módszereket, például párolást vagy enyhe főzést. A bő zsírban sült vagy túlsütött ételek nem tesznek jót a beleinek!
Használjon teljes kiőrlésű termékeket: A teljes kiőrlésű termékek több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, mint a fehér lisztből készült kenyér vagy tészta. Ezenkívül a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek tovább biztosítják a jóllakottság érzetét, serkentik a bélizmok működését, amely tulajdonságuk hatékonyan járul hozzá a székrekedés megelőzéséhez. Ne felejtse el: A rostbevitel mellett a bőséges folyadékfelvétel is fontos.
Pro- és prebiotikumok
A prebiotikumok olyan élelmi rostok, amelyek olyan élelmiszerekben találhatók, mint a cikória, a csipkebogyó, a csicsóka vagy a hagyma. Emésztetlenül kerülnek a vastagbélbe, ahol aztán a bélbaktériumok bontják le őket. Ily módon elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását a bélrendszerben. Hibás vagy zavart szenvedett kolonizáció esetén célszerű a diéta mellett por formájú prebiotikumokat szedni. Ezek táplálják a bélben lévő baktériumokat, és így támogatják a jótékony baktériumok megtelepedését.
A probiotikus baktériumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek – ha megfelelő mennyiségben jutnak be a bélrendszerbe – az ember számára egészségügyi előnyökkel járnak. Számos különböző specifikus probiotikus baktérium létezik, melyek kimutatható jótékony hatást fejtenek ki az emberi bélrendszerben: Egyes baktériumokat például hasmenés kezelésére használnak, míg mások a gyulladás csökkentésében vagy a vitaminok előállításában segítenek. Tudományos vizsgálatokban a speciálisan kifejlesztett, orvosilag releváns, kiválasztott baktériumtörzseket tartalmazó probiotikumok egyes betegségek tüneteinek javulásához vezettek. Ilyenek például a következők: irritábilis bél szindróma, colitis ulcerosa, illetve az olyan neurológiai és neurodegeneratív betegségek, mint például a depresszió vagy az Alzheimer-kór.
Szinbiotikumok a bélflóra számára
A bélflóra egészségének fenntartása tehát nem csak a jó emésztéshez elengedhetetlen: ma már tudjuk, hogy a bél emberi immunrendszerben betöltött meghatározó szerepe és a szervezet egészével való összekapcsolódása miatt mindenféle egészségügyi probléma központi kiindulópontja, nemcsak a krónikus gyulladásos folyamatokban.
A bélbaktériumok biodiverzitásának fenntartására, illetve a bélbolyhok lakói számára optimális feltételek megteremtésére két lehetőség van: először is a "jó" bélbaktériumok táplálékkal való ellátása prebiotikumok formájában. Ezek olyan oldható élelmi rostok, mint a pektin, az inulin és az oligofruktóz. Ezek számos élelmiszerben megtalálhatóak, például a hüvelyesekben, bizonyos zöldségekben vagy a diófélékben, de a gyógyszertárban kapható prebiotikus termékekkel is célzottan, kellően nagy dózisban adagolhatók. A második lehetőség a probiotikumok szedése a káros baktériumok kiszorítására és a mikrobiom egyensúlyzavarának kiegyensúlyozására. Ebben az esetben is javasolt olyan válogatott gyógyszertári termékeket használni, amelyek megfelelnek a szigorú minőségi kritériumoknak, és amelyeknek az emberi jólétre gyakorolt előnyeit tudományos vizsgálatokkal bizonyították.
