Probiotikum és prebiotikum - mi a különbség?
Mi az a probiotikum?
A probiotikus baktériumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek egészségügyi szempontból előnyösek, ha megfelelő mennyiségben jutnak a bélrendszerbe.
Csak olyan készítményeket tekinthetünk probiotikumnak, amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:
- Bizonyított az egészségfejlesztő hatás
- Termelnek tejsavat és más bakteriosztatikus vagy bakteriocid hatású anyagokat.
- Képesek a túlélésre a gyomorban és a bélben való szaporodásra
- Bizonyított genetikai stabilitás a patogén mutációk kizárása érdekében.
- Közismert, hogy az egyensúlyából kibillentett bélflóra szerepet játszik számos betegség kialakulásában. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő testmozgás és a stressz elkerülése mellett a bélrendszer egyensúlyának helyreállítása érdekében orvosilag megfelelő probiotikumok alkalmazása ajánlott. Az életképes, probiotikus bélbaktériumok pótlásával a saját "jó" bélbaktériumok megerősödnek.
Laktobacillusok és bifidobaktériumok
A bélrendszerünkben természetes módon előforduló laktobacillusokat és bifidobaktériumokat születésünkkor édesanyánktól vesszük át. Ez vagy a természetes szülés során a hüvely nyálkahártyájából vagy az anyatejen keresztül történik. A bélben az anyatejből vagy a bébiételből származó mono- és poliszacharidokat (másnéven oligoszacharidokat) a probiotikus baktériumok tejsavvá alakítják, ezáltal savasítják a bélrendszert, és így megnehezítik a káros baktériumok megtelepedését a bélben. A laktobacillusok a bélfalon keresztül bejutó oxigént is felhasználják. Ez azért fontos, mert a legtöbb bélbaktériumnak oxigénmentes környezetre van szüksége ahhoz, hogy teljesíteni tudja a feladatát. A bifidobaktériumok fontos rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek természetes tápanyagként szolgálnak más probiotikus baktériumoknak, és energiát biztosítanak a bélsejtek számára, így erősítve a bélgátat. Emellett a rövid szénláncú zsírsavak felszabadulása csökkenti a bélrendszer pH-értékét, és így a kórokozó baktériumok túlszaporodását is gátolja.
A lactobacillus
A lactobacillusok a Firmicutes törzsbe tartoznak; a kifejezés a latin lactis (= tej) szóból származik. Több mint 50 ismert faj termel tejsavat a bélben, és így savas környezetet hoznak létre, amely védelmet nyújt számos káros és betegséget okozó baktériummal szemben. Ezért nevezihető a lactobacillus tejsavbaktériumnak is. A legtöbb tejsavbaktérium más anyagokat is termel, például hidrogén-peroxidot, amelyek szintén a kórokozók elleni védekezést szolgálják.
A bifidobaktériumról részletesen
A bifidobaktériumok az Actinobacteria törzsbe tartoznak; nevük a latin bifidus (= hasított, villa alakú) szóból származik. Ezek a baktériumok tejsavtermeléssel védekeznek a nemkívánatos betolakodók ellen is, valamint létfontosságú vitaminokat és enzimeket termelnek. A bifidobaktériumok különösen fontosak az immunrendszer korai fejlődéséhez: a szoptatott csecsemők természetes bélflórája körülbelül 90%-ban bifidobaktériumokból áll.
A probiotikum hatása
Számos különböző specifikus probiotikus baktérium létezik, amelyek bizonyíthatóan pozitív hatást fejtenek ki az emberi bélrendszerre: Egyes baktériumokat például hasmenés kezelésére alkalmaznak (pl. antibiotikum szedésekor), míg más fajok segítenek gyulladások enyhítésében vagy vitaminok termelésében. Tudományos vizsgálatok során a speciálisan kifejlesztett, orvosilag is releváns probiotikumok javulást eredményeztek az irritábilis bél szindróma, a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) vagy az olyan neurológiai és neurodegeneratív betegségek tüneteiben, mint a depresszió vagy az Alzheimer-kór.
Az bélrendszer egészsége ideális alapot képez a vitalitás fenntartásához. Ez akkor lehetséges, ha a bélrendszert megfelelő természestes baktériumokkal népesítjük be.
Mi az a prebiotikum?
A probiotikumokkal ellentétben a prebiotikumok nem élő szervezetek. Ezek olyan élelmi rostok, mint az inulin vagy a fruktóz-oligoszacharidok, amelyek nem bonthatók le és nem emészthetők meg a vékonybélben, így épségben jutnak el a vastagbélbe. Ott szubsztrátként szolgálnak a bél saját egészséges baktériumai számára. A prebiotikumok elősegítik a bifidobaktériumok növekedését és csökkentik a potenciálisan káros baktériumfajok megtelepedését. A prebiotikumok bakteriális fermentációja során rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, amelyek a májban felszívódnak és metabolizálódnak, és így a szervezet számára energiaforrásként hozzáférhetők.
A prebiotikum hatása
A prebiotikumok hatása a bifidobaktériumok és a laktobacillusok szaporodásának serkentésén és ennek következtében a rövid szénláncú zsírsavak termelésén alapul, melynek következtében csökken a bél pH-értéke, ezáltal nő bizonyos ásványi anyagok oldhatósága, és fokozódik a kalcium, magnézium, nátrium és foszfor felszívódása. A prebiotikumok gátolják a káros baktériumok kötődését, mivel hasonlítanak a bélsejtek kötőhelyeihez. A "rossz" baktériumok irreverzibilisen kötődnek a prebiotikumokhoz, és ezt követően kiürülhetnek a szervezetből. Így például csökken az olyan hasmenést okozó kórokozók, mint a Clostridium difficile szaporodása és a kórokozó csírák behatolása a bélnyálkahártyába. A képződő rövid szénláncú zsírsavak energiaforrást is biztosítanak a vastagbél nyálkahártyája számára, és gátolják a gyulladásos reakciókat.
Mi az a szinbiotikum?
A pre- és probiotikumok különböző pozitív kölcsönhatása miatt a bélflórával és a bélrendszer immunrendszerével, e hatóanyagok kombinációja ajánlott. A szinbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik. Általában egy vagy több baktériumtörzsből állnak a számukra felhasználandó szubsztrátokkal, a prebiotikumokkal kombinálva. A prebiotikumok védelmet nyújtanak a probiotikus baktériumoknak a gyomor- és epesavakkal szemben az emésztőrendszeren való áthaladás során, és lehetővé teszik az optimális megtelepedést a bélben.
