Hasmenés
A hasmenés olyan széklet, amely naponta több mint háromszor fordul elő, megnövekedett mennyiségű és/vagy híg (folyékony) állagú. Az érintettek köréről, valamint a diagnózis és a kezelés lehetőségeiről tudhat meg többet bejegyzésünkben.
Mikor jelentkezik hasmenés?
A hasmenést a székletürítés gyakorisága és a széklet állaga határozza meg. A székletürítés gyakorisága életkortól függően jelentősen változik: egy csecsemő naponta ötször is üríthet, de ötnaponta egyszer is teljesen normális. Sokan meg vannak győződve arról, hogy hasmenésük van - de a híg vagy pépes széklet nem indokolja a hasmenés diagnózisát. Ennek előfeltétele, hogy a csökkent állagú (azaz nem formált, hanem híg) széklet naponta többször - legalább háromszor - ürül, amit heves székelési inger kísér; általában a széklet súlya és mennyisége is megnő.
Évente a lakosság közel egyharmada szenved hasmenéstől, de az érintetteknek csak kis része fordul orvoshoz. Világszerte évente több mint 2 millió gyermek hal meg hasmenésben, amelyet gyakran fertőzések (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták) okoznak.
Milyen tünetei vannak a hasmenésnek?
A hasmenést általában hányinger, hányás és étvágytalanság kíséri. Előfordulhatnak kólikás fájdalmak és gyomorfájdalmak is - úgynevezett "gyomor influenza" vagy "gyomor- és bélfertőzés". A tünetek intenzitása az adott kórokozótól, valamint a fertőzés és az első tünetek megjelenése közötti időintervallum hosszától függenek. Bármennyire is nyomorultul érzik magukat az érintettek, általában nagyon gyorsan talpra állnak. Egy-két nap könnyű diéta és ágynyugalom után a beteg újra fitt lesz.
Léteznek ugyanakkor súlyos lefolyások is. Ha a hasmenés nagyon súlyos, és a beteg nem iszik eleget, súlyos folyadékhiány (kiszáradás) léphet fel. A súlyos kiszáradás a bőrön is észlelhető; a bőrredők a hasmenés megszűnése után is megmaradnak. A vizeletürítés is csökken. A vizelet feltűnően sötét és koncentrált. Az érintettek egyre álmosabbnak érzik magukat és szédülés is előfordulhat, fennáll a keringési problémák és a vesekárosodás veszélye. Különösen a csecsemők és gyermekek, valamint az idősek vannak akut veszélynek kitéve a súlyos hasmenés során bekövetkező folyadékveszteség miatt.
Bristol székletforma-skála
Az 5., 6. és 7. típus a hasmenéses széklet jellegzetes formáit mutatja.
Milyen okai lehetnek a hasmenésnek?
A hasmenés nem betegség, hanem tünet, amelyet sokféle betegség okozhat. Az orvosok különbséget tesznek akut és krónikus hasmenés között:
Az akut hasmenés okai:
- az úgynevezett "bélinfluenzát" általában vírusok (noro- vagy rotavírusok) vagy baktériumok váltják ki.
- A bakteriális fertőzéseket - az úgynevezett "ételmérgezést" - főként szalmonella, klostridiumok vagy staphylococcusok okozzák. Ezek a baktériumok toxinokat termelnek, amelyek megtámadják a gyomor és a bél nyálkahártyáját.
- Gyógyszerek (antibiotikumok, hashajtók, szívgyógyszerek, például digitalis, fájdalomcsillapítók, citosztatikumok (daganat ellenes szerek), magnéziumtartalmú gyógyszerek a gyomorsav semlegesítésére).
- Nagy mennyiségű alkohol, kávé és édesség fogyasztás, beleértve a cukormentes édességek vagy a szorbitot, mint cukorhelyettesítőt tartalmazó rágógumi túlzott fogyasztását.
- Szorongás, stressz
- Utazók hasmenése, általában Escherichia coli baktériummal történő fertőzések.
Alapvetően azonban nem minden baktérium okozta bélgyulladás fertőzés. Az úgynevezett bélflóra baktériumflórája az emésztőrendszer normál ökoszisztémájának része, és különösen az embert védi a káros baktériumokkal való fertőzésektől. Az antibiotikumos kezelés tönkreteheti ezt a védelmet, és így hasmenést válthat ki.
A krónikus hasmenés okai:
A krónikus hasmenés számos különböző, olykor súlyos betegséggel áll összefüggésben. Legtöbbször a kezdet is akut. A krónikus hasmenés tünetei azonban legalább 3-4 héten keresztül, ismétlődően vagy epizódokban jelentkeznek. Közben a tünetek ismét alábbhagyhatnak:
- A krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD), mint például a Colitis ulcerosa vagy a Crohn-betegség, akut bélfertőzésre hasonlíthat, így kezdetben kórokozót feltételeznek kiváltó okként.
- Gyógyszerrel való visszaélés (hashajtók)
- "Ideges bél" (irritábilis bél szindróma)
- A gyomornyálkahártya gyulladása (gyomorhurut)
- Gyulladt béldivertikulumok (divertikulitisz = a bélfal dudorainak kötőszöveti gyulladása).
- Tumorok, polipok
- Hasmenés sugárkezelés és kemoterápia után (a bélnyálkahártya károsodása miatt).
- Zavart táplálékhasznosítás (pl. zsíros széklet - steatorrhoea májműködési zavarok esetén).
- Ételintoleranciák: Glutén intolerancia (cöliákia), tehéntej intolerancia (laktóz intolerancia), fruktóz intolerancia (fruktóz intolerancia).
- Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
- Krónikus bélfertőzések, beleértve a HIV-fertőzéseket is, immunhiányos állapotok esetén.
- Cisztás fibrózis (olyan anyagcserezavar, amelyben egy enzimhiba miatt sűrű, viszkózus nyálka a különböző szervekben fokozottan termelődik, beleértve a hasnyálmirigyet és a tüdőt, súlyos funkcionális és "táplálékhasznosítási" zavarokkal).
- Anyagcsere-betegségek (pajzsmirigy túlműködés, mellékvesekéreg diszfunkció, 1-es és 2-es típusú cukorbetegség).
Szövődmények: A csecsemőkori hasmenés, vagyis a csecsemőkori diszpepszia, táplálkozási zavarra utalhat, melyet gondosan meg kell figyeln és orvosilag ellátni, ez ugyanis a csecsemőknél gyorsan életveszélyes állapothoz vezethet. Ez például akkor fordulhat elő, ha az anyatejről tápszerre vagy anyatej-helyettesítő tápszerre váltanak.
Hasmenés gyermekeknél
Milyen kiváltó okok állnak a folyékony széklet mögött? Mikor válik veszélyessé a gyermekkori hasmenés? Hogyan lehet kíméletesen kezelni a baba pocakját? Illetve: Mit tegyünk, ha a hasmenés az antibiotikum szedés következtében alakul ki?
Hogyan diagnosztizálható a hasmenés?
Minden diagnózis elején a kórtörténet felvétele - egy részletes beszélgetés egy egészségügyi szakemberrel - áll. Az orvos ilyenkor számtalan kérdést tesz fel a páciensnek.
- Székletürítés gyakorisága és konzisztenciája
- Táplálkozási szokások - evés és ivás
- Kísérő tünetek, például fájdalom és puffadás, hányás és láz.
- Kérdések más betegségekről
- Kérdések gyógyszerekre olyan szedett gyógyszerre vonatkozóan, amelyek a bélmozgást befolyásolhatják (hashajtók, antibiotikumok stb.).
- A családi anamnézisre vonatkozó kérdések (betegségek jelenléte a családban)
- Szervhez kötött bélbetegségek (pl. súlyos hasmenéssel járó krónikus gyulladásos bélbetegség (IBD)) jelenléte)
- A pajzsmirigy működésének ellenőrzése
Ezen a beszélgetést követően sor kerül a fizikális vizsgálatra, amelynek során az orvos megnézi a végbélnyílást, valamint kitapogatja és meghallgatja a hasüreget. A székletminta információt szolgáltathat az emésztési rendellenességekről és a bélrendszer működési zavarairól. A székletet rejtett (okkult = nem látható) vérre is megvizsgálják. A laboratóriumban elemzik a vérképet, a pajzsmirigyhormonokat és az elektrolitokat, például a nátriumot, a káliumot és a kalciumot.
Ha a tünetek akut módon jelentkeznek, és hozzájuk súlyvesztés, láz, fáradtság és/vagy széklet vér társul, előfordulhat, hogy a "hasmenésnek" nevezett tünet mögött súlyos betegségek állnak, ilyenkor az alapbetegséget tovább kell vizsgálni. A klinikai vizsgálat (láz? hasi fájdalom? kólika?), a kórtörténet (diéta? hashajtók?) és a széklet összetételének vizsgálata mellett krónikus hasmenés esetén az orvos képalkotó eljárásokat, például kolonoszkópiát is javasol a diagnózis felállításához.
A hasmenés egyéb lehetséges diagnosztikai intézkedései:
- A teljes hasüreg ultrahangos vizsgálata (szonográfia)
- A bél radiológiai vizsgálata (röntgen), ma már többnyire komputertomográfia (CT) formájában.
Hogyan lehet a hasmenést kezelni?
A hasmenés kellemetlen, érthető tehát, hogy lehető leghamarabb meg akar szabadulni tőle. Számos oka van: Az akut hasmenést gyakran romlott étel ("ételmérgezés") vagy vírusos (bakteriális) fertőzés okozza. A hasmenés lehet bizonyos gyógyszerek és antibiotikumoskezelések mellékhatása is. Abban az esetben, ha a hasmenés hosszú ideig fennáll, feltétlenül forduljon orvoshoz. Ilyenkor krónikus bélgyulladás, anyagcsere-betegségek vagy ételintolerancia állhatnak a háttérben.
Mi a teendő akut hasmenés esetén?
- A hasmenés egy természetes reakció, a szervezet önsegélye a méreganyagok kiürítésére. Ezért fontos, hogy ne nyomjuk el ezt a kiválasztási folyamatot, és ne állítsuk a belek mozgását azonnal gyógyszerekkel le.
- A legfontosabb ilyenkor a kiszáradás elleni küzdelem. Ennek kivitelezésére érdemes ásványi anyagokkal (kálium, nátrium és mások) és cukorral (glükóz) dúsított, magas folyadékbevitelt alkalmazni. A cukor segíti a folyadékok jobb felszívódását; a fekete tea tanninokat tartalmaz, amelyek hasmenés elleni hatásúak (ha elég sokáig, legalább 5 percig áztatjuk) és nyugtatják a bélnyálkahártyát).
- Étkezési absztinencia: Az étrendet lassan kell visszaállítani, kezdetben nem szabad szilárd ételeket fogyasztani, a tejet is kerülni kell. A második naptól kezdve a levesek (például a zabnyák) engedélyezettek. Amint a belek megnyugodtak, lassan visszatérhet a normál étkezéshez.
- A gyógynövények közül különösen ajánlott a vérontó pimpó, a psyllium, az áfonya vagy a kamilla. A huminsavaknak méregtelenítő hatásuk is van, és a több fajból álló probiotikus készítményekkel együtt támogatják a bélnyálkahártya regenerálódását.
Probiotikumok hasmenés esetén
A bélrendszerünkben nagyszámú probiotikus baktériumra van szükségünk, mivel csak ezek képesek a táplálékot a szervezetünk számára hasznosíthatóvá tenni. Ha a bél baktériumflóráját speciális gyógyszeres kezeléssel gyengítik, erjedési vagy rothadási folyamatok indulnak be, melyek a bélműködést befolyásolják, vagy fokozott folyadékkiválasztáshoz, illetve a toxinok miatt a károsodott bélnyálkahártya fokozott áteresztőképességéhez is vezetnek. A nagy aktivitású csíratörzseket tartalmazó probiotikumok a székletürítés gyakoriságának normalizálódásához, a károsodott bélnyálkahártya regenerálódásához és a széklet állagának javulásához vezethetnek. Kerülni kell a stresszt, amely a bél perisztaltikáját fokozza, és emellett a bél egyensúlyára is káros hatással van. A hasmenés gyakran az irritábilis bél szindróma tünete, amelyet többek között a stressz is kiválthat.
Hasmenés elleni gyógyszerek
- Az olyan adszorbensek, mint az aktív szén, a kaolin, a szilícium-dioxid és a huminsavak fizikai hatást fejtenek ki: magukhoz kötik az oldott anyagokat, például a toxinokat, és így leküzdik a hasmenés okát, az ásványi anyagok (kálium, nátrium és mások) pedig pótolják a hasmenéssel elvesztett sókat.
- Antibiotikumokat csak akkor szabad alkalmazni, ha a hasmenést okozó baktériumok ismertek, illetve, ha az antibiotikum kórokozó specifikusan kerül bevetésre. Az antibiotikumok adásával párhuzamosan a bélflórát speciális szinbiotikumokkal kell kiegészíteni.
- A butilszkopolamin segíthet a hasi görcsökön. Ezt azonban nem szabad orvosi utasítás nélkül és néhány napnál tovább szedni.
OMNi-BiOTiC® 10 AAD - A probiotikum az antibiotikumhoz
A bélflóra minden egyes antibiotikum-terápia után 5-10%-kal visszafordíthatatlanul csökken. Az OMNi-BiOTiC® 10 AAD-ban található baktériumtörzsek bizonyítottan képesek a bélben kolonizálódni és szaporodni, még az antibiotikum-terápia alatt is.
Az OMNi-BiOTiC® 10 AAD tíz válogatott baktériumtörzset tartalmaz, amelyek természetesen bélrendszerünkben jelen vannak, és tudományosan teszteltek.
