Az antibiotikummal – Alexander Fleming kutató véletlenszerű felfedezésének köszönhetően – számos, korábban gyógyíthatatlan betegség kezelhetővé vált. Az antibiotikumokat azonban ma már gyakran túl gyakran és túl korán írják fel. Ebben a cikkben megtudhatja, milyen nemkívánatos mellékhatásai lehetnek ezeknek a gyógyszereknek.
Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, amelyek elsősorban a baktériumok ellen hatnak. Baktériumtípustól függően ezek a mikroorganizmusok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, és legrosszabb esetben megbetegedéseket okozhatnak a szervezetben. Ha ez utóbbi a helyzet, az antibiotikumok segíthetnek az emberi szervezetnek leküzdeni a baktériumokat. Számos tanulmány azonban azt mutatja, hogy az antibiotikumok nem kívánt mellékhatásokkal is járhatnak, a hasmenéstől az allergiáig.
Antibiotikum és a bélflóra
Az antibiotikumok többek között megzavarják a bélflórát, amely számos jótékony baktériumnak ad otthont. Egy nemrégiben készült tanulmányban kimutatták, hogy a kórokozó csírák száma egészséges önkéntesek bélrendszerében négynapos antibiotikumos kezelés után megnövekedett. A szerzők szerint ez magyarázatot ad arra, hogy miért okozhatnak fertőzést a Clostridium difficile (CDI), egy nem teljesen ártalmatlan baktériummal.
Mennyi ideig jelentkezhetnek a mellékhatások?
A fent említett vizsgálatban a személyek bélflórája már másfél hónappal az antibiotikum terápia után nagyrészt helyreállt, de még hat hónappal később is hiányzott kilenc gyakori és a bélflóra normális működéséhez nélkülözhetetlen baktériumtörzs. Emellett a kutatók a jelenlévő baktériumokban megnövekedett rezisztenciagéneket találtak, amelyek képesek az antibiotikumok hatását gyengíteni vagy akár meg is szüntetni.
Ha a vizeletben baktériumokat mutatnak ki, az orvosok gyakran írnak fel antibiotikumot. Norma Jung, a DGI (Német Infektológiai Társaság) tanácsadó testületének tagja szerint azonban a vizeletben lévő baktériumoknak különböző okai lehetnek, és a nőknél gyakoribbak, mint a férfiaknál. Csak akkor szabad egy kezelést elkezdeni, ha a húgyúti fertőzés tipikus tünetei jelentkeznek. Még fennálló hólyaghurut esetén is figyelembe kell venni a betegség súlyosságát. Egy tanulmány kimutatta, hogy a szövődménymentes húgyúti fertőzésben szenvedő nők mintegy kétharmada antibiotikumok alkalmazása nélkül is meggyógyul.
Allergia az antibiotikum miatt
Az antibiotikum terápiát gyermekek és különösen csecsemők esetében is jól meg kell fontolni. Egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint azoknál a gyermekeknél, akik életük első hat hónapjában antibiotikumot vagy savblokkolót kaptak, körülbelül kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki allergia, mint azoknál a gyermekeknél, akik nem kaptak ilyen gyógyszert.
A nagyszabású vizsgálat során közel 800.000 gyermeket figyeltek meg a születés utáni 35. naptól kezdve az óvodás korig. A szakemberek ki tudták mutatni, hogy egyértelmű összefüggés van az antibiotikumok valamint savblokkolók használata és az allergia között. Ha a csecsemők fertőzésben szenvednek, ellenőrizni kell, hogy annak bakteriális oka van-e. Ha ez a helyzet, azt is tisztázni kell, hogy valóban szükséges-e antibiotikumot alkalmazni.
Antibiotikum rezisztencia
A széles körű alkalmazás vezetett ahhoz, hogy a baktériumok érzéketlenné váltak a különböző hatóanyagokkal szemben. Ez viszont megnehezíti a fertőző betegségek sikeres kezelését. Minél több ellenálló baktérium fejlődik ki, ez annál nehezebbé válik. Különösen a kórházakban jelentenek nagy kihívást ezek az úgynevezett multirezisztens baktériumok. Ausztrál tudósok például a Staphylococcus epidermidisre figyelmeztetnek, amely már két leggyakrabban használt antibiotikummal szemben is ellenálló, általában kombináltan. Ez súlyos fertőzéseket okozhat, amelyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek.
Ez a baktérium, amely az MRSA baktériummal rokon, az emberi bőrön található. Ez azonban fertőzésekhez vezethet, különösen idős embereknél vagy olyan betegeknél, akiknek protéziseket ültettek be. A tudósok becslése szerint a kórokozó az intenzív osztályokon különösen gyakori antibiotikum alkalmazása miatt terjed. Ezért úgy tűnik, hogy az a gyakorlat, hogy a rezisztencia elkerülése érdekében egyszerre több gyógyszert alkalmaznak, nem működik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is régóta óva int az antibiotikumok túlzott használatától.
Mit tegyünk, ha szükséges az antibiotikum terápia?
Természetesen vannak olyan betegségek, amelyeknél antibiotikumos kezelésre van szükség. Ebben az esetben érdemes a bélrendszert elegendő mennyiségű hasznos baktériummal ellátni, például szinbiotikumok formájában. Ez azért jó ötlet, mert az antibiotikum nemcsak a kórokozókat pusztítja el, hanem a jótékony bélbaktériumok egész törzseit is. A probiotikumok szedésével a szervezet utánpótlást kap az emberi bélben természetesen előforduló baktériumok formájában, amelyek a bélben is megtelepedhetnek és elszaporodhatnak.
