A bél-agy tengely egyre inkább a tudományos érdeklődés középpontjába kerül: az agy és az emésztőrendszer között folyamatos biokémiai és idegi információcsere zajlik, ami sokféleképpen hat ránk. A jelenlegi tanulmányok meggyőzően bizonyítják, hogy az agy számos különböző funkciója erősíthető a tudományosan összeállított, többtörzsű probiotikumok segítségével.
A bél és az agy közötti kommunikáció különböző csatornákon zajlik, például bélmikrobákon, hormonokon, hírvivő anyagokon vagy érzékelő neuronokon keresztül. A bél-agy tengelyen keresztül az emésztőrendszer nemcsak az éhséget és az étvágyat szabályozza, hanem befolyásolja a hangulatot, az érzelmeket és a kognitív folyamatokat is. Ezért gyakran előfordul, hogy ha a két szerv közül az egyikben probléma van, a másik is súlyosan megsínyli azt. Bár a pontos mögöttes molekuláris mechanizmus még mindig nem teljesen tisztázott, kimutatták, hogy a bélbaktériumok irányítják az érzelmi viselkedést, a kognitív döntéshozatali folyamatokat, de a fájdalomérzékelést és a stresszérzékenységet is.
A bélmikrobiom és a viselkedés közötti kapcsolatra utaló számos eddigi jel csak egérmodellek eredményein alapul. Csupán néhány vizsgálatot végeztek embereken – de ezeket kifejezetten az OMNi-BiOTiC®-kal együttműködve. A közelmúltban közzétett tanulmányok rendkívül pozitív és egyben megdöbbentő eredményekről számolnak be.
Bél-agy tengely
Számos helyzetben az emberek a megérzéseikre hagyatkoznak, és a racionális megfontolások helyett inkább intuitív döntéseket hoznak. Valójában a bélben élő mikroorganizmusok, amelyeket kifejezetten probiotikum formájában kapunk, nagy hatással lehetnek ránk, amint azt a Grazi Orvosi Egyetem (MedUni Graz) nemrégiben megjelent kiadványa tárgyalja. Egy alapos vizsgálat során fiatal, egészséges személyeket három csoportra osztottak, nevezetesen a probiotikumokat szedőkre, a placebót fogyasztókra és a kontrollcsoportra.
Ez utóbbiba olyan személyeket is bevontak, akik nem kaptak semmilyen készítményt, hogy így az esetleges placebohatásokat felderítsék. Az egészséges alanyok, akik mindannyian vizsgaidőszakban voltak, négy héten keresztül egy speciális, több fajból álló probiotikumot kaptak, amely kilenc törzset tartalmazott, bevált kombinációban. A probiotikumfogyasztás megkezdése előtt és befejezése után a résztvevők funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) során érzelem- és koncentrációs teszteket végeztek. Az agyról készült valós idejű képek segítségével láthatóvá válnak a véráramlás változásai az agy különböző területein, és így következtetéseket lehet levonni az agyműködésre vonatkozóan. Ezek az aktív idegsejtek energiaigényére vezethetők vissza, mivel több oxigénre, és így több vérre van szükségük.
Mérhető változások
Az úgynevezett PANAS-score információt nyújt arról, hogy a vizsgált személyek hogyan reagálnak (pozitívan vagy negatívan) a környezeti ingerekre (itt az fMRI-ben megjelenő képekre). A vizsgálat eredményei egyértelműen kimutatták, hogy a pozitív érzelmek jelentősen erősödtek, és így javultak a probiotikumos csoportban. A LEIDEN-index értékelése, amelyet a depresszió súlyosságának meghatározására használnak, szintén egyértelmű javulást mutatott a probiotikum alkalmazása révén. Jelentősen csökkent a depressziós hangulatra való hajlam, amely stresszes időszakok során jelentkezhet. Különösen a reménytelenség tekintetében tapasztaltak javuló eredményeket, ami a tapasztalatok szerint akár a betegségre való hajlamot is csökkentheti.
A kellemetlen ingerképeket tartalmazó felismerési feladatokban egyértelmű különbség mutatkozott a placebo- vagy kontrollcsoport tagjai és a probiotikumos csoport boldogabb résztvevői között – szó szerint: a funkcionális MRI-elemzés kimutatta, hogy az agy bizonyos régiói erősebb vérellátással rendelkeztek, és így jobban aktiválódtak. A memóriáért, a jobb motoros képességekért és a nagyobb figyelemért felelős agyi régiók aktiválódtak. Ez a felismerési arányban is megmutatkozott. Míg a kontroll- vagy placebocsoport az újra bemutatott képek kevesebb mint 70%-át ismerte fel, addig a probiotikus csoport a képek több mint 85%-át is azonosította.
Továbbá az érzelmi döntéshozatali folyamatokat is vizsgálták. Itt is jelentős pozitív hatás mutatkozott: a probiotikus csoportba tartozó résztvevők magas koncentrációval rendelkeztek, így magabiztosabbak voltak döntéshozatal esetén.
Ez a vizsgálat egyértelmű bizonyítékot jelent arra, hogy ennek a különleges, több fajból álló probiotikumnak a beadása javulást eredményezett a koncentrációban és a memóriában, valamint pozitív érzelmi benyomásokhoz vezetett, és hogy a probiotikumot alkalmazók magabiztosabbak voltak döntéseikben.
Mentális betegségek
Felgyorsult világunkban, stresszes társadalmunkban egyre nő a mentális megbetegedések száma. Német nyelvterületen az emberek 3-6,5%-ánál alakul ki életük során bipoláris zavar, és ez a betegség főként fiatal korban lép fel: az érintettek 60%-a számolt be arról, hogy az első tünetek már 18 éves kor előtt jelentkeztek. A drámai dolog az, hogy a depressziós fázisok alatt a betegeknek memóriazavarral és koncentrációs problémákkal is meg kell küzdeniük. És még akkor is, ha több pszichotróp gyógyszer bevitele remisszióhoz vezet. Ha a bipoláris zavar tünetei enyhülnek, ez nem jelenti a kognitív funkciók javulását. Ez azt jelenti, hogy a mentális stabilitás ellenére az oktatásba vagy a munka világába való (újra)belépés nehéz, ami nagymértékben befolyásolja a betegek önbecsülését.
Beteg psziché = beteg bélrendszer?
Vizsgálatok kimutatták, hogy a mentális betegségben szenvedők bélflórája nagyban eltér az egészséges személyekétől. Ezért az Institut AllergoSan nyolc évvel ezelőtt kifejlesztett egy több fajból álló probiotikumot, amely kifejezetten a bél-agy tengelyre hat, és mind az érzelmek javítására, mind magára a memóriateljesítményre hatással van. Ezt a grazi Orvosi Egyetem (MedUni Graz) 20 bipoláris zavarban szenvedő pácienssel végzett kísérlet során vizsgálták. E célból a vizsgálatban résztvevők három hónapon keresztül naponta, kilenc speciálisan kombinált baktériumtörzset tartalmazó probiotikumot kaptak. A terápia kezdetén, az első, illetve a harmadik hónap után több tesztet is végeztek a kognitív funkciók kiértékelésére.
A bél az agynak: koncentrálj!
Az úgynevezett számjegy-szimbólum tesztben az 1-9 számokhoz különböző szimbólumokat rendelnek. Ezeket a szimbólumokat aztán 90 másodperc alatt a lehető legtöbb számhoz kell hozzárendelni, ami a tesztalanyoktól reakciósebességet, tartós koncentrációt és vizuális térlátást is igényel. Már a négy hetes probiotikus terápia után is jelentős javulás volt megfigyelhető a memóriateljesítményre vonatkozóan, a koncentráció és a feldolgozási sebesség tekintetében, ami a következő két hónap során tovább javult.
Ezen kívül a vizsgálati személyek kitöltötték a Trail-Making tesztet, amely a vizuális és motoros feldolgozási sebességről nyújt információt. Ez a teszt a kognitív rugalmasságban is szembetűnő javulást mutatott, már 1 hónapnyi probiotikum bevitele után, ami döntő fontosságú a célzott cselekvésirányítás szempontjából. Az eredmény itt is tovább javult a következő hónapokban. Ez sok mentálisan instabil vagy depressziós betegnek ad reményt, mert a tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a gyenge memóriateljesítmény javítható a vizsgált probiotikummal.
Probiotikum mentális betegségre?
A probiotikumok beadása után egészséges alanyoknál az agyban látható változások már most is lenyűgözőek. A bipoláris zavarban szenvedő betegeknél tapasztalt rendkívül pozitív eredmények alapján elmondható, hogy a speciálisan kombinált, több fajból álló probiotikumokban rejlő lehetőség a mentális betegségek kezelésére még nagyobb, mint korábban gondolták. Az agy különböző területei pozitívan befolyásolhatók – nemkívánatos mellékhatások nélkül –, és az érintettek így sikeres, egészséges életet folytathatnak.
