Szinte minden nő élete során legalább egyszer tapasztal hüvelyfertőzést. Nem ritka, hogy ez a tünetekkel együtt visszatérő vagy akár krónikus betegséggé alakul. Ez korlátozott életminőséget, néha a libidó elvesztését vagy akár meddőséget is jelenthet. A hüvelyflóra optimális összetétele ezért döntő előfeltétel a nő életminőségének és egészségének fenntartásában. A mindent eldöntő hüvelymikrobiom azonban különböző hatásnak és változásnak van kitéve a születés pillanatától kezdve az időskorig.
Az egészséges hüvelyi mikrobiom nagyrészt a Lactobacillus nemzetséghez tartozó baktériumokból áll, és fontos védőpajzsként működik az intim terület fertőzéseivel szemben, például a bakteriális vaginózis (bakteriális hüvelyi fertőzés), a hüvelygomba vagy a húgyúti fertőzések ellen. A lactobacillus megnehezíti a kórokozó baktériumok megtelepedését: a hüvelyflóra baktériumai a glikogént, a szénhidrátok raktározási formáját tejsavvá alakítják . Ezért is nevezik őket tejsavbaktériumoknak.
Ez a folyamat a hüvelyben a 3,8-4,4-es savas pH-érték fenntartása szempontjából lényeges, és olyan környezetet teremt, amely megakadályozza a kórokozó baktériumok szaporodását. A hüvelyflóra felépülése már a születés pillanatával kezdődik a bélbaktériumok segítségével. Az, hogy a női nemi szerveket olyan gyakran támadják meg gombák és káros baktériumok, szintén a női anatómiával függ össze. A női nemi szerv az egyetlen olyan emberi szerv, amely közvetlen kapcsolatban áll a külvilággal. Míg a beleinket a záróizom védi, a hüvely ezzel szemben mélyen a testbe nyílik.
„Ez különleges védelmi funkciókat igényel. A hüvely felszínét három különböző réteg védi: a felszínen a tejsavbaktériumok védelme révén, maga a szövet és a felszín mögött az immunrendszer. A mikrobiom és az immunrendszer szorosan együttműködik ebben a folyamatban” – magyarázza Dr. Tarané Probst lipcsei nőgyógyász. Ami tehát a bélrendszerrel kapcsolatban már ismert és bizonyított, az a hüvelyre is ugyanúgy érvényes.
Védőpajzs az élet első napjától kezdve
A hüvelyflóra felépülése a születéstől kezdődik a bélbaktériumok segítségével. Ha keresztmetszetben megnézzük a női medencét, láthatjuk, hogy a végbél, a hüvelyi terület és a húgyutak nem „sűrű”, zárt rendszerek, hanem nyílásokba nyúlnak. Az anális és a hüvelyi terület között egy nyálkaút húzódik. Ezen a fiziológiai transzportúton keresztül a laktobacillusok a végbélből, amely a jótékony tejsavbaktériumok rezervoárjaként szolgál, a hüvelybe szállítódnak.
A bél- és hüvelyflóra közötti szoros kapcsolat magyarázza, hogy a bélflórát zavaró tényezők miért hatnak negatívan a hüvelyflórára is, valamint, hogy az egészséges hüvelyflórát miért tudják a probiotikumok tartósan támogatni szájon át történő alkalmazás során, pl. vízben feloldva.
Császármetszés – miért kedvezőtlen a mikrobiom számára?
Az, hogy a gyermek bélflórája, majd a hüvelyflóra és az immunrendszer hogyan fejlődik, többek között a születési módtól függ. Ha a gyermekek nem természetes úton születnek, és nem a szülőcsatornán keresztül jönnek világra, nem érintkeznek az anya hüvelyi mikrobiomjával. Természetesen a császármetszésre szükség lehet az anya egészségének védelme és a gyermek biztonsága érdekében. Nem kérdés, hogy ez a szülési mód sok életet ment meg.
Ugyanakkor növekvő tendencia mutatkozik a kívánt császármetszések felé, ahol a természetes szülés ötletét kezdetektől fogva elvetik. Németországban a gyermekek mintegy 30 %-a császármetszéssel jön világra.„Nem felejtkezhetünk el az anyát érő stresszről, a sebről, a műtéttel járó kellemetlenségekről és az altatásról, viszont a császármetszés során szinte egyáltalán nem jutnak át a babára a rendkívül fontos és jótékony baktériumok. Ez bizonyítható például azzal is, hogy a császármetszéssel született gyermekek bélrendszerében több bőrbaktériumot találunk.
Bizonyos csírák hiánya, amelyeknek az lenne a feladata, hogy immunrendszerünket toleránssá tegyék bizonyos baktériumokkal szemben, az immunrendszer túlreagálását okozza, ami bőrbetegségekhez pl. neurodermitiszhez és allergiához.” Probst szerint, ha az anya antibiotikumokat kap – ahogy az a császármetszéses szülésnél szokásos -, a megváltozott mikrobiom az anyatejen keresztül átjut a baba szervezetébe.
A hormonális fejlődés megváltoztatja a hüvelynyálkahártyát
A pubertás kor és így a termékeny időszak kezdetével a hüvelynyálkahártya több sejtréteget épít fel, és így vastagabbá és erősebbé válik. A természet velünk együtt gondolkodik. Mivel a nőknek életük első felében több szexuális együttlétük van, és ebben az életszakaszban erősebb védelemre van szükségük mint a nemi érettség előtt, a nyálkahártya megerősödik. A tejsav-baktériumokat is arra ösztönzik, hogy fokozzák aktivitásukat a védőpajzs megerősítése érdekében.
„Az ösztrogén hatására a pubertáskor során több glikogén raktározódik el, ami viszont kedvezően hat a tejsavtermelésre. Amikor azonban egy nőnek csökken az ösztrogénszintje – például a menopauza idején -, kevesebb glikogént raktároz el. Ennek eredményeként kevesebb jó baktérium marad a hüvelyben. Ez megfigyelhető azoknál a betegeknél, akiknek nőgyógyászati daganatuk van és anti-hormonterápiát kapnak.
Az alacsony hormonszint miatt megváltozik a bőr és a nyálkahártya a szervezetben. Vékonyabbá válnak, ami a hüvelyi nyálkahártyára is vonatkozik. A mikroorganizmusokon keresztüli szimbiózis is csökken” – mutat rá a problémára Probst. A hüvelyflóra eltérő összetétele a különböző életszakaszokban tehát elsősorban a hormonhatásoknak tulajdonítható.
A hüvelyfertőzés megelőzése
A gombák vagy baktériumok által okozott hüvelyi fertőzések azonban nem csak súlyos betegségek során fordulnak elő. Valójában szinte minden nő tud mesélni erről, ugyanis életük során a nők 70-75% tapasztal legalább egyszer hüvelyi gombás fertőzést, bakteriális vaginózist pedig a nők 5%-ánál lehet kimutatni (azok közül akik elmennek szűrővizsgálatra). Ez a terhesség alatt drasztikusan 7-22%-ra nő.
Számos kiváltó ok megnevezhető. Stressz, immungyengeség, túlzott hüvelyöblítés és szappanhasználat, szexuális együttlét (különböző partnerekkel), hormonális változások vagy cukorbetegség. Ezek mind a hüvelyflóra egyensúlyának felborulásához vezetnek, melynek következtében a tejsavbaktériumok száma csökken.
Az egyik leggyakoribb ok azonban az antibiotikumok alkalmazása lehet, amely Gardnerella vaginalis, Prevotella vagy Mycoplasma által kiváltott bakteriális vaginózist eredményez. Itt kezdődik az ördögi kör, mert a bakteriális vaginózist gyakran antibiotikumokkal kezelik, és a baktériumok mellett a jótékony tejsavbaktériumok száma is nagymértékben csökken. Ez megkönnyíti a kórokozók újbóli megtelepedését, mivel az intim terület védőpajzsa masszívan sérül.
Ezért nem meglepő, hogy sok nőnek visszatérő panaszokkal kell megküzdenie az intim területen: a bakteriális vaginózissal diagnosztizált nők 60%-a legkésőbb hat hónap leteltével újra a tünetektől szenved. A húgyúti fertőzések (hólyaghurut) a nők 25 %-ánál ismételten jelentkeznek, és gyakran krónikus panaszokká alakulnak. A kórokozó baktériumok rendkívül kreatívak, ha saját túlélésükről van szó: a hüvely nyálkahártyáját gyakran úgynevezett bioréteg borítja.
Ebben a vékony nyálkarétegben, amelyet maguk a kórokozó csírák képeznek, a kórokozók nagyobb számban vannak jelen, ugyanakkor jól védettek a szervezet saját immunrendszerével és az antibiotikumokkal szemben. A bioréteg kialakulása következésképpen kedvez a hüvelyi fertőzések kiújulásának. A visszatérő hólyagfertőzésekért kétféle baktérium felelős, nevezetesen az Escherichia coli és a Gardnerella vaginalis. A kórokozó baktériumok rendkívül kreatívak, ha saját túlélésükről van szó: a hüvelynyálkahártyát gyakran úgynevezett bioréteg borítja.
Az előbbiek a hüvelyen keresztül jutnak be a húgyutakba, és befészkelik magukat a hólyag falába. Ott olyan jól elrejtőznek, hogy sem az antibiotikumok nem képesek megtámadni őket, sem a szervezet saját védekező rendszere nem képes felismerni őket. Ha a Gardnerella vaginalis nevű csíra kerül a szervezetbe, az E. coli baktériumok ismét aktiválódnak, és gyulladást váltanak ki a húgyutakban.
A visszatérő hólyaghurut kezelése probiotikummal
De hogyan törhetik meg a nők a fertőzések körforgását? Ma már jól ismert és elfogadott tény, hogy a probiotikumok hüvelyflóra helyreállító hatást válthatnak ki. Egy tudományos tanulmány keretében azt vizsgálták, hogy egy több fajból álló probiotikum milyen hatással van a hüvelyflórára, miközben a betegeket bakteriális vaginózis miatt antibiotikummal kezelték.
Négy hét elteltével olyan eredmény született, amely sok régóta szenvedőnek reményt ad. A placebót kapó nők 38%-ánál továbbra is jelentkeztek a bakteriális vaginózis tünetei – az antibiotikumos kezelés ellenére. A probiotikumos csoportban ezzel szemben egyetlen nőnek sem kellett visszatérő fertőzéssel küzdenie. Kitörés az ördögi körből a jobb életminőségért!
A gyermekvállalási kedv és a hüvelyflóra – mi az összefüggés?
A bakteriális kolonizáció az új élet kialakulásában is alapvető szerepet játszik. Sokáig azt feltételezték, hogy a női nemi szerveket „csak” a hüvelyben kolonizálják probiotikus baktériumok. De felfedezték, hogy a méh is tartalmaz mikrobiomot. Egyre több bizonyíték van arra, hogy ez a mikrobiom szerepet játszhat abban, hogy a petesejt beágyazódik-e a méhbe vagy sem. Sőt, a hasznos baktériumok száma nagyban hozzájárul a terhesség fennmaradásához vagy a vetélés elkerüléséhez.
A terhesség idején a hüvelyt túlnyomórészt jó (tejsavas) baktériumoknak kell benépesíteniük, hogy képes legyen elhárítani a kórokozó baktériumokat. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán teherbe essenek, egyre több párnak kell segítséget kérnie mesterséges megtermékenyítés formájában, és ez a tendencia még mindig növekvőben van. Ezért vizsgálták, hogy a méhben lévő mikrobiom összetétele milyen hatással van a beültetés sikerességére a mesterséges megtermékenyítés során.
Kimutatták, hogy a nem laktobacillusok által dominált méh-mikrobiom a reproduktív funkciókra gyakorolt negatív hatásokkal korrelál, és ezért ezt a beültetés sikertelenségének és a terhesség elvesztésének lehetséges okaként kell figyelembe venni. Egy másik tanulmány az Ureaplasma parvum nevű hüvelyi baktériummal foglalkozott. Ha a hüvelymikrobiomot túlszaporítja ez a csíra, az többek között a meddőséggel és a szülés körüli betegségekkel jár együtt.
A vizsgálat során 80 meddő hölgy hüvelyflóráját elemezték egy több fajból álló probiotikum négy hétig tartó alkalmazása előtt és után. A probiotikumot kapó nőknél a csíra alig volt kimutatható, szemben a placebocsoporttal, ahol az Ureaplasma parvummal való kolonizáció jelentősen megnőtt. A kórokozó csírákat tehát megfelelő probiotikummal elnyomják, illetve a hüvelyflóra összetétele jelentősen javul – ez egy egyszerű módja a sikertelen gyermekvállalási kedvű nők támogatásának.
Milyen hatással van a menopauza a női mikrobiomra?
Életük során a nők számára az egyik legkomolyabb változás a menopauza. Ebben az életszakaszban az ösztrogének, androgének és sárgatesthormonok lecsökkent termelése észrevehető mentális és fizikai tüneteket váltanak ki. Ezek lehetnek például hőhullámok, alvászavarok vagy a libidó elvesztése. A menopauza azonban nem hagyja érintetlenül a bélflórát sem. A bélbaktériumok összetétele erősen függ a környezeti hatásoktól, a táplálkozástól, a stressz mértékétől, az antibiotikumok és a hormonbeviteltől.
„Így a bélflóra egyensúlya gyakran a legdinamikusabb életszakaszokban (gyermekkor, pubertás, öregedési folyamat során) borul fel. Idős korban mindenekelőtt a mikrobiom összetétele változik. A baktériumok száma egyszerűen csökken” – monja Dr. Probst. A menopauza során az ösztrogén mellett a progeszteron, vagyis a menstruációs ciklust és a terhességet szabályozó hormon mennyisége is csökken. A csökkent progeszteronszint a bélgát működésére is hatással van, és károsíthatja azt.
A hüvelyflóra tehát minden nő életminőségét befolyásolja a születéstől az időskorig – ezért fontos, hogy jól vigyázzunk rá!
Emellett tanulmányok kimutatták, hogy a menopauza után romlik a Firmicutes Bacteroidetes arány. Ezek a megfigyelések egybeesnek sok nő növekvő testtömeg-indexével ebben az életszakaszban, mivel a Firmicutes baktériumokat a bélben a
„hízóknak” tekintik. A bélmikrobiom másik változása, amely a menopauza során nyilvánvalóvá válik, a rövid szénláncú zsírsavak termelésének csökkenése, amelyek részt vesznek az étvágy és az energiaanyagcsere szabályozásában. Azonban nemcsak a bélbaktériumaink, hanem a hüvelyflóra baktérium-összetétele is változik az élet során.
A menopauza előtti időszakban az egészséges hüvelyflórát főként laktobacillusok kolonizálják. A menopauza beállta és az ösztrogénszint csökkenése után a glikogén mennyisége csökken, ami viszont negatív hatással van a laktobacillusok növekedésére és a tejsavtermelésre. Ennek következtében a hüvely pH-értéke is kissé megemelkedik. A védő tejsavbaktériumok számának csökkenése megkönnyíti a kórokozó baktériumok terjedését a hüvelyflórában. Az urogenitális területen tünetek jelentkezhetnek, pl. viszketés, fokozott vizelés vagy hüvelyszárazság.
Itt is jó ötlet a hüvelyflóra támogatása probiotikumokkal és a fontos laktobacillusok pótlása. Probst nőgyógyász is ezt tanácsolja a menopauzában lévő pácienseinek. „Ha például a hüvely nagyon száraz, ez gyakran a bélrendszerre is igaz, és akkor általában csökken az immunvédelem. De ha a nők probiotikumokat szednek, a helyzet gyakran egy héten belül javul”. A hüvelyflóra minden nő életminőségére hatással van a születéstől az időskorig. Fontos, hogy jól vigyázzunk rá!
