Krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD)

Hasi fájdalom, hasmenés, hányás, émelygés, láz, gyomorrontás vagy a bélrendszer nyugalmának felborulása során jelentkező tünetek mindenki számára ismerősek, de az IBD-s betegek nagyobb mértékben szenvednek tőlük.

Home - Bélpanaszok - Krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD)

tartalomjegyzék

ibd jelentése, ibd, ibs crohn, mi a colitis, mi az ibd, uc crohn, ibd betegség, crohn colitis diéta, probiotikum, omni-biotic

Mit takar a krónikus gyulladásos bélbetegség kifejezés (IBD)?

Morbus Crohn és a Colitis ulcerosa, a két legismertebb és leggyakoribb krónikus gyulladásos bélbetegség, elsősorban a gyulladás helyét tekintve különbözik. A Crohn-betegség esetén az egész gyomor- és bélrendszer érintett lehet, míg a fekélyes vastagbélgyulladásban (CU) a gyulladás a vastagbélre korlátozódik. Mindkét betegség epizodikus, és nem gyógyítható, bár kezelhető. Az akut fázisban, a gyulladásos epizódok idején általában a hagyományos orvoslás terápiája a döntő. A gyógynövényekkel és természetes gyógymódokkal történő terápia sok beteg számára hasznosnak bizonyult mind az akut, mind a tünetmentes fázisban.

Bármely kezelési megközelítés legjobb alapja az egészséges vagy stabil bélflóra, amely védelmet nyújt a bélfertőzésekkel szemben (amelyekre az IBD-s betegek különösen fogékonyak), valamint a betegség kiújulásának minimalizálása érdekében.

Melyek a Crohn-betegség és Colitis Ulcerosa tünetei?

Jellemző tünet a gyakori, erős hasmenés, amely colitis ulcerosa (CU) – másnéven fekélyes vastagbélgyulladás – esetén nyálkás-véres. További tünetek a hasi fájdalom, hányinger és hányás. A krónikus bélgyulladásra jellemző a puffadás, a láz és az emelkedett gyulladásos értékek a vérben. Különösen Crohn-betegségben (MC) az érintettek az étvágytalanság és a fontos tápanyagok hiánya miatt fogynak. Sok fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő vérszegénységgel is küzd, mivel a bél gyulladt területei vérveszteséget okoznak.

Mindkét betegség a beleken kívül is okoz problémákat. A betegek gyakran szenvednek ízületi problémákkal. Az epevezeték, a bőr és a szem is érintett lehet. A bél hosszan tartó krónikus gyulladása gyakori gyulladásos epizódokkal növeli a bélrák kialakulásának kockázatát. Ezért a cél a gyulladásos fázisok és panaszok minimalizálása.

crohn-betegség, crohn betegség, crohn betegség tünetei, crohn betegség diéta, crohn betegség kezelése, crohn betegség lelki okai

Crohn-betegség
(MC)

  • Az egész emésztőrendszert érintheti, leggyakrabban a vékonybél vastagbélbe való átmenetnél.
  • A végbél az esetek mintegy 20 %-ában érintett.
  • Az esetek 80 %-ában a csípőbél (ileum) érintett.
  • Gyulladás a bélfal minden rétegében
  • Székletürítés: krónikusan híg, ritkán véres és csak a vastagbél érintettsége esetén, akár 20 x széklet/nap.
  • Hasi fájdalom: Leginkább a jobb alhasi részen.
  • Gyakori tünetek a végbélnyílásnál (fisztulák, tályogok, repedések)
  • Ritkán vérszegénység
  • Gyakori súlyveszteség
  • Enyhén megnövekedett kockázat a rák kialakulására

vs

colitis ulcerosa belgyulladas 300x300 1

Colitis ulcerosa
(CU)

  • Érintett terület: Vastagbél
  • Az esetek 100 %-ában a végbél érintett.
  • A csipőbél (ileum) ritkán érintett.
  • Gyulladás csak a bél belsejében vagy a bélnyálkahártyán.
  • Bélmozgás: nyálkás és véres váladék, véres-nyálkás hasmenés > 10 x naponta
  • Hasi fájdalom: Az egész bélrendszerben, különösen a bal alhasi részen.
  • Ritkán tünetek a végbélnyílásnál (fisztulák, tályogok, repedések).
  • Gyakran vérszegénység
  • Ritkán előfordul fogyás
  • Rákos megbetegedések fokozott kockázata

Modern székletvizsgálat

A görög orvos, Hippokratész már i. e. 300-ban felismerte: „A bél minden bajnak az atyja.” Ezt a korai felismerést a klasszikus székletdiagnosztika és ma már a legmodernebb molekuláris genetikai módszerek is megerősítik: Számos betegség a bélből ered – vagy a bélflóra változásaiban nyilvánul meg

Mely okok lapulnak a gyulladásos bélbetegségek hátterében?

Még nem világos, hogyan alakul ki a Morbus Crohn és a Colitis ulcerosa, és milyen kiváltó okok felelősek érte. Az örökletes hajlam szerepet játszik, bár a fekélyes vastagbélgyulladásban kisebb mértékben, mint a Crohn-betegségben. Az MC-ben több mint 70 génről ismert, hogy összefüggésbe hozható a kialakulással. A környezeti tényezők nem elhanyagolható szerepet játszanak. Például az, hogy az egyén melyik országban, vidéken vagy városban él, jelentős szerepet játszik a megbetegedés valószínűségében. A legmagasabb higiéniai előírások nagyobb valószínűséggel váltják ki az IBD-t. A bakteriális és vírusfertőzéseknek való kitettség – a születéstől kezdve – nagyobb valószínűséggel védi a szervezetet a krónikus gyulladásos megbetegedésektől.

A gyulladásos bélbetegség kiváltó okai

Bizonyos kórokozókkal (kanyaróvírus, E.coli, mikobaktériumok, egyes klostridiumok) való fertőzések, bizonyos pszichológiai tényezők (stressz), genetikai hajlam (az immunrendszer reakciója) és környezeti tényezők együttesen kedveznek az IBD kialakulásának.

Ezek a különböző tényezők (beleértve a pszichológiai, genetikai, fertőző és környezeti tényezőket) a nyálkahártya fokozott áteresztőképességéhez (áteresztő bél szindróma) és a bélnyálkahártya fokozott immunaktivitásához vezetnek.

atereszto bel

Áteresztő bél szindróma
„Szivárgó bél“

A bélnyálkahártyában a szomszédos sejtek egy-egy szoros sejtkapcsoló struktúrán keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Az említett szerkezetek a sejteket egymáshoz szigetelik, annak érdekében, hogy közöttük ne tudjanak idegen anyagok vagy kórokozók átjutni.

Amíg ez a bélbarrier ép, a bélnyálkahártya sejtjeinek összessége valóságos védőpajzsot alkot, amely megakadályozza, hogy idegen anyagok (beleértve a baktériumokat vagy toxinokat) jussanak a bélrendszerből a szervezetbe. IBD-ben nem csak a gyulladásos elváltozások miatt, a bélbarrier már nem szigetelt, „lyukas„, így a sejtek már nem kapcsolódnak olyan szorosan egymáshoz, a kórokozók és a toxinok pedig könnyebben hatolhatnak be a bélnyálkahártyába, mely következtében immunreakció, gyulladás alakulhat ki.

Fokozott immunaktivitás
- a bélnyálkahártyában

Az IBD-ben szenvedő betegek bélnyálkahártyájának szövetmintáiban fokozott immunaktivitás mutatható ki. Az immunrendszer védekező sejtjei és azok hírvivői (gyulladásközvetítők, mint például az interleukinok, TNF (tumor nekrózis faktor) α) egyre gyakrabban észlelhetők a nyálkahártyán. Ez a bélnyálkahártya pusztulásával járó autoimmun folyamathoz vezet. Azt, hogy a fokozott védekező reakció, illetve az önpusztító gyulladások honnan erednek, és mit szolgálnak, intenzíven kutatják.

A bélmikrobiom kiemelkedő szerepet játszik. Az IBD-s betegeknél a bélflóra nagyban megváltozik és károsodik, a bélbaktériumok biológiai sokfélesége, mely a normális bélműködéshez elengedhetetlen, a beteg embereknél már nincs jelen. A bélbaktériumok már nem tudják ellátni védő- és elhárító funkciójukat.

ibd kezelese

Hogyan diagnosztizálható az IBD?

Az irritábilis bél szindrómát a tünetek tipikus mintázata alapján, vastagbéltükrözés után és képalkotó eljárások segítségével diagnosztizálják.

Az orvosnak minden egyes esetben meg kell vizsgálnia, hogy valóban IBD-ről vagy más betegségről van-e szó. Számos fertőző betegség szintén hasmenéssel jelentkezik, és a gyógyszerintolerancia is hasonló tünetekkel jár.

Különösen az idősebbeknél fontos ellenőrizni, hogy a tünetekért nem a vérkeringés hiánya a felelős. (Érelzáródások (trombózisok) a bél érrendszerében: iszkémiás vastagbélgyulladás (a bél vérhiány okozta gyulladása)).

Minden diagnózis elején részletes anamnézisfelvételre kerül sor az orvossal.

  • Hol és milyen helyzetekben jelentkezik a fájdalom?
  • Van hasmenése, vér, nyálka a székletében? Milyen gyakran jellemző a székletürítés?
  • Észrevett valamilyen összefüggést a fájdalom és bizonyos ételek vagy italok fogyasztása között? Gyakran jelentkezik bélfertőzés (gyomorhurut)?
  • Vannak-e egyéb tünetei, például hányás, izom- és ízületi fájdalom, gyomorégés és láz? Gyorsan kimerül? Fogyott? Ez jellemző a CU-ra (vérszegénység).
  • Van más betegsége is? (Cholangitis, az epeutak gyulladása; conjunctivitis, a szem gyulladása; dermatitis = bőrbetegségek)?
  • Rendszeresen szed gyógyszert?
  • Családi anamnézis (betegségek jelenléte a családban; a Crohn-betegségben és kisebb mértékben a CU-ban genetikai meghatározottság gyanúja merül fel).

A diagnózis

A szóbeli anamnézis felvételt alapos vizsgálat követi. Az IBD diagnózisának felállításához mindig szükséges az emésztőrendszer teljes hosszának a vizsgálata, annak érdekében, hogy különbséget lehessen tenni az MC és a CU között, valamint, hogy kizárhatók legyenek az IBD-hez hasonló tünetekkel rendelkező fertőző bélbetegségek. Az endoszkópos (vastagbélgyulladás – és a nyelőcső-gasztro-duodenoszkópia (OGD) – a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél vizsgálata) és a radiológiai vizsgálatok (röntgen, CT (komputertomográfia), MRI (mágneses rezonancia vizsgálat)) kiegészítik egymást. 

klinikai leletek (laboratóriumi és gyulladásos paraméterek (CRP=C-reaktív protein, kalprotektin stb.), máj- és vesefunkció) és a szövettani leletek (finomszöveti vizsgálatok, pl. endoszkóposan nyert bélnyálkahártya-minták) szintén fontos megállapításokat tesznek. 

Meg kell vizsgálni a máj, az epe vagy a hasnyálmirigy betegségeire utaló jeleket. A széklettenyésztés és a szerológiai vizsgálatok fontosak a fertőző hasmenéses betegségek megkülönböztetéséhez. Csak akkor lehet a krónikus gyulladásos bélbetegség „mozaikdiagnózisát” felállítani, ha az összes leletet együttesen vesszük figyelembe. Néhány beteg esetében azonban nem lehetséges a Crohn-betegség vagy a Colitis ulcerosa elsődleges besorolása. Csak a betegség lefolyása teszi lehetővé a végleges besorolást.

ibd jelentése, ibd, ibs crohn, mi a colitis, mi az ibd, uc crohn, ibd betegség, crohn colitis diéta, probiotikum, omni-biotic
ibd jelentése, ibd, ibs crohn, mi a colitis, mi az ibd, uc crohn, ibd betegség, crohn colitis diéta, probiotikum, omni-biotic

Hogyan kezelhető a gyulladásos bélbetegség?

A krónikus gyulladásos bélbetegségek (Morbus Crohn és Colitis ulcerosa) jelenleg nem gyógyíthatók. A terápiás intézkedések elsősorban az érintettek életminőségének javítására, a tünetek megszüntetésére vagy enyhítésére, a gyulladásos kiújulások minimalizálására és a szövődmények megelőzésére irányulnak.

A kezelés szempontjából különösen fontos, hogy ismerjük a gyulladás pontos helyét a gyomorban és a bélrendszerben. A betegség mindennapi életben való kezelésére és a táplálkozásra vonatkozó ajánlások mellett a gyógyszeres kezelés a terápia központi eleme. A fő hangsúly a gyulladáscsökkentő gyógyszereken van.

A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése

Colitis ulcerosa kezelésére a mezalazin (5-amino-szalicilsav) a legmegfelelőbb gyógyszer. Mivel a vastagbél, amely a CU-ban főként érintett, a végbélen keresztül hozzáférhető a gyógyszerek számára, a lenyelhető tabletták és kapszulák mellett léteznek kúpok, beöntések és habok, amelyek közvetlenül a gyulladás helyén fejthetik ki hatásukat.

Valamint glükokortikoidokat (kortizonokat), immunszuppresszánsokat és gyulladásos faktorok elleni antitesteket alkalmaznaka CU esetén. Továbbá klinikai vizsgálatokkal megállapították és bizonyították, hogy különösen a baktériumflóra jelentős hatással van a colitis ulcerosa kialakulására és lefolyására. A tünetmentes fázisokban bizonyos probiotikus baktériumtörzsek ugyanolyan hatásosnak és gyulladáscsökkentőnek bizonyultak, mint a mezalazin. Ugyanakkor a probiotikus lehetőség nem jár semmilyen mellékhatással a hagyományos gyógyszeres kezeléshez képest. A baktériumkészítmények az IBD káros okai ellen hatnak, és nem csak a tünetek ellen küzdenek.

A Crohn-betegség kezelési lehetőségei

A Crohn-betegségben is a glükokortikoidok, az immunszuppresszánsok és az antitestek, különösen bizonyos gyulladásos faktorok ellen, jelentik a fő gyógyszeres terápiát. Megkülönböztetünk olyan készítményeket, amelyek a gyulladásos fázisban (az aktív relapszusban) javítják a tüneteket, és olyanokat, amelyek az újabb relapszusok valószínűségét hivatottak csökkenteni.

Mikor szükséges egy operáció?

A számos gyógyszeres lehetőség ellenére még mindig szükség lehet műtétre. A gyulladás fő fókuszától függően különböző sebészeti eljárásokat alkalmaznak. A műtétre olyan szövődmények adnak okot, mint a súlyos vérzés, a bélperforáció, a gyógyszeres kezelésre nem megfelelően reagáló gyulladás, valamint a vastagbélrák vagy rákot megelőző elváltozások megjelenése. A vastagbélrák kockázata megnő fekélyes vastagbélgyulladásban és Crohn-betegségben, ha a vastagbél érintett. A gyulladás kiterjedése fontos szerepet játszik. A műtét akkor válik szükségessé a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél, ha olyan szövődmények lépnek fel, mint a vérzés, sipolyok, bélelzáródás vagy tályogok.

Mi segít a gyulladásos bélbetegség esetén?

Gyógynövények és természetgyógyászati terápiák

Néhány adat áll rendelkezésre a tömjénnel, mirhával és kamillával készült készítményekről. Gyulladáscsökkentő hatásúak. A tömjénkivonatot tartalmazó készítmény állítólag hasonló eredményeket mutat a Crohn-betegségben, mint a mezalazin (amelynek csak korlátozott hatása van a Crohn-betegségben). A tipikus panaszok, mint a hasi görcsök, a hasmenés és az ízületi panaszok a betegek kétharmadánál javultak. Hasonló vizsgálatokat végeztek colitis ulcerosában. Mind a tömjén, mind a mirha triterpénsavakat tartalmaz, amelyek a CU gyulladáscsökkentő hatásáért felelősek. A mirha görcsoldó hatású is, mivel csökkenti a bélösszehúzódások hevességét és ellazítja a bélizmokat. Különösen a tömjén, mirha és a kávészén hármas kombinációja bizonyult hatékonynak. A tünetmentes időszak ugyanolyan jól fenntartható (ahogyan azt egy kis tanulmányban vizsgálták), mint a mezalazin esetében.

Amerikai tudósok a kurkuma gyulladáscsökkentő hatását is vizsgálták. Egy vizsgálatban Morbus Crohnban vagy colitis ulcerosában szenvedő gyermekek kapszula formában kaptak kurkumin kivonatot. A 4 g-os adagot a legtöbb gyermek jól tolerálta, és az IBD tünetei is javultak.

IBD crohn

Tippek a gyulladásos bélbetegségek esetén

1. tipp

Az IBD pontos oka még nem ismert. A mentális egészség azonban fontos tényező a fellángolásokban. A stressz újabb visszaesést válthat ki. Ezért fontos, hogy a mindennapi életbe elegendő pihenési és kikapcsolódási időszakot iktassunk be.

2. tipp

Iktassa ki a puffasztó, emészthetetlen ételeket az étrendjéből! Az étkezési napló segít kideríteni, hogy mely ételeket és italokat tűri jól, és mely helyzetek vannak negatív hatással a tünetekre. Óvatosan az élelmi rostokkal!

3. tipp

A betegség elfogadása fontos lépés. Az önsegítő csoportok kapcsolatot biztosítanak más érintettekkel.

4. tipp

 A bélnyálkahártyát védő és az emésztési funkciókat egyensúlyban tartó probiotikus multispecifikus szinbiotikumok (akár hosszú távú) szedése ideális megelőzésre és támogató kezelésre IBS esetén.

5. tipp

A rendszeres bélrákszűrés IBD esetén elengedhetetlen!

6. tipp

testmozgás bizonyítottan pozitív hatással van a tünetmentes időszakban. Növeli az általános közérzetet, csökkenti a gyulladást, és segít jobban megismerni a testét. Könnyű sportok, mint a gyaloglás, úszás, torna, jóga és pilates ajánlott.

7. tipp

Ha a betegség akut fázisában immunszuppresszánsokkal kezelik, gondoskodjon megfelelő oltási védelemről! Az élő vakcinákat csak a tünetmentes időszakban szabad beadni.

8. tipp

Az alkohol károsítja a bélnyálkahártyát, ezért kerülendő!

9. tipp

A dohányzás növeli a Crohn-betegség akut kiújulásainak arányát, azaz az MC-betegeknek tartózkodniuk kell a dohányzástól. Ezzel szemben a fekélyes vastagbélgyulladásos betegek tünetei súlyosbodnak a dohányzás abbahagyása után. A colitis ulcerosa miatt, ugyanakkor nem ajánlott most elkezdeni a dohányzást, ugyanis ezt leszámítva számos negatív hatással rendelkezik.