IBS

Krónikus gyulladásos bélbetegségek

Hasi fájdalom, hasmenés, hányás, émelygés, láz - a gyomorrontás vagy a bélrendszer nyugalmának felborulása során jelentkező tünetek mindenki számára ismerősek, de az IBD-s betegek nagyobb mértékben szenvednek tőlük. 

Mit takar a krónikus gyulladásos bélbetegség kifejezés?

A Morbus Crohn (MC) és a Colitis ulcerosa - a két legismertebb és leggyakoribb krónikus gyulladásos bélbetegség - elsősorban a gyulladás lokalizációjában különbözik. A Crohn-betegségben az egész gyomor- és bélrendszer érintett lehet, míg a fekélyes vastagbélgyulladásban (CU) a gyulladás a vastagbélre korlátozódik. Mindkét betegség epizodikus, és nem gyógyítható, bár kezelhető. Az akut fázisban, a gyulladásos epizódok idején általában a hagyományos orvoslás terápiája a döntő. A gyógynövényekkel és természetes gyógymódokkal történő terápiakísérés sok beteg számára hasznosnak bizonyult mind az akut, mind a tünetmentes fázisban. Bármely kezelési megközelítés legjobb alapja az egészséges vagy stabil és védő bélflóra, amely védelmet nyújt a bélfertőzésekkel szemben (amelyekre az IBD-s betegek különösen fogékonyak), valamint a betegség kiújulásának minimalizálása érdekében.

Melyek az IBD (Morbus Crohn és Colitis Ulcerosa) tünetei?

Az IBD tünetei hasonlítanak, de különböznek is. Hasonló jellegzetes tünet a gyakori, szélsőséges hasmenés, amely a CU-ban sokszor nyálkás-véres. Egyéb tünetek közé tartozik a hasi fájdalom, hányinger és hányás. A krónikus gyulladásos bélbetegségre jellemző a puffadás, a láz és a gyulladásos markerek emelkedése a vérben. Különösen Morbus Crohnban (MC) a betegek az étvágytalanság és a fontos tápanyagok hiánya miatt fogynak. Sok CU-ban érintett szenved vérszegénységben is, ugyanis a gyulladt bélszakaszok vérveszteséget okoznak. Mindkét betegség okoz bélrendszeren kívüli problémákat is. A betegek például gyakran szenvednek ízületi panaszoktól. Az epeutak, a bőr és a szem is érintett lehet. A bél hosszú távú krónikus, fellángolásokkal tarkított gyulladása, növeli a daganatos bélbetegségek kockázatát. A fent említettekből logikusan következik, hogy a cél a gyulladásos fázisok és panaszok minimalizálása.

Különbségek a Morbus Crohn und Colitis ulcerosa között

 

Morbus Crohn (MC)

Colitis ulcerosa (CU)

LokalizációAz egész emésztőrendszert érintheti, leggyakrabban a vékonybél vastagbélbe való átmenetnél.Vastagbél
Végbél (Rektum) érintettség?Az esetek kb. 20%-ábanMindig érintett (100 %)
Csípőbél (Ileum) érintettség?Az esetek kb. 80%-ábanRitka
GyulladásA bélfal összes rétegeCsak a bél belsejében, a bélnyálkahártyán belül.
SzékletKrónikusan híg, vérbőség ritkán és csak a vastagbél érintettségével, akár 20 x széklet/nap.Nyálka és véres váladékozás, véres-nyálkás hasmenés > 10 x naponta
Hasi fájdalomLegtöbbször a jobb alhasbanAz egész béltraktusban, leginkább a bal alhasban
Bélrendszeren kívüli tünetekGerinc, ízületek, bőr, epeutak, szemek.Gerinc, ízületek, bőr, epeutak.
Tünetek a végbélnyílásnál (fisztulák, tályogok, repedések)GyakranRitkán
Vérszegénység (anémia)RitkánGyakran
SúlyvesztésGyakranRitkán
Daganat kockázatEnhyén emelkedettEmelkedett

Modern székletdiagnosztika

A görög orvos, Hippokratész már i. e. 300-ban felismerte: "A bél minden bajnak az atyja". Ezt a korai felismerést a klasszikus székletdiagnosztika és ma már a legmodernebb molekuláris genetikai módszerek is megerősítik: Számos betegség a bélből ered - vagy a bélflóra változásaiban nyilvánul meg.

Mely okok lapulnak az IBD hátterében?

Még nem világos, hogyan alakul ki a Morbus Crohn és a Colitis ulcerosa, és milyen kiváltó okok felelősek érte. Az örökletes hajlam szerepet játszik, bár a fekélyes vastagbélgyulladásban kisebb mértékben, mint a Crohn-betegségben. Az MC-ben több mint 70 génről ismert, hogy összefüggésbe hozható a kialakulással. A környezeti tényezők nem elhanyagolható szerepet játszanak. Például az, hogy az egyén melyik országban, vidéken vagy városban él, jelentős szerepet játszik a megbetegedés valószínűségében. A legmagasabb higiéniai előírások nagyobb valószínűséggel váltják ki az IBD-t. A bakteriális és vírusfertőzéseknek való kitettség - a születéstől kezdve - nagyobb valószínűséggel védi a szervezetet a krónikus gyulladásos megbetegedésektől.

IBD kiváltó okok

Úgy tűnik, hogy bizonyos káros kórokozókkal (kanyaróvírus, E. soli, mikobaktériumok, egyes klostridiumok) való fertőzések, bizonyos pszichológiai tényezők (stressz, bizonyos személyiségszerkezetek), genetikai hajlam (az immunrendszer reakciója) és környezeti tényezők együttesen kedveznek az IBD kialakulásának.

Ezek a különböző tényezők (beleértve a pszichológiai, genetikai, fertőző és környezeti tényezőket) a nyálkahártya fokozott áteresztőképességéhez ("áteresztő bél") és a bélnyálkahártya fokozott immunaktivitásához vezetnek.

Tudjon meg többet a lehetséges okokról

A bélnyálkahártya megnövekedett áteresztő képessége („áteresztő bél szindróma“)

A bélnyálkahártyában a szomszédos sejtek egy-egy "szoros sejtkapcsoló struktúrán" keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Az említett szerkezetek a sejteket egymáshoz szigetelik, annak érdekében, hogy közöttük ne tudjanak idegen anyagok vagy kórokozók átjutni. Amíg ez a "bélbarrier" ép, a bélnyálkahártya sejtjeinek összessége valóságos védőpajzsot alkot, amely megakadályozza, hogy idegen anyagok (beleértve a baktériumokat vagy "toxinokat") jussanak a bélrendszerből a szervezetbe. IBD-ben - nem csak a gyulladásos elváltozások miatt - a bélbarrier már nem szigetelt, "lyukas", így a sejtek már nem kapcsolódnak olyan szilárdan egymáshoz, a kórokozók és a toxinok ("mérgek") pedig könnyebben hatolhatnak be a bélnyálkahártyába, mely következtében immunreakció, gyulladás alakulhat ki.

A bélnyálkahártya fokozott immunaktivitása

Az IBD-ben szenvedő betegek bélnyálkahártyájának szövetmintáiban fokozott immunaktivitás mutatható ki. Az immunrendszer védekező sejtjei és azok hírvivői (gyulladásközvetítők, mint például az interleukinok, TNF (tumor nekrózis faktor) α) egyre gyakrabban észlelhetők a nyálkahártyán. Ez a bélnyálkahártya pusztulásával járó autoimmun folyamatokhoz vezet. Azt, hogy a fokozott védekező reakció, illetve az önpusztító gyulladások honnan erednek, és mit szolgálnak, intenzíven kutatják. A bélrendszer mikrobiómja kiemelkedő szerepű. Az IBD-s betegeknél a bélflóra kórosan megváltozik és károsodik, a bélben lévő baktériumok biológiai sokfélesége, mely a normális bélműködéshez elengedhetetlen, a beteg emberekben már nincs jelen. A bélbaktériumok már nem tudják ellátni védő- és elhárító funkciójukat.

Hogyan diagnosztizálható az IBD (Crohn-betegség, colitis ulcerosa)?

Az irritábilis bél szindrómát a tünetek tipikus mintázata alapján, kolonoszkópia után és képalkotó eljárások segítségével diagnosztizálják. Az orvosnak minden egyes esetben meg kell vizsgálnia, hogy valóban IBD-ről vagy más betegségről van-e szó. Számos fertőző betegség szintén hasmenéssel jelentkezik, és a gyógyszerintolerancia is hasonló tünetekkel jár. Különösen az idősebbeknél fontos ellenőrizni, hogy a tünetekért nem a vérkeringés hiánya a felelős. (Érelzáródások (trombózisok) a bél érrendszerében: iszkémiás vastagbélgyulladás (a bél vérhiány okozta gyulladása).

Minden diagnózis elején részletes anamnézisfelvételre kerül sor az orvossal.

  • Hol és milyen helyzetekben jelentkezik a fájdalom?
  • Van hasmenése, vér, nyálka a székletében? Milyen gyakran jellemző a székletürítés?
  • Észrevett valamilyen összefüggést a fájdalom és bizonyos ételek vagy italok között? Gyakran vannak bélfertőzései ("gyomorhurut")?
  • Vannak-e egyéb tünetei, például hányás, izom- és ízületi fájdalom, gyomorégés és láz? Gyorsan elfárad? Fogyott? Ez jellemző a CU-ra (vérszegénység).
  • Van más betegsége is? (Cholangitis - az epeutak gyulladása; conjunctivitis - a szem gyulladása; dermatitis = bőrbetegségek)?
  • Rendszeresen szed gyógyszert?
  • Családi anamnézis (betegségek jelenléte a családban; a Crohn-betegségben és kisebb mértékben a CU-ban genetikai meghatározottság gyanúja merül fel).

Hogyan ismerhetők fel a gyulladásos bélbetegségek?

A szóbeli anamnézis felvételt alapos fizikális vizsgálat követi. Az IBD diagnózisának felállításához mindig szükséges az emésztőrendszer teljes hosszának a vizsgálata, annak érdekében, hogy különbséget lehessen tenni az MC és a CU között, valamint, hogy kizárhatók legyenek az IBD-hez hasonló tünetekkel rendelkező fertőző bélbetegségek. Az endoszkópos (kolonoszkópia - a vastagbél vizsgálata - és a nyelőcső-gasztro-duodenoszkópia (OGD) - a nyelőcső, a gyomor és a vékonybél vizsgálata) és a radiológiai vizsgálatok (röntgen, CT (komputertomográfia), MRI (mágneses rezonancia vizsgálat)) kiegészítik egymást. A klinikai leletek (laboratóriumi és gyulladásos paraméterek (CRP=C-reaktív protein, kalprotektin stb.), máj- és vesefunkció) és a szövettani leletek (finomszöveti vizsgálatok, pl. endoszkóposan nyert bélnyálkahártya-minták) szintén fontos megállapításokat tesznek. Meg kell vizsgálni a máj, az epe vagy a hasnyálmirigy betegségeire utaló jeleket. A széklettenyésztés és a szerológiai vizsgálatok fontosak a fertőző hasmenéses betegségek megkülönböztetéséhez. Csak akkor lehet a krónikus gyulladásos bélbetegség "mozaikdiagnózisát" felállítani, ha az összes leletet együttesen vesszük figyelembe. Néhány beteg esetében azonban nem lehetséges a Crohn-betegség vagy a Colitis ulcerosa elsődleges besorolása. Csak a betegség lefolyása teszi lehetővé a végleges besorolást.

Hogyan kezelhető a IBD – Morbus Crohn és Colitis ulcerosa?

A krónikus gyulladásos bélbetegségek (Morbus Crohn és Colitis ulcerosa) jelenleg nem gyógyíthatók. A terápiás intézkedések elsősorban az érintettek életminőségének javítására, a tünetek megszüntetésére vagy enyhítésére, a gyulladásos kiújulások minimalizálására és a szövődmények megelőzésére irányulnak.  A kezelés szempontjából különösen fontos, hogy ismerjük a gyulladás pontos helyét a gyomorban és a bélrendszerben. A betegség mindennapi életben való kezelésére és a táplálkozásra vonatkozó ajánlások mellett a gyógyszeres kezelés a terápia központi eleme. A fő hangsúly a gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel történő kezelésen van.

A Colitis ulcerosa kezelésére a mezalazin (5-amino-szalicilsav) a legmegfelelőbb gyógyszer. Mivel a vastagbél, amely a CU-ban főként érintett, a végbélen keresztül hozzáférhető a gyógyszerek számára, a lenyelhető tabletták és kapszulák mellett léteznek kúpok, beöntések és habok, amelyek közvetlenül a gyulladás helyén fejthetik ki hatásukat. Ezenkívül glükokortikoidokat (kortizonokat), immunszuppresszánsokat és gyulladásos faktorok elleni antitesteket használnak a CU-ban. Továbbá klinikai vizsgálatokkal megállapították és bizonyították, hogy különösen a baktériumflóra jelentős hatással van a colitis ulcerosa kialakulására és lefolyására. A tünetmentes fázisokban bizonyos probiotikus baktériumtörzsek ugyanolyan hatásosnak és gyulladáscsökkentőnek bizonyultak, mint a mezalazin. Ugyanakkor a probiotikus lehetőség nem jár semmilyen mellékhatással a hagyományos gyógyszeres kezeléshez képest. A baktériumkészítmények az IBD káros okai ellen hatnak, és nem csak a tünetek ellen küzdenek.

A gyógyszeres kezelési lehetőségek széles skálája ellenére még mindig szükség lehet műtétre. A gyulladás fő fókuszától függően különböző sebészeti eljárásokat alkalmaznak. A műtétre olyan szövődmények adnak okot, mint a súlyos vérzés, a bélszakadás, a gyógyszeres kezelésre nem reagáló gyulladás, valamint a vastagbéldaganat vagy az azt megelőző elváltozások kialakulása. A vastagbéldaganat kockázata megnő a fekélyes vastagbélgyulladásban, illetve a Crohn-betegségben. A gyulladás mértéke szintén fontos szerepet játszik.

A Crohn-betegségben a glükokortikoidok, az immunszuppresszánsok és az antitestek, különösen bizonyos gyulladásos faktorok ellen, szintén a fő gyógyszeres terápiát jelentik. Megkülönböztetünk olyan készítményeket, amelyek a gyulladásos fázisban (az aktív relapszusban) javítják a tüneteket, és olyanokat, amelyek célja az újabb relapszusok valószínűségének csökkentése. Műtétre akkor van szükség a MC-ben szenvedő betegeknél, ha olyan szövődmények lépnek fel, mint a vérzés, sipolyok, bélelzáródás vagy a tályog.

Mi segít az IBD esetén?

Gyógynövények és természetgyógyászati kísérő terápiák

Néhány adat áll rendelkezésre a tömjénnel, mirhával és kamillával készült készítményekről. Gyulladáscsökkentő hatásúak. A tömjénkivonatot tartalmazó készítmény állítólag hasonló eredményeket mutat a Crohn-betegségben, mint a mezalazin (amelynek csak korlátozott hatása van a Crohn-betegségben). A tipikus panaszok, mint a hasi görcsök, a hasmenés és az ízületi panaszok a betegek kétharmadánál javultak. Hasonló vizsgálatokat végeztek colitis ulcerosában. Mind a tömjén, mind a mirha triterpénsavakat tartalmaz, amelyek a CU gyulladáscsökkentő hatásáért felelősek. A mirha görcsoldó hatású is, mivel csökkenti a bélösszehúzódások hevességét és ellazítja a bélizmokat. Különösen a tömjén, mirha és a kávészén hármas kombinációja bizonyult hatékonynak. A tünetmentes időszak ugyanolyan jól fenntartható (ahogyan azt egy kis tanulmányban vizsgálták), mint a mezalazin esetében.

Amerikai tudósok a kurkuma gyulladáscsökkentő hatását is vizsgálták. Egy vizsgálatban Morbus Crohnban vagy colitis ulcerosában szenvedő gyermekek kapszula formában kaptak kurkumin kivonatot. A 4 g-os adagot a legtöbb gyermek jól tolerálta, és az IBD tünetei is javultak.

Mely tippek alkalmazhatók az IBD esetében?

Tipp 1 - Az IBD pontos oka még nem ismert. A mentális egészség azonban fontos tényező a fellángolásokban. A stressz újabb visszaesést válthat ki. Ezért fontos, hogy a mindennapi életbe elegendő pihenési és kikapcsolódási időszakot iktassunk be.

Tipp 2 - Iktassa ki a puffasztó, emészthetetlen ételeket az étrendjéből! Az étkezési napló segít kideríteni, hogy mely ételeket és italokat tűri jól, és mely helyzetek vannak negatív hatással a tünetekre. Óvatosan az élelmi rostokkal!

Tipp 3 - A betegség elfogadása fontos lépés. Az önsegítő csoportok kapcsolatot biztosítanak más érintettekkel.

Tipp 4 - A bélnyálkahártyát védő és az emésztési funkciókat egyensúlyban tartó probiotikus multispecifikus szinbiotikumok (akár hosszú távú) szedése ideális megelőzésre és támogató kezelésre IBS esetén.

Tipp 5 - A rendszeres rákszűrés elengedhetetlen IBD esetén!

Tipp 6 - A testmozgás bizonyítottan pozitív hatással van a tünetmentes időszakban. Növeli az általános közérzetet, csökkenti a gyulladást, és segít jobban megismerni a testét. Könnyű sportok, mint a gyaloglás, úszás, torna, jóga és pilates ajánlott.

Tipp 7 - Ha a betegség akut fázisában immunszuppresszánsokkal kezelik, gondoskodjon megfelelő oltási védelemről! Az élő vakcinákat csak a tünetmentes időszakban szabad beadni.

Tipp 8 - Az alkohol károsítja a bélnyálkahártyát, ezért kerülendő!

Tipp 9 - A dohányzás növeli a Crohn-betegség akut kiújulásainak arányát, azaz az MC-betegeknek tartózkodniuk kell a dohányzástól. Ezzel szemben a fekélyes vastagbélgyulladásos betegek tünetei súlyosbodnak a dohányzás abbahagyása után. A colitis ulcerosa miatt, ugyanakkor nem ajánlott most elkezdeni a dohányzást, ugyanis ezt leszámítva számos negatív hatással rendelkezik.

 

A legmagasabb minőség a kellemes "bélérzetért"

OMNi-BiOTiC® & OMNi-LOGiC®

No post was found with your current grid settings. You should verify if you have posts inside the current selected post type(s) and if the meta key filter is not too much restrictive.
 

Tanácsadó

Bélrendszeri és bél eredetű panaszok

Anya & Gyermek
Antibiotikum és probiotikum gyermekeknek
Táplálkozás & Receptek
Gyümölcsös chia-puding
Institut AllergoSan, Panaszok & Tanácsok, Újdonságok a kutatásban
Így fokozzák a probiotikumok az agy teljesítőképességét
Női egészség
Hüvelyflóra és szex – mi az összefüggés?
Institut AllergoSan
Globális márka 30 év alatt
Újdonságok a kutatásban
Bélbaktériumok és hormonok
Anya & Gyermek, Újdonságok a kutatásban
A gyermekvágytól az egészséges babáig