Áteresztő bél - a "lyukacsos" bélrendszer

Az áteresztő bél szindrómát többször összefüggésbe hozzák más betegségekkel, például az autoimmun betegségekkel. A tudósok már jó ideje vizsgálják a szivárgó bélrendszer szerepét a betegségek kialakulásában, és azt, hogy hogyan befolyásolja a mikrobiómunkat.

A bélbarrier mint védőfunkció

Hatalmas felülete miatt, a bélnek számos támadási pontot kínál a patogén mikroorganizmusok számára. Az úgynevezett bélbarrier, amely a vastagbél egészséges bélflórájából, a bélnyálkahártyából és a bélben található immunrendszerből áll, a szervezet védelmét és védekezését szolgálja. A bélflóra feladata a káros baktériumok elnyomása. Bizonyos baktériumok képesek olyan anyagokat termelni, amelyek elnyomják az idegen baktériumok növekedését. A bélbaktériumaink a bélnyálkahártya védőfunkciójának és a bélrendszer immunrendszerének szabályozásáért is felelősek. A bélnyálkahártya különösen sűrű szerkezetű, és mint a neve is mutatja, nyálkaréteg veszi körül, amelynek célja, hogy megakadályozza a káros baktériumok behatolását.

Mi is az az áteresztő bélrendszer?

Az "áteresztő bél szindróma" kifejezés a bélfal fokozott áteresztőképességére utal, amely nélkülözhetetlen gát a gazdaszervezet és a külvilág között. Ennek következtében a bél felszínén lévő nyálkaréteg megváltozik, és sok baktérium egyszerűen elpusztul. Következtében, speciális stressz- és gyulladásos hírvivő anyagok termelődnek, amelyek elpusztítják az alatta lévő bélsejtréteget. A mérgező anyagok, amelyek a táplálékkal a szervezetbe kerülnek, ezen állapot fennálltakor nem ürülnek egyszerűen a széklettel ki, hanem képesek akadálytalanul behatolni a vér- és idegpályákba, és elváltozásokhoz és betegségekhez vezetni. A bél kiegyensúlyozott mikrobiális kolonizációja, valamint a nyálkahártya nyálka és az immunrendszer fehérjéinek megfelelő mértékű képződése mellett az ép bélnyálkahártya elengedhetetlen a kórokozók elleni védekezéshez és a nemkívánatos anyagok bélfalon való áthaladásának megakadályozásához.

Leaky Gut - Stress als Auslöser für eine geschädigte Darmbarriere

Az ép bélbarrier és a "szivárgó bél" összehasonlítása

Hogyan hatnak a bélflóra negatív változásai a bélbarrierre?

A diszbiózis a bélflóra megváltozása, amely kóros és gyakran gyulladásos tünetekkel jár. A diszbiózis okai nagyon változatosak.

A kiváltó okok többek között a következők lehetnek:

  • Gyógyszerek (pl. antibiotikumok)
  • Gyulladás
  • A kórokozó csírák túlszaporodása
  • Táplálkozás,
  • stimulánsok,
  • Stressz
  • Kölcsönhatások az immunrendszerrel, az idegrendszerrel és a hormonális rendszerrel

A bélflóra zavara olyan tünetekkel válik észrevehetővé, mint a böfögés, puffadás, bűzös szagú széklet vagy bélgörcsök. Az egészséges és káros bélbaktériumok egyensúlya megbomlik. A patogén baktériumok a környezet megfelelő változásával tömegesen elszaporodhatnak, és kiszoríthatják az egészséges bélbaktériumokat. Ez rövid idő után gyulladáshoz, majd úgynevezett "áteresztő bél" szindrómához vezet.

Az áteresztő bél szindróma kialakulása

A szivárgó bél szindróma következtében a bélnyálkahártya barrierfunkciója károsodik, és a nem kívánt anyagok fokozottan kerülnek a véráramba. Mint már említettük, ezek lehetnek kórokozó csírák, káros anyagok vagy akár élelmiszerekből származó nagy molekulák is. Az immunrendszer nem megfelelő válaszai ezekre az anyagokra és baktériumokra a bélben kiváltódnak, ami többek között allergiás reakciókat okoz ezekre az anyagokra és molekulákra. Először is a bélnyálkahártya gyulladásai és például ételintolerancia alakul ki. E változások alapján később krónikus gyulladásos folyamatok alakulnak ki, amelyek olyan autoimmun betegségekhez vezethetnek, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a szklerózis multiplex. Ma már a legmodernebb laboratóriumi vizsgálatok, amelyek forradalmasították a diagnosztikát, egyértelműen kimutatják, hogy a csökkent bélflóra milyen mértékben okozza a különböző rendellenességeket és betegségeket. Ezek például a következők lehetnek: allergia, krónikus fáradtság szindróma, a krónikus gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás, a depresszió, az irritábilis bél szindróma és a vastagbélrák.

Hogyan diagnosztizálható az áteresztő bélrendszer?

Az áteresztő bél szindróma kimutatásának egyik módszere az úgynevezett laktulóz-mannit teszt. Itt a betegnek laktulóz-mannitol oldatot adnak inni, és egy bizonyos lappangási idő után a vizeletet megvizsgálják ezen anyagok kimutatására. Ha több ilyen anyag van a vizeletben, akkor a bélbarrier rendellenessége valószínűsíthető. A szivárgó bélrendszer diagnosztizálásának másik módja a zonulin teszt. Ez a vizsgálat a zonulin nevű fehérjét ellenőrzi, melyet a bélsejtek választanak ki bizonyos ingerekre, és amely növeli a bélbarrier áteresztőképességét. Szérummintával vizsgálják, hogy mennyi zonulin van a vérben, mivel az emelkedett szint az áteresztő bél szindrómára utal. A székletvizsgálat az alfa-1-antitripszin gyulladásos markert mérheti. Ez a fehérje nagyrészt a májban termelődik, és a gyulladásos reakciók szabályozására szolgál. Ha a bélbarrier egyre inkább áteresztővé válik, az alfa-1-antitripszin bejuthat a bélbe, és végül kimutatható a székletben.

Fáradttá tesz a nem megfelelően működő bél?

A krónikus fáradtság nyomában!

Mik az okok?

Nagyon nehéz az áteresztő bélrendszer kialakulásának egyetlen okát meghatározni. Ez gyakran több összetevő kölcsönhatása. Bakteriális kórokozók, paraziták, gombák, gyógyszerek és természetesen az életmód is a lehetséges okok között szerepel. A szivárgó bél szindróma lehetséges okai lehetnek:

Gyógyszerek

Az olyan gyógyszerek, mint a fájdalomcsillapítók vagy az antibiotikumok, károsíthatják a bélbarriert, ha hosszú ideig szedik őket. A kortizon egy másik gyógyszer, amely hosszú távon károsíthatja a gyomor és a belek érzékeny nyálkahártyarétegét, és áteresztő bélrendszerhez vezethet.

Életmód

A stresszes mindennapok vagy a rendszeres alkoholfogyasztás is megtámadhatja a gyomor-bél traktust. A stressz számos betegségben játszik döntő szerepet. A tartós stressz szintén mérhető változásokat mutat a bélnyálkahártyán. Tanulmányok azt is egyértelműen kimutatták, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás a bélbarrier károsodásához vezethet. Az alkoholfogyasztók átlagosan hajlamosabbak a hasmenésre, mint az absztinens életet élők. Már az alkoholtól való kéthetes tartózkodás is javulást hoz a bélnyálkahártya állapotában. Az étrend szintén fontos tényező a kiváltó ok meghatározásában. A kiegyensúlyozatlan étrend vagy a nagyon magas cukor- és zsírtartalmú étkezési szokások negatív hatással lehetnek az emésztőrendszerre, és hosszú távon elősegíthetik az áteresztő bél szindrómát.

Gombák

Testünket számos mikroorganizmus, például baktériumok és gombák lakják. Ezek versenyeznek az egyensúlyért és a bélben való jelenlétért. A gombákat általában a jó bélbaktériumok tartják kordában, de előfordulhat, hogy ez az arány felborul, és a gombák, például a candida gombák átveszik az uralmat. A Candida gombák a Candida csoportba tartozó élesztőgombák. A Candida albicans az egyik legismertebb ilyen típus, az egészséges emberek mintegy 75%-ában megtalálható. Általában nem okoz gondot, de ha egyensúlyhiány áll fenn, akkor az áteresztő bél szindrómában is döntő szerepet játszik.

Allergiák

Az allergia egyre gyakoribb probléma. Az élelmiszerek, fémek, gombatoxinok, színezékek és mesterséges élelmiszer-adalékanyagok gyulladásos reakciókat okozhatnak a szervezetben. Ezek a gyulladások akkor is előfordulnak, amikor a szervezet negatívan reagál bizonyos ételekre (például intoleranciával) és hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához vezetnek a szervezetben.

Mindennapok az áteresztő bél szindrómával

Az "áteresztő bél szindróma" diagnózisa sokkoló lehet, de a tünetek különböző terápiákkal kiválóan enyhíthetők. A legfontosabb dolog a gyulladás csökkentése a szervezetben, a szivárgó bélrendszer miatt ugyanis a szervezet kapcsolatba kerül antigénekkel, például búzával és tehéntejjel, melyek gyulladásos reakciókat válthatnak ki. Az első lépés az étrend megreformálása kellene, hogy legyen, ugyanis a tünetek intenzitásában ez hatalmas szerepet játszik. A finomított cukorban, egészségtelen zsírokban, tartósítószerekben és élelmiszer-adalékanyagokban gazdag élelmiszerek huzamosabb ideig tartó fogyasztása kedvez az áteresztő bél szindrómának, és más bélbetegségek kialakulásának is. Ez állandó, "csendes" gyulladásos tevékenységben nyilvánul meg a bélben. Az egészséges zsírokat, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó kiegyensúlyozott étrend megnyugtatja a beleket és a gyulladást is. A rosszul tolerált ételeket kerülni javasolt, különösen igaz ez ételintolerancia vagy allergia esetén. A bélrendszerben zavart okozó ételek folyamatos bevitele gyulladáshoz vezet, mely olyan betegségeket segít elő, mint például a Crohn vagy a Colitis ulcerosa. A magas rosttartalmú étrend zabbal, rozzsal, zöldségekkel és gyümölcsökkel nagyon jót tesz a bélflórának, és pozitívan befolyásolja az emésztési tevékenységet.

Mely probiotikus baktériumok javasoltak a szivárgó bél szindróma esetén?

Az étrendi változtatásokon kívül vannak más terápiák is, melyek segíthetnek enyhíteni a tüneteket, és megkönnyíthetik a diagnózissal való együttélést. Fontos azonban, hogy orvosával együtt válassza ki a megfelelő gyógyszert. Egy másik terápiás megközelítés a probiotikumokkal való kezelés. Az Egészségügyi Világszervezet (röviden WHO) szerint a probiotikumok "olyan életképes mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben beadva egészségjavító hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre". Ebben az esetben a gazdaszervezetnek az embert tekintik, aki a mikroorganizmusokat lenyeli. A probiotikumok olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek az emberi bélben természetes módon vannak jelen, és így támogatják a már jelen lévő baktériumok tevékenységét. Gyakran előfordul, hogy áteresztő bél szindróma esetén felborul a bélben a jó és a rossz baktériumok egyensúlya. Az egészséges bélflóra helyreállításához éppen ezért fontos az életképes, probiotikus bélbaktériumok bevitele.

Mely probiotikum ajánlott az áteresztő bélre?

Ideális esetben olyan specifikus, probiotikus baktériumtörzsek kombinációja alkalmas, amelyek bizonyítottan képesek csökkenteni a bélnyálkahártya túlzottan megnövekedett nyitottságát. Az áteresztő bél szindróma esetén hatékony probiotikus baktériumfajok közé tartozik a Bifidobacterium longum, a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus plantarum, a Lactococcus lactis és a Streptococcus thermophiles. Az adagolás és a szedés ajánlott időtartama különböző szempontoktól függ: Életkor, esetleges alapbetegségek, étrend, pszichológiai és fizikai károsodások, dohányzás, alkohol, különböző (gyógyszeres) terápiák stb. Az orvossal vagy a gyógyszertárban történő részletes konzultáció tájékoztatást nyújt arról, hogy mely probiotikum vagy a probiotikus baktériumtörzsek mely kombinációja a legjobb megoldás.

A legmagasabb minőség a kellemes "bélérzetért"

OMNi-BiOTiC®

No post was found with your current grid settings. You should verify if you have posts inside the current selected post type(s) and if the meta key filter is not too much restrictive.

Kapcsolódó cikkek

OMNI-BIOTIC®
Gyakori kérdések és válaszok az OMNi-BiOTiC®-ról
Életmód, Újdonságok a kutatásban
Amikor a bél depresszióssá tesz
Bőr
Bőr mikrobióm és a bélbaktériumok
Női egészség
Bakteriális vaginózis és hüvelygomba
Panaszok & Tanácsok
Irritábilis bél szindróma
Újdonságok a kutatásban
Akkermansia muciniphila
Újdonságok a kutatásban
Bőr és bélflóra