Áteresztő bél szindróma –
a szivárgó bél

A szivárgó bél szindrómát többször összefüggésbe hozzák más betegségekkel, például autoimmun betegségekkel. A tudósok már régóta vizsgálják a szivárgó bél szerepét betegségek kialakulásában és azt, hogy miként hat mikrobiomunkra.

Mi is az az áteresztő bél szindróma?

Az áteresztő bél szindróma vagy más néven szivárgó bél szindróma kifejezés a bélfal fokozott áteresztőképességére utal, amely nélkülözhetetlen gát a gazdaszervezet és a külvilág között. Ennek következtében a bél felszínén lévő nyálkaréteg megváltozik, és sok baktérium egyszerűen elpusztul. Következtében speciális stressz- és gyulladásos hírvivő anyagok termelődnek, amelyek elpusztítják az alatta lévő bélsejtréteget.

A mérgező anyagok, amelyek a táplálékkal a szervezetbe kerülnek, ebben az állapotban nem ürülnek ki a széklettel, hanem képesek akadálytalanul behatolni a vér- és idegpályákba, így elváltozásokat és betegségeket okoznak. A bél kiegyensúlyozott mikrobiális kolonizációja, valamint az immunrendszer fehérjéinek megfelelő mértékű képződése mellett az ép bélnyálkahártya elengedhetetlen a kórokozók elleni védekezéshez és a nemkívánatos anyagok bélfalon való áthaladásának megakadályozásához.

A bélbarrier mint védőfunkció

Hatalmas felülete miatt a bélnek számos támadási pontot kínál a patogén mikroorganizmusok számára. Az úgynevezett bélbarrier, amely a vastagbél egészséges bélflórájából, a bélnyálkahártyából és a bélben található immunrendszerből áll, a szervezet védelmét szolgálja.

A bélflóra feladata a káros baktériumok elnyomása. Bizonyos baktériumok képesek olyan anyagokat termelni, amelyek elnyomják az idegen baktériumok növekedését. A bélbaktériumaink a bélnyálkahártya védőfunkciójának és a bélrendszer immunrendszerének szabályozásáért is felelősek. A bélnyálkahártya különösen sűrű szerkezetű, és mint a neve is mutatja, nyálkaréteg veszi körül, amelynek célja, hogy megakadályozza a káros baktériumok behatolását.

Bélflóra: a diszbiózis tünetei és hatásai

A diszbiózis a bélflóra megváltozása, amely kóros és gyakran gyulladásos tünetekkel jár. A diszbiózis okai igen különbözőek.

A kiváltó okok a következők lehetnek:

Gyógyszerek (pl. antibiotikumok)
Gyulladás
Kórokozó baktériumok elszaporodása
Táplálkozás
Stressz
Kölcsönhatások az immunrendszerrel, az idegrendszerrel és a hormonrendszerrel

A bélflóra zavara először olyan tünetekkel válik észrevehetővé, mint büfögés, puffadás, bűzös szagú széklet vagy bélgörcsök. Az egészséges és káros bélbaktériumok egyensúlya megbomlik. A kórokozó baktériumok a környezet megfelelő változásával tömegesen elszaporodhatnak, és kiszorítják az egészséges bélbaktériumokat. Ez rövid idő után gyulladáshoz, majd ezt követően szivárgó bél szindrómához vezet.

Az áteresztő bél szindróma kiváltó okai

Igen nehéz a szivárgó bél kialakulásának egyetlen okát meghatározni. Gyakran több összetevő kölcsönhatása. Az áteresztő bél szindróma lehetséges okai a következők:

Gyógyszerek: Fájdalomcsillapítók vagy az antibiotikumok, károsíthatják a bélgátat, ha hosszú ideig szedik őket. A kortizon egy további gyógyszer, amely hosszú távon károsíthatja az érzékeny gyomor- és bélnyálkahártyát, és áteresztő bél szindrómához vezethet.
Allergia: Egyre gyakrabban tapasztalható. Az élelmiszerek, fémek, gombatoxinok, színezékek és mesterséges élelmiszer-adalékanyagok gyulladásos reakciókhoz vezethetnek a szervezetben. Ezek a gyulladások akkor is előfordulnak, amikor a szervezet bizonyos ételeket nem tolerál, és hosszú távon a bélnyálkahártya károsodásához vezetnek a szervezetben.

Életmód: A stresszes mindennapok vagy a rendszeres alkoholfogyasztás is megtámadhatja a gyomor-bél traktust. A stressz szinte mindig döntő szerepet játszik számos betegség kialakulásában. A bélben az állandó stressz a bélnyálkahártyán is változásokat mutat. Tanulmányok azt is egyértelműen kimutatták, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás a bélgát károsodásához vezethet. Az alkoholfogyasztóknál gyakrabban jelentkezik hasmenés, mint az absztinens életetformát követkőnél. Két hetes tartózkodás az alkoholtól már javulást eredményez a bélnyálkahártya állapotában. A táplálkozás szintén fontos tényező a kiváltó ok meghatározásában. A kiegyensúlyozatlan étrend vagy a nagyon magas cukor- és zsírtartalmú étkezési szokások negatív hatással lehetnek az emésztőrendszerre, és hosszú távon elősegítik az áteresztő bél szindróma kialakulását.
Gombák: Testünket különféle mikroorganizmusok, például baktériumok és gombák népesítik be. Ezek versengenek az egyensúlyért és a bélben való jelenlétért. A gombákat általában a jó bélbaktériumok tartják kordában, de előfordulhat, hogy ez az arány felborul, és például a candida gombák veszik át az uralmat. A Candida gombák a Candida csoportba tartozó élesztőgombák. A Candida albicans az egyik legismertebb ebből a típusból, és az egészséges emberek mintegy 75%-ánál megtalálható. Rendszerint nem okoz kárt, de egyensúlyzavar esetén meghatározó szerepet játszik a szivárgó bél szindróma kialakulásában.

A bélflóra zavarainak következménye

Az áteresztő bél szindróma következtében a bélnyálkahártya barrierfunkciója károsodik, és a nem kívánt anyagok fokozott mértékben kerülnek a véráramba. Mint már említettük, ezek lehetnek kórokozó baktériumok, szennyező anyagok vagy akár az élelmiszerekből származó nagy molekulák is.

Ez kezdetben az immunrendszer nem megfelelő válaszreakcióit váltja ki ezekre az anyagokra és baktériumokra a bélben, ami többek között allergiás reakciókat vált ki ezekre az anyagokra és molekulákra. Mindenekelőtt a bélnyálkahártya gyulladása és például ételintolerancia alakul ki.

E változások következtében krónikus gyulladásos folyamatok alakulnak ki, amelyek olyan autoimmun betegségekhez vezethetnek, mint az 1-es típusú cukorbetegség vagy a szklerózis multiplex.

Ma már a legmodernebb laboratóriumi vizsgálatok, amelyek forradalmasították a diagnosztikát, egyértelműen kimutatják, hogy a csökkent bélflóra milyen mértékben okozza a különböző rendellenességeket és betegségeket. Ide tartozik az allergia, a krónikus fáradtság szindróma, a krónikus gyulladásos bélbetegségek. pl. a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás, a depresszió, az irritábilis bél szindróma és a vastagbélrák.

Hogyan diagnosztizálják az áteresztő bél szindrómát?

A szivárgó bél szindróma kimutatásának egyik módja az úgynevezett laktulóz-mannit teszt. Itt a betegnek laktulóz-mannit oldatot adnak inni, és egy bizonyos lappangási idő után a vizeletet megvizsgálják ezen anyagok kimutatására. Ha több ilyen anyag van a vizeletben, akkor valószínű a bélbarrier zavara.

Az áteresztő bél szindróma diagnosztizálásának másik módja a zonulin teszt. Ez a teszt a zonulin nevű fehérjét ellenőrzi, amelyet a bélsejtek választanak ki bizonyos ingerekre, és amely növeli a bélgát áteresztőképességét. Szérummintából vizsgálják, hogy mennyi zonulin van a vérben, mert az emelkedett érték szivárgó bél szindrómára utal.

A székletvizsgálat az alfa-1-antitripszin gyulladásos markert mérheti. Ez a fehérje nagyrészt a májban termelődik, és a gyulladásos reakciók szabályozására szolgál. Ha a bélgát egyre inkább átjárhatóvá válik, az alfa-1-antitripszin bejuthat a bélbe, és végül kimutatható a székletben

Mit együnk áteresztő bél szindróma esetén?

Az áteresztő bél szindróma diagnózisa sokkoló lehet, de a tünetek különböző terápiákkal kiválóan enyhíthetők. A legfontosabb a gyulladás csökkentése a szervezetben, a szivárgó bél miatt ugyanis a szervezet kapcsolatba kerül antigénekkel, például búzával és tehéntejjel, melyek gyulladásos reakciókat válthatnak ki.

Az első lépés az étrend optimalizálása. Ez gyakran meghatározó a tünetek intenzitása szempontjából, ezért egy jól átgondolt étrenddel könnyen befolyásolható. A finomított cukrokban, egészségtelen zsírokban, tartósítószerekben és élelmiszer-adalékanyagokban gazdag élelmiszerek hosszabb időn keresztül fogyasztva kedveznek a szivárgó bél szindrómának vagy más bélbetegségek kialakulásának. Ez a bélrendszer állandó, "csendes" gyulladásos tevékenységében nyilvánul meg.

Az egészséges zsírokat, rostokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó kiegyensúlyozott étrend megnyugtatja a beleket, valamint a gyulladást. Kimutatott ételintolerancia vagy allergia esetén a rosszul tolerált ételeket kerülni kell.

A bélrendszerben zavart okozó ételek állandó bevitele mindig gyulladáshoz vezet, ami olyan betegségeket válthat ki, mint a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás. A magas rosttartalmú étrend zabbal, rozzsal vagy zöldségekkel és gyümölcsökkel nagyon jót tesz a bélflórának, és pozitívan befolyásolja az emésztést.

Hogyan lehet kezelni az áteresztő bél szindrómát?

Az étrend megváltoztatásán kívül vannak más terápiák is, melyek segíthetnek enyhíteni a tüneteket, és megkönnyíthetik a diagnózissal való együttélést.

Fontos azonban, hogy orvosával együtt válassza ki a megfelelő gyógyszert. Egy másik terápiás megközelítés a probiotikus kezelés. Az Egészségügyi Világszervezet (röviden WHO) szerint a probiotikumok „olyan életképes mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben beadva egészségjavító hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre”. Ebben az esetben a gazdaszervezetnek az embert tekintik, aki a mikroorganizmusokat lenyeli.

A probiotikumok olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek az emberi bélben természetes módon vannak jelen, és így támogatják a már jelen lévő baktériumok tevékenységét. Gyakran előfordul, hogy áteresztő bél szindróma esetén felborul a bélben a jó és a rossz baktériumok egyensúlya. Az egészséges bélflóra helyreállításához éppen ezért fontos az életképes, probiotikus bélbaktériumok bevitele.

Mely probiotikus baktériumok javasoltak az áteresztő bél szindróma esetén?

Ideális esetben olyan specifikus, probiotikus baktériumtörzsek kombinációja alkalmas, amelyek bizonyítottan képesek csökkenteni a bélnyálkahártya megnövekedett nyitottságát.

Az áteresztő bél szindróma esetén hatékony probiotikus baktériumfajok közé tartozik a Bifidobacterium longum, a Lactobacillus acidophilus, a Lactobacillus plantarum, a Lactococcus lactis és a Streptococcus thermophiles. Az adagolás és a szedés ajánlott időtartama különböző szempontoktól függ pl. életkor, esetleges alapbetegségek, étrend, pszichológiai és fizikai károsodások, dohányzás, alkohol, különböző (gyógyszeres) terápiák stb. Az orvossal vagy a gyógyszertárban történő részletes konzultáció tájékoztatást nyújt arról, hogy mely probiotikum vagy a probiotikus baktériumtörzsek mely kombinációja lehet a legjobb megoldás.

Cikkek hasonló témában

1-6 a 19 eredmények

oldalak 1 a 4

1 2 3 »